Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-05-12 / 19. szám

verses kötete jelent meg, melynek czíme „Babiloni vizelni ellett'' találóan jellemzi a belső tartalmat is. Megtaláljuk benne az Amerikában írt hazasíró nótákat, melyekhez a különböző tartalmú lírai, háborús és vallásos versek sorakoznak, mindegyik külön fejezetekben. A 8 és fél ív terjedelmű vaskos kötet külsőleg is pompásan érvényesül s a kiadó szolgálatot teljesít vele, midőn a protestáns közönséggel most közelebbről megismerteti ezt a melegszívű poétát. A mű ára 6 (ihat) korona s megrendelhető Kókainál Pesten és Gsáthynál Debreczenben. Lencz Géza: „Der Aufstand Bocskays und der Wiener Friede". Eine kirchenhistorische Studie mit 20 Abbildungen. Debreczen, 1917. Verlegt bei Hegedűs und Sándor. — A mult század negyvenes éveinek elején, amikor a szabadabb fejlődésnek gátjai lassankint már összeomlottak, Török Pál. a pesti egyháznak akkoriban ifjú papja a jövő feladataira irányítván tekintetét, a többek között azokról a kötelezettségekről is beszélt, amelyekkel a múltnak tartozunk. A „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap" első számában (1842) szemlét tartva az elvégzendő munka fölött, így szól a többi között: „A háromszázados mult még kellően felderítve nincsen." Azóta kétségtelen, sok történt, több kiváló tudós a kívánatos világításba helyezte a többi között a XYTI. század első éveinek eseményeit is, amelyeknek középpontjában Bocskay István és korszakos'alkotása a bécsi béke áll. Egész kis könyvtárat töltenek meg az idevonatkozó önálló munkáik, értekezések, tanulmányok. Arra, aki ezek után á szóbanforgó kérdéssel óhajt foglalkozni, nagy munka vár; nemcsak az eddig feldolgozott anyagot kell áttanulmányoznia, hanem azt is, amely eddig kikerülte a figyelmét, mert minél jobban elhagyjuk azt a kort, amelynek emlékeit pergamen-okmányok őrzik, minél jobban közelítjük meg az újabb századokat, a számba veendő anyagnak mennyisége annál nagyobb, a részletekre kiterjedő és mégis egyöntetű feldolgozás annál'több nehézségbe ütközik, az elmélyülés annál fontosabb. Csak a mindent áttanulmányozó, mérlegelő szorgalom és ügybuzgóság tud e téren maradandóbb becsű eredményt elérni, mely kedvérzettel., tárgy a iránt, rokonszenvvel. időben is szívesen hozza meg a maga áldozatát. Tdevonatkozólag mondja Schiller: „Wer will, dafi er Grofíes sehafft, Yereinige auf den kleinsten Punkt die allergröBte Kraft." — Szerző a tudósnak érdeklődésével, szinte páratlan szorgalommal több mint egy évtizeden át gyűjtötte, rendszerezte a bécsi békére és a Bocskai) Istvánra vonatkozó anyagot, felkutatta az országos, sőt a bécsi levéltáraikat is. A hazai vallási viszonyokat az ellenreformáczió koráig röviden vázolván, bemutatja a mozgalomnak indító okait, a pápai és az udvari politikának kölcsönös viszonyát. Magyarországra és Erdélyre való hatását, feltárja a nagy küzdelmet, melynek hon-és fajszeretet, merész bátorsággal egyesült bölcs mérséklet a mozgatója, miközben kibontakozik a jellegzetesen magyar kálvinista állam férfiúnak, Bocskay Istvánnak, nemkülönben a nevéhez fűződő kultureseménynek, a bécsi békének jelentősége. A nagy apparátussal írott mnuka megfelelő világításba helyezi a tényeket. A szerző puritán igazelműséggel, nem tekintvén sem jobbra, sem balra, megvalósítani igyekszik a szabályt: „cherchons le fait, voyons ce qui en resulte" nem állapodik meg a felszínen, nem hangoztat jelszavakat, nem jár megtaposott utakon, tekintetünket