Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-09-16 / 37. szám

mólt arról az eredményes 1 min káról, a melyet az egyesület a kurlandi és lengyel evangélikus gyülekezetek felsegítése körűi teljesített. A diaszpóra gyülekezetek segélyezésére 200,000 márka állt rendelkezésre. Az egyesület „háborús alapjának" bevétele eddig 550.000 márka. A kie német államban, Lippében, tudvalevőleg az államegyház református. Az ottani Református Szövetség tárgyalta a kérdést, hogyan is ünnepeljék a német reformátusok a 400 éves jubileumot. A válasz ez volt. Az ünnepre elő kell készíteni a gyülekezetet, megfelelő igehirdetés, a sajtó és népszerű előadások útján. Ezekben az előadásokban különösen arra kell reá mutatni, hogy milyen nagy szellemi átalakulások történtek a népek életében a reformáczió által. Olyan ünnepi iratot kell kiadni, a mely alkalmas a református gyülekezetek számára is. A jubileumi gyűjtés a református diakoniszsza házak és a ref. sajtó javára szolgáljon. Az ünnepi iratot Láng, a liallei egyetem tanára, a német reformátusok vezérférfía írja. A szövetségi .gyűlésen Menges lelkész szép előadást tartott arról, hogy miként nevelt Kálvin hősöket. Kálvin leveleiből vett részletekből tüntette fel, hogy ő az embereket a régiekkel való teljes szakításra ós nagy állhatatosságra, Isten iránti feltétlen engedelmességre, a Krisztussal való teljes közösségre buzdította. A kálvinizmus aczélos erejű hősiességre nevelt és ma is főként erre van szükségünk. <p. A MI ÜGYÜNK. Lapunk 75 éves jubileumát, a melyet e tavasszal el kellett halasztanunk. e hó 23-án, vasárnap d. u. 6 órakor tartjuk meg a Ráday-utczai díszteremben. Erre az ünnepélyre Lapunk olvasóit és barátait ez úton is meghívjuk. Értesítés. Örömmel értesítjük olvasóinkat, hogy a Hornyánszky-czéggel olyan megállapodásra jutottunk, a mely lehetővé teszi, hogy lapunk egyelőre ismét előbbi 1V3

ívnyi terjedelemmel jelenhetik meg. IRODALOM. Halk szó a viharban. (Haypál Benő háborús beszédei. Kiadta a szerző. Ára 3 K.) Gyakorlati keresztyén ségiinknek bármennyire érdeke is, hogy igehirdetésünk az egyszerűség kultusza felé haladjon s a lelkekhez való lehajlásban minél több pedagógiai érzékre tegyen szert, mégis gazdagságunk teljességéhez tartozik, hogy legyenek ékesszavú ünnepi szónokaink is,: s ilyen Haypál Benő. Igaz, hogy nagyot akaró fiatal titánok kezében e gazdagságunk czifra nyomorúsággá lesz, a mikor e beszédeket szóról szóra betanulják s elszavalják, de ennek természetesen nem a szerző az oka. Haypál az evangélium szellemének ódai szárnyalású tolmácsa, vallásos lelke mindig filozofálásra hajlik s ebben ellenállhatatlanul szellemes. Művésze az , erőteljes szónoki nyelvnek s — szerintünk — ez emeli őt a patetikus szónoki iskola mai képviselőinek élére. Szónoki taktikája az, hogy argumentumait lassan, de biztosan görgeti magasra, hogy onnan néhány csattanó mondatban ejtse le, innen van, hogy konklúziója mindig rövid, de biztos, s lehetetlen, hogy fején ne találja a szöget. Haypál Benő beszédei legnagyobb részében a kereszt vénséget csak úgy szemlélteti, mint egyetemes, feltilmúlhatatlan kultúrgondolatot s ez az egyoldalúság nagy hibája, mert gyönyörködik ugyan a keresztyén eszme magas röptében a hallgató, de aligha