Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-07-07 / 26-27. szám

A legmagasabb királyi kegy is méltányolta a csöndben, zajtalanul munkálkodó falusi pap érdemeit, mikor egyházi és iskolai téren kifejtett hasznos munkásságáért 1912-ben a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Családi életében volt része örömben és bánatban. Első neje Kerek Juliánná volt Dunavecséről, kivel 18Ö5-ben lépett házasságra, amelyből 4 gyermeke született és ma is él: Margit, Mezey Pál somogykutasi ref. lelkész neje és József, kisbajomi lelkész. Jóságos nejét 1875-bi-n elvesztette és-magára maradt kicsiny gyermekeivel. Második neje Lepsényi Sándor lelkész özvegye, Kis Zsófia volt. kivel 37 évet töltött boldog házasságban és mikor 1913-ban őt is elvesztíette. csendes visszavonultságban töltötte munkás életének utolsó éveit. Hiába hívták gyermekei magukhoz, nem tudott megválni attól a helytől, ahova oly sok kedves és fájó emlék fűzte. ..Itt kívánok meghalni — mondotta unokavejének. Szabó József piskói lelkésznek — ebben a szobában, ahol még a padló csomóit is ismerem.'" A nagy világháború súlyos megpróbáltatást hozott az ő számára is. Egyik kedves unokája, Mezey Pál. mint zászlós az orosz hareztéren hősi halált halt. Amilyen szép. tiszta, a legnemesebb ügyeknek szentelt volt egész élete, olyan szép. nyugalmas és csendes volt elmúlása. Áldó kegyelettel őrizzük emlékét. Szönyi József. IRODALOM. Móricz Zsigmond Fáklyája. Annyi keserű hang után. mellyel Móricznak erről a regényéről az ország református közvéleménye megemlékezett, végre örvendezve is lehet írni. Nem azért, mintha talán a szerző alkalmas módon exkuzálta. volna magát, hanem azért, mert erről a könyvről olyan kritikát olvashatunk semleges területen, mely elégtételül szolgálhat a református papságnak és népnek egyaránt. Dr. Milotay István, az ,.Üj Nemzedék" izzig-vérig református és magyar szerkeksztője, elerjedt hetilapjának ez évi 17. számában vezető helyen baráti levelet írt Móricz Zsigmondnak. Az írásművészet remeke ez a levél. Tömören összefoglalja azt a tendenciózus hadjáratot, amelynek a magyarság kvintessen -ciája ez a regény bántó á propog gyanánt szolgált: a reklámképeket, a róla írt magasztaló, tehát minket még jobban jsértő kritikákat. Erre következik Milotay regénybírálata. Egészen ráhelyezkedik ebben arra a realisztikus bázisra, amelyen a modern írók a legszennyesebb helyzetet is leírhatónak. sőt elfogadhatónak tüntetik fel. És éppen ezen az alapon mutatja ki a „Fáklya" képtelenségét: .. . : . ott csuktam be regényedet, ahol Matolcsy Miklós a beiktatása utáni szép napon, miután nincs házánál egy betevő falatja s miután az egész faluban nincs hová folyamodnia, kimegy a határba s lelkileg az őrületig, az istenkáromlásig felzaklatva, éhségtől összerogyva, sóskát rágicsál az árokparton, hogy egészen föl ne.forduljon." Erre az abszolút nonszenszre támaszkodva. érzi magát feljogosítva a bíráló arra, hogy a regényt becsukja s végleg félre tegye, mint olyat, mely nem érdemli meg az olvasásra szükséges időt. Nem lehet célunk, hogy itt magát a bírálatot (bármennyire vonzó téma) egész terjedelmében ismertessük, csak egy paszszust idézünk még belőle: ..Azok (a kálvinista papok) többnyire igen rendes népek, azt mondhatnám, testileglelkileg legegészségesebb