Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-07-07 / 26-27. szám

PROTESTÁNS HAZIísISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előlizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó : A KÁLVIN-SZÖVETSÉG. Felelős szerkesztő BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő : KOVÁTS ISTVÁN dr. Belső munkatársak Marjay Károly, Muraközy Gyula, Patay Pál dr., Sebestyén Jenő dr. és Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre : 24 kor., félévre : 12 kor., negyedévre : 6 kor. Kálvin-Szövetségi tagoknak egész évre 18 korona. Egyes szám ára 50 fillér. TARTALOM. I. czikk: Két levél. Dr. Révész Kálmán. — II. czikk: Örvendetes jelek. Marjay Károly. — Tárcza: Népünk és a katholikum. Dr. Maclai Gyula. — Belföld: Orsz. középiskolai tanárkongresszus. Falusi levél. Balatoni I. — Nekrolog: Dőczy József. Szönyi József. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Szerkesztői üzenet. Pályázatok. — Hirdetések. Két levél. Szabó Jenő főrendiházi tag, a magyar görögkatholikusok érdemes világi vezéri erfia, a „Magyar Figyelő" ez évi 5. számában ismételten szót emelt az összes iskolák államosítása mellett, következetesen megkülönböztetvén a nemzetiségi és történelmi egyházakat. Az előbbiek alatt, úgy látszik, a görögkatholikusok és görögkeleti egyházakat érti. Nem tarthatom megfelelőnek és szerencsésnek ez osztályozást, mert hiszen a nevezett két egyház is történelmi egyház, épen úgy, mint akármelyik a többi közül. Viszont vannak egyházak, melyeknek tagjai, elenyészően csekély százalék kivételével, tiszta magyarok, tehát, ha a görög egyesült és nem egyesült (oláh, ruthén és szerb) egyházak nemzetiségiek, amazok épen ilyen joggal nemzeti egyházaknak nevezhetők. De ez mellékes, a fődolog szerintem az, hogy Szabó Jenő szerint „nem lehet túlságosan sérelmes a protestáns egyházakra nézve sem, ha az ő gimnáziumaikra is kiterjesztetik az az elbánás, mely a kath. egyház államegyházi minőségének megszüntetése után is oly jól bevált a kir. kath. gimnáziumokban." Köszönjük szépen a jóakaratot, de mi, protestánsok, a Paritatprügelstockból többé nem kérünk; úgyis sok részünk volt már eddig is benne. A mi iskolai autonómiánkat, akár csak a magyar alkotmányt, békekötések és országos törvények biztosítják. így legközelebb az () Felsége, koronás királyunk által, 1907. febr. 14-én jóváhagyott és megerősített református Egyházi Törvények I. tcz. 3. §-a nyilván kimondja, hogy ,,a magyarországi református egyház alsó, közép és felső iskolái, mint a vallás szabad gyakorlatának jogával lényeges kapcsolatban álló intézmények s az egyház önfentartásának eszközei, az alkotmányos úton létrejött hazai országos törvények, jelesen az 1790/1. évi XXVI. törvényczikk, mint alaptörvény, intézkedéseinek épségben tartásával, mindenestől az egyház testéhez tartoznak s az egyházi hatóságok alatt állanak." Ezt a törvényes álláspontot a magyar református egyház, saját lételének és lényegének veszélyeztetése nélkül soha fel nem adhatja, még ,,az iskolák államosításának világáramlatával" szemben sem. Végül még csak egy megjegyzést. Szabó Jenő felekezeti szükkeblűségnek bélyegzi azt, hogy az érdekelt református körök meghiúsították, hogy a görög kath. magyarok egyházmegyéjének a legmagyarabb város, Debreczen legyen a székhelye. Én úgy gondolom, hogy az érdekelt róm. kath. körök ugyanígy járnának el, ha például Esztergomban vagy Kalocsán keresnénk egy új református püspöknek székhelyet. Vagy ez is csak felekezeti szűkkeblűség lenne és semmi más?! Ezeket a sorokat f. é. május 13-án a „Magyar Figyelő" szerkesztőségének azzal a kéréssel küldtem be, hogy hogy az „audiatur et altéra pars" elvénél fogva legyen szíves azokat lapja következő számában, ugyanott, ahol a Szabó Jenő levele megjelent, t. i. a „Följegyzések" közt, lehetőleg első helyen, közreadni. Levelemre a „Magyar Figyelő" szerkesztőségétől a következő választ kaptam: „Nagyon köszönjük lapunk irányában tanúsított szíves érdeklődését, de kerülni óhajtjuk a polémiákat és így levelét nem közölhetjük a Magyar Figyelőben. Ellenben nagyon örülnénk, ha Öntől valamely tanulmányt, vagy akár kisebb czikket is kapnánk, aminek természetesen a legnagyobb készséggel adnánk helyet-, lapunkban." A „Magyar Figyelő" előkelő színvonala tehát nem veszi be a polémiát. De vájjon polemia-é, határozottan téves nézőpontoknak a tárgyi igazságnak megfelelő helyes megvilágítása?! Ügy látszik, hogy a „Magyar Figyelő" szerkesztősége nemcsak a római pápát, de Szabó Jenő főrendiházi tagot is csalhatatlannak tartja. Dr. Hévész Kálmán.