Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-10-21 / 42. szám

Te szent igéd irányt mutat: Oh hadd keressük ezt az útat! Erőnk legyen, ha gyengülünk Váltságodban vetett hitünk. Szent Lélek! te intésedre Gyűltünk ma e drága helyre. Oh a szentek egyességet Örökre tartsd, örökre védd ! —• Mint tűzoszlop vezess végre Fenn az örök üdvösségre. XJray Sándor debreczeni ref. lelkész, tábori lelkész az Isonzo-seregnél. Luther Wartburgban. Hogy vallást tett hitéről bátran A wormsi birodalmi házban, Hazafelé ment, mendegélt 8 egy sűrű erdőségbe ért. Egyszer csak éjjel, éjféltájban Álarczosok körülveszik És Wartburg várába viszik, Hol bölcs Frigyes, a hű barát, Otthont a száműzöttnek ád. A várban tíz hóig lakott, Hol a csendesség jól hatott Fáradt idegzetére; Fordítgatá a Bibliát S legyőzött sok bűnt, sok hibát, Melytől forrott a vére. S míg dolgozott a szent magányban, A várban, egy csendes szobában: Soká töprengett a jövő felett, Kételkedésnek nem hajtott fejet. Egy este lámpa fénye serczegett, Éjfél felé járt a komoly idő, Márton barát görnyedve írt fehér Papírlapokra szent elmélkedést, Az eljövendő tündöklő időről, Ha majd bűnéből megtér a világ S tisztáit kebellel áldja Istenét. Az Egyház régi romjain kikelve Elvetve szemfényvesztést, kulcshatalmat Alázattal, mint Istennek fia Szolgál mindenben mindeneknek ... A hogy tanítja a szent Biblia. Egyszer csak megvonaglik a terem r A Sátán a barát előtt terem ... „Gazdaggá teszlek, szólt, csak írd alá Ez irkafirkát egy csöpp vérrel itt. .Jövőd lefestem, nézz oda:" Káprázat, álom és csoda Szemet vakító pompafényben Arany trónján ott ül a pápa, Fején tündöklő koronája, Bocsánat lángja ég szemében És mintha mozogna a szája: „Fiam, mit harczolsz ellenein? Nem jobb, ha megbékélsz velem ? Hajolj meg hát tüstént előttem S hatalmamból ím néked részt adok" Már ott is káprázik előtte Bársony párnán a bíborosi kalpag. Tömött erszények sokasága, Pántos ládákban kincs, arany, A sápadt önzés míg javában Turkál a föld minden javában, Csiklandó asszonykaczagás Villogtat hófehér fogat. S ott üli orgiáit az Öngyilkosság nyomán kikelt Bíbor paráznaság, Poklok kerítő ajtaja : Egy szóval — pápaság. — „Nos, szól a Sátán kedvesen, Csapj fel fiam, itt a kezem." Ám Luther színéből kikelve, Egy tintatartót kap marokra És szent haraggal odavágja, Hol a Sátán vörös pofája Vigyorgott rája száz alakban . . . Hogy millió darabba pattan. Wartburg várában még ma is Mutogatják a kis szobát, Falán a régi tintafoltot, Mint a kísértő lábnyomát. Baja Mihály. BELFÖLD. Fejedelmi alapítványok. Szilassy Aladárné, szül. Visolyi Mária, a Lorántílfy Zsuzsánna-Egyesület elnöke, nagyszerű, fejedelmi alapítványokban adott kifejezést a reformáczió négyszázéves jubileuma alkalmából mélységes evangéliumi hitének és Isten iránti hálájának. A Lorántffy Zsuzsánna-Egyesületnek a kórház (szanatórium) alapja javára 100,000, a Budapesti Ref. Ifjúsági Egyesületnek 50,000 K-t adott alapítványul. Az utóbbi összegről szóló takarékpénztári könyvet a következő sorok kíséretében küldte el B. Pap Istvánhoz, a B. R. I. E. elnökéhez: „A Budapesti Ref. Ifj. Egyesület felvirágoztatása Egyike lévén azoknak a czéloknak, a melyek iránt keletkezésüktől kezdve különösen érdeklődöm, annál inkább