Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-11 / 6. szám

örömmel üdvözölhetjük azt, ha a közös kehely használatában változás lesz. Abban is csatlakozom előttem szóló nézetéhez, hogy ennek a reformnak most vau itt az ideje. A háború volt az, a mely egészségügyi kultúrát hozott az országba. Ezt az alkalmat meg kell ragadni azért, mert ha elérkezik az ideje annak, hogy Magyarország népességét rekonstruáljuk, ennek eszköze az, hogy a meglévő életeket jobban tartsuk meg, mint tettük eddig. Magyarország az élő ember anyagával hallatlanul pazarolt. Hogy ennek vége legyen, szükséges, hogy a nép a legalsóbb rétegekig meglássa a megszüntetés módját. Ennek legfőbb eszköze a fertőző betegségek ellen való küzdelem. Ha papjától tanulja meg, hogyan terjedhetnek azok emberről emberre, a pap a nép fiaival jót tesz. S hol tanulhatná ezt meg népünk jobban és a kedélyére mélyebben ható módon, mint a templomban a papjától, hogy más ember után inni veszedelmes. Mikor ez a tudat belemegy népünkbe. ez egy lépés lesz a kultúra útján előre. III. Dr. Xékdm Lajosnak, a budapesti egyetem orvosi k-trán a bőr- és nemi betegségek ny, r. tanárának szakvéleménye: Felesleges mondanom, hogy mindahhoz, a mit tanártársam mondott, hozzájárulok. Az én feladatom az, hogy a nemi betegségek szempontjából szóljak a kérdéshez. A szorosan vett kérdés az, hogy közvetítheti-e a nyál a szifiliszes fertőzést? A nyál szerepe a szifiliszes fertőzés szempontjából régóta gyanús volt. Egy bécsi vendéglőben észrevették, hogy ott több vendég szájában szifiliszes fertőzés keletkezett : rájöttek, hogy a vendéglős visszarakta a tartóba a használt fogvájókat s így kapta meg a szifiliszt az egyik vendégtől a többi. A szifilisz törülköző, fogkefe, szivarszipka .stb. útján is terjedhet. Vannak < >roszországban egyes kormányzóságok (pl. Kursk, Wladimir), a hol a nép minden képzelhető alkalommal összecsókolódzik. Itt a liép 70—80%-a fertőzött és a fertőzések 90%-aa száj útján történik. Egy másik eset, Két ember elment bicziklizni. Az egyik leesett és megsértette alszárát, mire a másik megnyálazott egy darab nála lévő tapaszt és azzal beragasztotta a sebet: a sérült szifiliszes fekélyt kapott. I veggyárakban is gyakori a szifiliszes fertőzés. Az angol Kovai Commission előtt Breffii közölt idevágó eseteket a castlefordi üveggyárból. Ilyen gyárakban, ha nagy tárgyat kell kifújni és egy ember nem győzi a fújást, hamar egy másiknak adja át a csövet és az fújja tovább, míg az első levegőt szív. Casfclefordban már most megtörtént, hogy az egyik ilyen munkás szájában szifiliszes sebek voltak és ezek váladéka 13 más munkást inficziált. Légiószámmal vannak még hasonló esetek pl. zenekari fúvózenészek, közös pohárból ivó társasagok stb. köréből. . . ,t r

t

, Már a régebbi idokberi is. el al^rtájk^ezt a tórd^st dönteni a tudomány szempontjából. Olaszországban, Angliában, Francziaországban egyes orvosok {Profeta. Maury stb.) vizsgálták e kérdést, de sokáig eredménytelenül. Elővettek szifiliszes betegeket, kiknek szájsebei már begyógyultak. Ezeknek a nyálával hárman beoltották saját karjukat; mindháromnál negatív volt az eredmény. Ez bizonyos fokban hozzájárulhatott ahhoz, hogy az úrvacsorai egyéni kehely kérdése már régen fel nem merült. Azonban 15 év előtt valóságos revolúczíó állott be a szifilisz terén. Fölfedezték a szifilisz okát és azt, hogy ezt a betegséget állatokra is át lehet vinni. Korszakot alkotó nagy felfedezések jöttek a vérvizsgálás és a gyógyítás terén. Egész más ma már a szifilisz tana, mint 15 év előtt volt. Legújabban modern eljárásokkal átvizsgálta ezt a kérdést két franczia orvos: Gastou és Comandon. Ügy jártak el. hogy olyan betegeket kerestek, a kiknek a szájában szifiliszes fekélyek voltak. Ezekkel vizet, bort stb. itattak és megjegyezték azt a helyet, a hol az illető seb érintkezett a pohárral. Félretették ; félóra múlva főtt vizes vattával lemosták és az ebből kifacsart vízben kimutatták a kór. okozóját. Ilyen viszonyok közt nyilvánvaló. hogy az úrvacsora vételének mai módja mellett a szifiliszes fertőzés lehetősége fennforog. TÁRCZA. Gergely Antal sírjánáL* — Halálának ötéves fordulójára. Magyar papok virága, sírod ormán Komor, zimankós télidőben állok. Betűzgetem fejfádat, ráhajolván, Melyen a szél most nem himbál virágot. Hogyis himbálna . . . Gúnyos hahotával Szemembe szórja a fagyos havat, Ez a halál, a suhogó kaszával. Bújócskázik a sírok közt s kaczágV Magyar papok virága, költögetlek . . . Mért is kellett elmenned oly hamar; Szám megnyitom, hogy bús imát rebegjek. Ah. téged téli szemfedő takar. De mintha szólnál . . . Lágy szavak zenéje ("sendiil a mélyből, oh. csodás való! Tördelt zsolozsma, könnyezők reménye, Zsoltáros ének, halkan elhaló. Prófétalelked visszaszállt a földre, Csodás szavak bűbája ostromol. •Tüzes szekéren szállunk hegyre, völgybe, ~ • Míg Orfeusz dalán sír a pokol. • 1 * A" mezőtúriak csodás ékesszólást! papja meghalt 1912. évi február ll-én:

alig 42 éves korában- Bm.