Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-04-07 / 14. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉSISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, •lőfiaetési es hirdetési díjak stb küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÖVETSÉG. Felelős szcrk«sitő: BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő: KOVÁTS ISTVÁN dr. Belaő munkatársak: Marjay Károly, Muraközy Gyula, Patay Pál dr., Sebestyén Jenő dr. és Vere» Jenő. Előfizetési ára: Egész évre : 24 kor., félévre ; 12 kor., negyedévre : 6 kor, Kálvin-Szövetségi tagoknak egész évrr 18 korona. Egyes szám ára 50 fillér. TARTALOM. Vezérezikk; A Vallástanítás reformja. Dr. Patay Pál. — II. czikk: „Egy jubileum". Szőlőssy Antal. — Nekrolog: Molnár Sándor. Göde Lajos. — Irodalom. — Egyház. — Egyesület. — Hirdetések. A vallástanítás reformja. Amit illetékes testületek sürgettek, egyházi hatóságok tárgyaltak, de eddig keresztül nem vittek, amihez az állam, a kérdés bonyolult volta miatt nem nyúlt, a vallástanítás reformját most kevésbbé illetékes, de érdekelt testületek meg akarnák oldani a maguk módja szerint: ugyancsak radikálisan. A kérdés megoldásának égetően sürgős voltát bizonyítják a különböző tanügyi és politikai lapokban olvasható megjegyzések és immár több fővárosi tantestület konkrét határozata. Az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlönyben (inárc. szám) a. leány-középiskoláknak mindenféle melléktárggyal való túlterhelése következtében fennálló délutáni tanítás eltörléséről mond sok megszívlelni való okos dolgot Schmidt Henrik, de jellemző, liogy az általa tervezett óraszám-leszállításnál a tantárgyak között legelsőnek a vallástan szerepel, amelynek tanítására a bárom felső osztályban heti 1 órát tűzne ki. Nem okolja meg miért; egyik-másik tantárgynál az óraszám túltengését hozza fel okul, ezt a vallástannál aligha mondhatná el. Nem ismerheti sem a tananyag terjedelmét, sem a kitűzött czélt a vallás tanításnál Schmidt Henrik, különben nem bánna olyan kurtán, mostohán az igazi emberré nevelés egyik legalkalmasabb, legtöbb eredményt igérő eszközével. A felső kereskedelmi iskolák terhein is hasonló módon könnyítene, a heti órák számát itt is annyiban maximálná, minit a többi középfokú iskolában, valószínű, hogy itt is elégnek tartaná a heti 1 órai vallástanítást. A fővárosi kereskedelmi iskolák közül többnek a tantestülete belátta, hogy heti 1 órán világnézetre nevelni nagyon bajos dolog, ők heti 2 órát szántak ilyen czélra. A „Világ" a Mester-utczai női felső kereskedelmi iskola tanártestületének 1917 decz. 22.-én tartott értekezletéről közölte a jegyzőkönyvet egész terjedelmében, amely „a modern felvilágosodott tanárság gondolkodásmódjára igazán karakterizáló." Közvetlen karácsony előtt fogadta el a Mester-utczai női kereskedelmi iskola tanártestülete dr. György János azon indítványát, hogy „a tantervvel összhangba nem hozható felekezeti vallásoktatás helyébe társadalmi erkölcstan" tanítása vezettessék be heti 2 órában. György János és kollégái nem kisebb czélt akarnak az „egyetemes erkölcsi elvek elsajátíttatásával" elérni, „mint a háborúkat lehetetlenné tevő érzelmi, gondolkozási és akarati megegyezést." Még ha az egész világ középiskoláiban elfogadnák is György János indítványát, akkor is -kérdéses lenne az a bizonyos „megegyezés", hát még úgy, hogy csak a, magyar középiskolákat óhajtja boldogítani! Tehát egyetemes erkölcsi elvek, amelyek „nemzet és felekezet fölöttiek"; amelyek „az összes népek és vak lások erkölcsi igazságait egybefoglalják"! Ez a bőbeszédű meghatározás voltaképen egy régi, sokszor tárgyalt kísérletre vonatkozik, amelynek filozófiai erkölcstan a neve. Ez pedig annyiféle lehet, ahány filozófiai irány van. A Mester-utczában, úgy látszik, ez a filozófia nem kimondottan vallásellenes, de egyház- vagy felekezetellenes, és internaczionálista és nagj^ mértékben utópista. Nem lehet eléggé figyelmébe ajánlani György Jánosnak, amit ő voltaképen nagyon jól tudhat, hogy a ker. etika nem felekezeti; elismerjük és természetesnek tartjuk: a dogmatika igen. Felekezet fölötti erkölcsi elvekről, mint a valódi emberi élet normáiról csak a ker. felfogás alapján lehet beszélnünk, mikor hivatkozunk Jézus kijelentéseire a buddhista, mohamedán s részben a zsidó tanításokkal szemben. A ker. etika felekezetfölötti és nemzetfölötti is anélkül, hogy nemzetellenes lenne. ' A francia minta, amely ugyancsak ment a felekezeti keresztyénségtől, nem látjuk, hogy nagyon szolgálná az örök békét. Tisza István idézte a napokban a képviselőházban a franciák egy tekintélyes részének