Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1918-08-04 / 30-31. szám
PROTESTÁNS EGYHAZIcsI Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetési ós hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÖVETSÉG. Felelős szerkesztő BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő : KOVÁTS ISTVÁN dr. Belső munkatársak Marjay Károly, Muraközy Gyula, Paíay Pál dr., Sebestyén Jenő dr. és Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre : 24 kor., félévre : 12 kor., negyedévre : 6 kor. Kálvin-Szövetségi tagoknak egész évre 18 korona. Egyes szám ára 50 fillér. TARTALOM. I. czikk: Református tanárképzés. Borsos Károly. — II. czikk: A nőtheologusok kérdésében: a nőtheologusok. Nóvák Olga és Kalória Viktória. — III. czikk: Codex juris canonici. Dr. Révész Kálmán. — Nekrolog: Ilon testvér. K. I. — Irodalom. A „Magyarság" veszedelme. Muraközy Gyula. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Külföldi hirek. — Gyászrovat. — Pályázatok. — Hirdetések. Református tanárképzés. A Debreczeni Protestáns Lap a mult évben, e b. lap pedig í. é. 19-ik számában sürgette a református tanárképzést. A Sürgető czikkek azonban visszhangot nem keltettek az egyházi sajtóban, sem tetteket írem váltottak ki az illetékes egyházi hatóságokból. Pedig, bizony mondóin, a református tanárképzés egyházunk legfontosabb, legsürgősebb teendői közé tartozik. Ez az archimedesi pontja fiinak t feltétlenül szükséges megújhodásnak, amelynek gyors bekövetkezése nélkül magyar íef. egyházunk fokozódó gyorsasággal fog lefelé haladni a megsemmisülés lejtőjén. Az erkölcsi jellem elkészül, kiépül főbb vonalaiban, sőt igen sokszor teljes egészében a 10.. és 20. életévek között, vagyis a középiskolai nevelés ideje alatt. A nemzet jövendő intelligenciájának, szellemi vezéreinek lelki életét tehát nagy részben a, középiskolák milyensége határozza meg. Vagyis a középiskolák munkájának a nemzet életében elsőrangú fontossága van. Ugyanez áll természetesen a felekezetek életére is;. Akié a középiskola, azé a jövő; mert a középiskolákból kikerült szellemi vezetők táplálják, mozgatják, irányítják az alsóbb néposztályok lelki életét is. Felismerte ezt a lélektani igazságot a magyar római katholikus egyház; azért vetette rá magát újabban teljes erejével a középfokú iskolákra. A középiskolák szelleme, minősége pedig a tanároktól l'ügg; tehát a tanárképzéssel kell, hogy biztosítsa a nemzet s abban a felekezet is a maga jövendőjét. A magyar ref. egyház eddig' semmi érdemlegeset nem tett arra, hogy a maga sajátos szellemével telített középiskolai tanárok képzését s ezzel sajátos szellemének a jövő nemzedékekbe átplántálását biztosítsa. A'agyis megfeledkezett legelemibb létfenntartási kötelességéről. Nagy kárát vallotta.-A világnézetek mai nagy tusájájában alig akad harsányszavú hirdetője az ő világfelfogásának. s ha akad, nincs a háta mögött megértő tábor a hirdetett igazságok továbbharsogására. Itt a tizenkettedik órája, hogy a magyar ref. egyház intézményesen biztosítsa a maga számára református tanárok képzését, ak'ik szakképzettségük mellett teljes készültségi! képviselői és lelkes továbbadói legyenek a sajátos magyar kálvinista szellemnek. Állítson sürgősen a ref. egyház valamelyik egyetem székhelyén ref. tanárképző intézetet, ahol kiváló növendékek* teljes ingyenes, vagy kedvezményes lakáson és ellátáson kívül megfelelő szellemi vezetésben, nevelésben részesüljenek. Álljon ez intézet élén mint spiritus rektor a magyar ref. szellemnek egy kiváló képviselője, a modern szellemi irányzatok alapos ismerője, egyetómi tanári fizetéssel. Legyen segítő társa docens jelleggel pl. három kiváló képesítésű fiatal tanár, akiknek egyike a filozófiában és pedagógiában, másik a történelemben, harmadik a magyar irodalomban legyen a tanárjelöltek útmutatója, támogatója, különös tekintettel e tudományoknak a protestantizmushoz való viszonyára. Ez a négy vezető legyen az ifjak atyai barátja, tanácsadója, szellemi irányítója; ezek-tartsanak olyan szemináriumokat az egyes tudományszakokból, amelyek alkalmasak a reformáczió történelmi szerepének, hivatásának megismerésére, alkalmasak arra, hogy az i£jú lelkeket lángra gyújtsák, a szép mult megbecsülésére, a még szebb jövőért való buzgó munkára serkentsék. Ezenkívül a tanárképző tagjai köteleztessenek arra, hogy az intézettel kapcsolatos theologiai akadémián, avagy fakultáson bizonyos theologiai tárgyakat halgassanak s azokból kollokváljanak. Kötelező tárgyakul felveendők volnának pl. szerintem a ker. egyháztörténelem, a dogmatika, apologetika és a vallásbölcsészet. Ilyen módozatok mellett biztosítható volna igazi református szellemű, lelkes, harcrakész és harcraképes református tanárok képzése. Ilyen tanárok biztosíthatnák a jövő nemzedék református szellemét, biztosíthatnák a magyar ref. egyház jobb jövendőjét. S ha ilyen tanárokról nem gondoskodunk, egyházunk jövője csak lassú, de biztos és dicstelen halódás lehet. Mert a református egyházat szellemi fegyverek-