gondol arra, hogy mi tartozik ebből reá. Szóval: a szerző igehirdetése nem mindig teszi a keresztyénséget a hallgató személyes ügyévé, pedig, hogy erre is van ereje, mutatja „Az embernek fia jÖ" czímű adventi beszéde. De egyébként a beszédek egytől egyig hatalmas „békeszózatok" és mint ilyenek is értékes emlékei lesznek háborús igehirdetésünknek. F. E. Két alkalmi könyv a reformáczió 400 esztendős jubileumára. Már többen szóvá tették, hogy, részben a háborús viszonyok, de részben saját mulasztásunk miatt is, irodalmilag vajmi keveset tettünk eddig a reformáczió 400 esztendős jubileumának megörökítésére. Most egyszerre két ilyen alkalmi könyv jutott kezünkbe. Mindkettőt a debreczeni Hegedűs és Sándor ezég adta ki. 8. Szabó József szerkesztette és „A magyar reformáczió könyve" czím alatt adta ki. Ez vonzó és tanulságos módon rajzoltatja meg a magyar reformáczió történetét annak apostolaiban, patrónusaiban és szervezkedésében. Méltó, hogy minél többen olvassák. í)e az egyes czikkek szerzői is elsőrangú történészeink közül valók. így a magyar reformáczió bajnokairól dr. Pruzsinszky Pál ír alaposan, lelkesen. A magyar reformáczió pártfogóit dr. Pokoli/ József tünteü fel szép czikkben s eredeti felfogással, a magyar reformáczió szervezkedését pedig maga a szerkesztő adja elő élvezhető, világos stílussal és okfejtéssel. E czikkekhez járulnak a szép illusztráló képek. Bevezetik a könyvet az öt református püspök arczképei és tartalmas endéksorai a reformáczió lényegéről és jelentőségéről. A könyv czímlapja is, melyet Harangiig Jenő díszítőművészünk festett, megragadó és ízléses, valamint a könyv egész kiállítása. Ara 2 korona 40 fillér. A másik mű: „Emlékkönyv a reformáczió 400 éves fordulójáramely az előbbinél nagyobb terjedelmű (amaz 7. ez 10 nyomtatott ív 8 r.) szélesebb körben tárgyalja a reformácziót. Ennek a szerkesztője JJray Sándor debreczeni lelkész. Az ő könyve prózában és versben felváltva örökíti meg a reformácziót. A versírók között ott találjuk dr. Baltazár Dezső püspököt, Baja Mihályt, Mátray Lajost, magát a szerkesztőt és másokat, a kik szavalatra is alkalmas költeményekben öntik ki szívok ünnepi érzéseit. Némelyik vers kottára is van szedve, hogy énekelhető legyen. .Szóval a szerkesztő változatosan és ügyesen állította össze alkalmi könyvét. A prózai czikkek szólnak a három nagy reformátorról: Zwingliről, Lutherről, Kálvinról, kiknek életét Nánay Béla adja elő. Megkapó, hű képet fest hazánknak a reformáczió előtti állapotáról Sütő Kálmán, a reformátorokról Szombathy Imre ír nagy körültekintéssel, míg H. Kiss Géza három nagy reformátorunk életét tárgyalja elevenen. Kedves és vonzó Marjay Károly elbeszélése Szegedy atyáról és S. Szabó József korrajza Enyingi Török Bálintról és feleségéről. Ennek a könyvnek az elején is ott van az öt püspök és öt főgondnok csoportos arczképe s ezzel kapcsolatban feltüntetve, hogy kik voltak püspökeink és főgondnokaink a reformáczió jubiláris esztendeiben. Ennek a könyvnek is művészi, szép czímlapja van. mely szintén a fentebb említett művész munkája Ebben a könyvben is sok szép illusztráczió van. Ara 3 kor. 60 fillér. (S.j „Látások könyve" czímen jelennek meg „Az Ut" könyvtára első köteteként e hó végén dr. Ravasz László-