Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-11 / 6. szám

örömmel üdvözölhetjük azt, ha a közös kehely haszná­latában változás lesz. Abban is csatlakozom előttem szóló nézetéhez, hogy ennek a reformnak most vau itt az ideje. A háború volt az, a mely egészségügyi kultúrát hozott az országba. Ezt az alkalmat meg kell ragadni azért, mert ha elér­kezik az ideje annak, hogy Magyarország népességét rekonstruáljuk, ennek eszköze az, hogy a meglévő éle­teket jobban tartsuk meg, mint tettük eddig. Magyarország az élő ember anyagával hallatlanul pazarolt. Hogy ennek vége legyen, szükséges, hogy a nép a legalsóbb réte­gekig meglássa a megszüntetés módját. Ennek legfőbb eszköze a fertőző betegségek ellen való küzdelem. Ha papjától tanulja meg, hogyan terjedhetnek azok emberről emberre, a pap a nép fiaival jót tesz. S hol tanulhatná ezt meg népünk jobban és a kedélyére mélyebben ható módon, mint a templomban a papjától, hogy más ember után inni veszedelmes. Mikor ez a tudat belemegy né­pünkbe. ez egy lépés lesz a kultúra útján előre. III. Dr. Xékdm Lajosnak, a budapesti egyetem orvosi k-trán a bőr- és nemi betegségek ny, r. tanárának szakvéleménye: Felesleges mondanom, hogy mindahhoz, a mit ta­nártársam mondott, hozzájárulok. Az én feladatom az, hogy a nemi betegségek szempontjából szóljak a kér­déshez. A szorosan vett kérdés az, hogy közvetítheti-e a nyál a szifiliszes fertőzést? A nyál szerepe a szifiliszes fertőzés szempontjából régóta gyanús volt. Egy bécsi vendéglőben észrevették, hogy ott több vendég szájában szifiliszes fertőzés kelet­kezett : rájöttek, hogy a vendéglős visszarakta a tartóba a használt fogvájókat s így kapta meg a szifiliszt az egyik vendégtől a többi. A szifilisz törülköző, fogkefe, szivarszipka .stb. útján is terjedhet. Vannak < >roszország­ban egyes kormányzóságok (pl. Kursk, Wladimir), a hol a nép minden képzelhető alkalommal összecsókolódzik. Itt a liép 70—80%-a fertőzött és a fertőzések 90%-aa száj útján történik. Egy másik eset, Két ember elment bicziklizni. Az egyik leesett és megsértette alszárát, mire a másik megnyálazott egy darab nála lévő tapaszt és azzal beragasztotta a sebet: a sérült szifiliszes fekélyt kapott. I veggyárakban is gyakori a szifiliszes fertőzés. Az angol Kovai Commission előtt Breffii közölt idevágó eseteket a castlefordi üveggyárból. Ilyen gyárakban, ha nagy tárgyat kell kifújni és egy ember nem győzi a fújást, hamar egy másiknak adja át a csövet és az fújja tovább, míg az első levegőt szív. Casfclefordban már most megtörtént, hogy az egyik ilyen munkás szájában szifi­liszes sebek voltak és ezek váladéka 13 más munkást inficziált. Légiószámmal vannak még hasonló esetek pl. zenekari fúvózenészek, közös pohárból ivó társasagok stb. köréből. . . ,t r t , Már a régebbi idokberi is. el al^rtájk^ezt a tórd^st dönteni a tudomány szempontjából. Olaszországban, Ang­liában, Francziaországban egyes orvosok {Profeta. Maury stb.) vizsgálták e kérdést, de sokáig eredménytelenül. Elővettek szifiliszes betegeket, kiknek szájsebei már be­gyógyultak. Ezeknek a nyálával hárman beoltották saját karjukat; mindháromnál negatív volt az eredmény. Ez bizonyos fokban hozzájárulhatott ahhoz, hogy az úrva­csorai egyéni kehely kérdése már régen fel nem merült. Azonban 15 év előtt valóságos revolúczíó állott be a szi­filisz terén. Fölfedezték a szifilisz okát és azt, hogy ezt a betegséget állatokra is át lehet vinni. Korszakot alkotó nagy felfedezések jöttek a vérvizsgálás és a gyógyítás terén. Egész más ma már a szifilisz tana, mint 15 év előtt volt. Legújabban modern eljárásokkal átvizsgálta ezt a kérdést két franczia orvos: Gastou és Comandon. Ügy jártak el. hogy olyan betegeket kerestek, a kiknek a szájában szifiliszes fekélyek voltak. Ezekkel vizet, bort stb. itattak és megjegyezték azt a helyet, a hol az illető seb érintkezett a pohárral. Félretették ; félóra múlva főtt vizes vattával lemosták és az ebből kifacsart vízben ki­mutatták a kór. okozóját. Ilyen viszonyok közt nyilván­való. hogy az úrvacsora vételének mai módja mellett a szifiliszes fertőzés lehetősége fennforog. TÁRCZA. Gergely Antal sírjánáL* — Halálának ötéves fordulójára. Magyar papok virága, sírod ormán Komor, zimankós télidőben állok. Betűzgetem fejfádat, ráhajolván, Melyen a szél most nem himbál virágot. Hogyis himbálna . . . Gúnyos hahotával Szemembe szórja a fagyos havat, Ez a halál, a suhogó kaszával. Bújócskázik a sírok közt s kaczágV Magyar papok virága, költögetlek . . . Mért is kellett elmenned oly hamar; Szám megnyitom, hogy bús imát rebegjek. Ah. téged téli szemfedő takar. De mintha szólnál . . . Lágy szavak zenéje ("sendiil a mélyből, oh. csodás való! Tördelt zsolozsma, könnyezők reménye, Zsoltáros ének, halkan elhaló. Prófétalelked visszaszállt a földre, Csodás szavak bűbája ostromol. •Tüzes szekéren szállunk hegyre, völgybe, ~ • Míg Orfeusz dalán sír a pokol. • 1 * A" mezőtúriak csodás ékesszólást! papja meghalt 1912. évi február ll-én: alig 42 éves korában- Bm.

Next

/
Thumbnails
Contents