rendje az országnak, amely fizikai egyéniségében talán legjobban megőrizte a magyar faji sajátosságokat. Élvezet együtt látni őket például Debrecenben a tiszántúli egyházkerület közgyűlésén. Annyi szép férfias arcot, annyi markáns magyar fejet csak a, régi országgyűlésekről maradt képeken láthat az ember." Köszönjük dr. Milotay Istvánnak, hogy irántitnk való szeretetében lapjának nagy nyilvánossága előtt kel ilyen bátor védelmünkre. Engedje meg. hogy ezt a levelét olyan zálognak tekintsük, melyet ref. magyarságunk újjászületéséért megindított küzdelmünk lelkes támogatásával vált ki. Deák Imre. Felhívás a lelkész urakhoz. Hamarosan száz esztendeje lesz. hogy a mai napig közhasználatban lévő úgynevezett ..Kis káté" 1820-ban első kiadásában megjelent. (Oskolai káté a' helvétziai vallástételt tartó nagyobb tanuló gvermekeknek számokra. Pest. 1820.) További kiadásai ' 1821-ből, 1830-ból, 1831-ből, stb. Mind e kiadások hiányzanak a nyilvános könyvtárakból. Ismeretes csak az 1834-iki kiadás. Ugyanígy hiányzik e káté Polgár Mihály-féle átdolgázásának első és második kiadása, amely a következő címmel jelent meg: Rövid útmutatás a' keresztyén vallás' előadására. Kecskeméten. 1843. és 1844. Ma ez Hamar István-féle átdolgozásában van forgalomban. Miután a káté keletkezését illetőleg igen érdekes bibliográfiái adatoknak jutottam birtokába és csak arra késztetnek, hogv a száz esztendős tankönyv bibi iografiai történetét összeállítsam, felkérem a lelkész urakat, kegyeskedjenek velem tudatni, amennyiben a nyilvános könyvtárakba talán épen közhasznál tságuknál fogva nem került, fenti kiadásokból akár parochiális, akár mayánkönyvtárukban példány van. Dr. Csekey István. jogakad. prof.. Kecskemét. Magyar Evangéliumi ker. diákszövetség kiadóvállalatában 2 magas színvonalú ifjúsági lap jelenik meg. A középiskolai ifjúság részére az Erő. amelynek főszerkesztője Ravasz Árpád budapesti főgimn. igazgató, felelős szerkesztője dr. Papp Gyula; a főiskolai ifjúság számára ifj. Victor János szerkesztésében az „Akarat" című lap jelenik meg. Mindkettőnek legutóbbi számai is arra indíthatnak mindenkit, aki szívén hordja ifjúságunk lelki nevelésének ügyét, hogy szószólója legyen e lapok terjedésének és annak az ügynek, amelynek a Diákszövetség szolgálatában áll. Előfizetési díjak és adományok Üllői-út 16b. címre küldendők. A Református Sajtó 4-ik száma dr. Kováts István szerkesztésében újból gazdag ás építő tartalommal jelent meg. A lap legközelebbi száma szeptemberben jelenik meg. Hisszük, hogv addig a nyári propaganda útján az egyesület tagjainak száma, és különösen az alapítóknak száma tetemesen megnövekedik és az eddig is szép eredménnyel járó mozgalom még szélesebb körökben kelt érdeklődést és a nagy ügyhöz méltó pártolást. Két kassai jubileum. Révész Kálmán dr. írt szép tanulmányt Czeglédi István kassai prédikátorról születésének 300-dos évfordulója alkalmából, amelyet a M. P. I. T. debreczeni körének estéjén olvasott fel. Dr. Révész Kálmán a múlt évben töltötté be kassai buzgó lelkészi szolgálatának 25-dik esztendejét. A hálaadó istentiszteleten az ünnepeltnek fia mondott ünnepi beszédet. Most a fenti czímen jelent meg a két értékes dolgozat különlenyomatban Hegedűs és Sándor kiadásában, nagy idők és nagy szolgálatok kedves, becses emlékéül.