Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-11-11 / 45. szám

bek hozzászólása után. Futó Andrásnak egyesületi pénztárossá való megválasztása s néhány kisebb ügy elintézése, meg a köszönetmondások után d. u. 2 órakor véget ért az emlékezetes közgyűlés. (K.) iii Q DALOM. Flournoy: William James filozófiája. Fordították : dr. Molnár Jenő és Muraközy Gyula. Kiadta: A M. Ev. Ker. Diákszövetség kiadóvállalata, mint az Igazság és Élet" cz. sorozata első kötetét. James az „újvilágnak," — a hogyan Amerikát szeretjük nevezni, — a „tettek hazájának" nagyhatású filozófusa s még inkább pszichológusa. Neve még nálunk sem ismeretlen. De azért a filozófiáját mégsem ismerjük annyira, hogy ránk ne férne egy olyan arisztokratikus értelemben vett népszerű ismertetése gondolkozásának, mint a milyen a fenti mű. Ezt a munkát minden intelligens magyar embernek el kellene olvasnia, hogy szerelmessé váljék általa a James filozófiájának kardinális állításaiba. A magyar temperamentumot mindeddig nem tudta megragadni széles rétegeket megmozgató módon semmiféle filozófiája a világnak, önmaga csak élt filozófiát, de belőle tudományos rendszert nem szeretett csinálni. Unalmas és felesleges mesterségnek találta. Azt meg, a mit mások kínáltak neki, nem vette be. Mert német iparczikk volt mindenik, a mi hozzánkig eljutott. Az pedig olyan volt a magyarfajta számára, mintha ködből kellene kisilabizálnia a körvonalait. Már pedig a magyar ilyen foglalkozással nem szereti erőltetni a szemét. A James filozófiája minden tekintetben számíthat a magyar temperamentum szimpátiájára. Mindenekelőtt annyira erős a kapcsolata a gyakorlati élettel, a menynyire az csak kitelik egy vérbeli angol-szász bölcselettől. „Igazság és élet;" életigazság a szó szoros értelmében. Továbbá olyan józan és egészséges, természetes és egyszerű, akár egy az Isten szabad levegőjében növekedett alföldi magyar paraszt. Egy igazán nekünk való filozófia. Nagyjából a pragmatizmus névvel szokták és lehetne jelölni azt az irányzatot, a mit James a rendszeres gondolkozás terén képvisel. Azonban ez az elnevezés csak deterrninatio a potiori! Meg a James filozófiája jóval több annál, semhogy ezzel az egyetlen jelzővel el lehetne intézni. Flournoy ügyes kézzel nyúl a James gondolkozásának kifejtéséhez és különböző jelszavak alatt próbálja jellemezni és kimeríteni a gazdagságát. Flournoy szerint a James filozófiája a monizmus elvetése, továbbá pragmatizmus, mely minden tényt gyakorlati kihatásai szempontjából vizsgál és értékel; még tovább radikális empirizmus, mely a közvetlen tapasztalatig megy vissza és mindig onnan indul; hasonlóképen jellemzi & pluralizmus elve, mely egyenlő a monizmus tagadásával; mely képtelen egyetlen elvre vezetni vissza minden diszharmóniát, jót és gonoszt ebben a világban ; „tychizmus", mely szerint a történés nem előre megkomponált és most velünk emberekkel lejátszatott komédia, illetve tragédia, hanem a történés számára biztosítva van az esély szabadsága ; meliorizmus és moralizmus, mely hisz a jó diadalában és felmagasztalja a jellem hősiességét a jóért való küzdelemben, végül theizmusa által vallásos színezetűvé válik és örökkévaló távlatok alá helyeztetik, királyi megkoronáztatást nyer bölcseleti rendszere. Mindezek a gondolatok egészen közeli rokonságban állanak a keresztyénséggel. Bár nem egy ponton haladják túl a felekezeti hitvallások szűk látkörűségét, megcsontosodott hittételei^ metafizikai túltengéseit. Mindezek a gondolatok vérből és húsból vannak. Mindenik által az eleven, forró, lüktető élet van megállítva egy-egy pillanatra, hogy róla a bölcsek által felvétel készíttessék. Flournoy kitűnően ért hozzá, hogyan kell népszerűen, világosan ismertetni egy bölcseleti rendszert, a mely elkerülhetetlenül szakkifejezésekkel, történelmi vonatkozásokkal és polémiával dolgozik, a melyek megértésükhöz bizonyos mértékig szakképzettséget igényelnek. Flournoyra minden intelligens ember rábízhatja magát. Meg fogja érteni a kalauzolása mellett nagy könnyedén James filozófiáját. Egy vérbeli franczia szellemes könnyedségével szervírozza olvasói számára James gondolatrendszerét, mint kitűnő ínyenczséget. A magyar fordítás könnyed, gördülékeny, világos, a mi egyaránt dicséri úgy a fordítók, mint a revíziót végző Victor János munkáját. A könyv külső kiállítása finom ízlésről tesz tanúságot. Ára 4*50 K. Gombos Ferencz. Az „Akarat" a M. E. K. Diákszövetség folyóirata a reformácziói éyfordulót kétszeres terjedelmű és a szokottnál csinosabb külső kiállítású különszámmal ünnepeli, mely „Semper Reformari" czímen, mint önálló jubileumi emlékfüzet is kiváló helyet foglalhat el az ünnepi irodalom termékei között. A tartalma a következő : Az örök reformáczió biztos módja. Irta Exspectator. A reformáczió korának üzenete a XX. század Istent keresőinek. Luther beszédeiből. Luther és Jézus. Irta br. Podmaniczky Pál. Kálvin és Jézus. Írta ifj. Victor János. Csendes perczek. Reformáczió a bibliában. írta Gombos Ferencz. Reformáczió az egyház történetében. írta dr. Révész Imre. Jegyzetek. (Két pecsét. Erdély. Az új reformáczió és a középosztály.) 'Reformáczió a mi korunkban. I. Az új reformáczió forrása. írta dr. Makkay Sándor. II. A protestantizmus és a társadalmi kérdés. írta Deme László. III. A missziói parancs. írta Pongrácz József. „A mező a világ." (Misszió és hanyatlás a keresztyénségben.) Keresztyén diákmozgalom : Minden munkaév elején ... Híreink. Üzenetek és válaszok. Ez a jubiláris szám külön is megrendelhető a kiadóhivatalban (liudapest, VIII., Üllői-út 16/b.) 1*50 K ért. (Egyébként előfizetési ár egy évre ö K.) Az „Igehirdető" novemberi száma a következő tartalommal jelent meg: Hallgató János: A béketűrés. Duszik Lajos: Boldogok, a kik sírnak. Molnár Vincze : Nincs elhordozhatatlan próba. Kiss Samu: Keressétek az Urat! Erdélyi Imre: A hit ereje. Beyer Fülöp: Vallásosság és hazafiság. Szűcs József: A nagy társadalmi törvény.