a mélységekbe irányítja, tiszta fogalmakat ad. Mindenütt tények állanak előtérben, komolyan, józanul. Érdeme a szerzőnek, hogy minden ízében magyar tárgyú könyvét a német olvasóközönség számára németül írta meg. Sokszor volt már szó arról. mennyi félreértésnek, tévedésnek oka az, hogy a külföld a magyar és közelebbről a magyar egyházi viszonyok felől hiányosan, vagy rosszul van értesülve. Lencz könyve igen alkalmas ponton ismerteti meg egyik fázisát annak az erőfeszítésnek, mely itt századokon át az államot szabályozó erők egyensúlyáért, tehát az államszervezet javért folyt, e ponton a német közönség alkalmat nyer arra, hogy a magyarnak két jellemző vonását megismerje: elszánt lelkesedését jogainak védelmében és a méltányosságra való hajlandóságát a megegyezésben, pr. EGYHÁZ. Uj esperes. A vasi közép ev. egyházmegye az elhunyt Kund Sámuel helyére Zongor Béla körmendi lelkészt választotta meg espereséül. Lelkészválasztás. A bácskossuth falvai ref. egyház Dévai/ Lajos dunaföldvári, a dunaföldvári Hetessy Viktor báeskossuthfalvai lelkészt csere útján, a dunabogdányi ref. egyházközség Garaczi Imre vecsési 'h. lelkészt, egyhangú meghívással választotta lelkészéül. Adományok. A vakok bibliájára Urházy Sándor kápolnásnyéki ref. lelkész 10, Neszveibik Katalin 5. Homolya Etelka 4, Debreczeni Mária 3, Tóth Sándorné 3. Monduk Béláné 1.70, Roth Arnoldné 5 K-t küldött. A fóti ref. egyházban április 28-án jól sikerült vallásos estély volt. amelyen Nagy Ferencz esperes mondott megnyitó beszédet, a budapesti ref. theol. akadémia énekkara több éneket adott elő, Ballmann Teréz énekelt. Gaál István és Teleki Sándor theologusok szavaltak. Az estély szép jövedelmet adott az egyházfentartási alapra. A békéscsabai ev. egyház kép viselőtestülete szózatot, intézett a bányakerületi hívekhez, amelyben dr. Szeberényi Lajos Zs. lelkészt ajánlja püspökül. A máramarosi ref. egyházmegye, legutóbbi közgyűlésén Peleskey Sándor viski lelkész indítványára kimondotta, hogy belép a Ref. Sajtóegyesületbe és felhívja az összes egyházklzségeket az egyesületbe való belépésre. Bizonyára az összes egyházmegyék és kerületek is hasonlóképen cselekesznek. Az erdélyi ref. egyházkerület közgyűlése a püspökké választott Nagy Károly helyére nagy lelkesedéssel és egyhangú bizalommal dr. Ravasz Lászlót, a theol. fakultás tanárát választotta lelkészi főjegyzőjévé. Szeretettel gratulálunk'és kívánunk sok áldást az új munkakörben! A kolozsvári ünnepnapok. Emlékezetes, szép ünnepélyek voltak f. hó 4—5-én Kolozsváron az egyházkerületi közgyűléssel kapcsolatban. A közgyűlés 4-én d. e. 9 órakor nyilt meg Nagy Károly püspök imájával, Zeyk Dániel főgondnok elnöklete mellett, A közgyűlésről ennek tagjai, a kerületek küldöttei (mind a 4 püspök ott volt) testületil eg vonultak át a Farkas-ut-ezai templomba, a néh. dr. Kenessey Béla püspök emlékére rendezeti gyászünnepélyre, amelyen dr. Ravasz László mondott remek emlékbeszédet a, II. Péter 1:12—19 alapján. A gyászünnepély végén a Kolozsváron felállítandó leánynevelő intézet Kenessey-alapítványára történt; az alapítvány most már, mint örömmel hallottuk, több mint 25.000 K. D. u. jól sikerült orgona-hangverseny volt a leánynevelő intézet javára. Az 5-én d. e. folytatólagosan tartott közgyűlésen Péter Károly ker. titkár felolvasta az új püspök királyi megerősítéséről és eskütételéről szóló jelentést, amely után Nagy Károly püspök, az egyházkerületi gondnokok, a konventi elnökség, az egy-