Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-08-26 / 34. szám

A külsősomogyi ref. egyházmegye közgyűlése. Augusztus 15-éu tartotta rendes közgyűlését a külsősomogyi ref. egyházmegye Tabon, az ev. templomban. A közgyűlést megelőzőleg reformácziói emlékünnep volt, melyen Kálmán Gyula esperes mondott emelkedett hangú alkalmi imát, Vincze Elek felsőmocsoládi lelkész pedig a Jeremiás 2 : 13-nak, ennek a klasszikus szépségű reformácziói textusnak a gazdagságát a maga egészében érvényre juttató, nagyhatású egyházi beszédet tartott. Az egyházmegyei közgyűlésen Kiss Ernő egyházmegyei gondnok meleg szavakkal üdvözölte az egyházmegye közszeretetnek örvendő esperesét királyi kitüntetése alkalmából. Az esperes néhány köszönő szó után évi jelentését terjesztette elő. Ennek során szép szavakkal emlékezett meg a reformáczió négyszázados jubileumáról. Az örök reformáczió elve alapján hirdette, hogy a Biblia mellett a szocziális munkát is föl kell karolnia egyházainknak. Az iskolai élet nehézségeit vázolva, azt az indítványt terjesztette elő, hogy kérje az egyházmegye a kerület útján tanítóinknak haladéktalanul való hazabocsátását, mert egyik-másik községben valóban tarthatatlanná váltak már a tanügy terén az állapotok. A tanügyi bizottság jelentését annak elnöke, Varjas Gábor terjesztette elő a közgyűlés tagjainak élénk derültsége mellett, a mi — fájdalom — sem a gyűlés helyével, sem a tárgy fontosságával nem igen állt összhangban. A nyugdíjintézet új pénztárosává Vincze Eleket, a missziói bizottság új előadójává pedig Szűcs Lajost választották meg. Emelkedett hangulatban tárgyalta a közgyűlés a dombóvári leányegyház anyásításának kérdését. Kimondotta, hogy az anyásítást halaszthatatlanul szükségesnek tartja, s addig is, míg az végrehajtható lesz, a püspök úrtól missziói segédlelkész sürgős kiküldését kéri, hogy az már szeptemberben megkezdhesse ott lévő nagyszámú ref. gyermekeink vallástanítását! Nagy megütközéssel fogadta a közgyűlés, hogy a vallás-és közoktatásügyi miniszter írásbeli ígéret ellenére nem ref., hanem újból róm. kath. tanítót nevezett ki az ottani állami elemi iskolához. Hisszük, hogy illetékes egyházi hatóságaink megtalálják az illő formát, a mellyel a miniszter urat az írásbeli ígéret beváltására bírhatják. Az egyházmegyei lelkészegyesület indítványára a közgyűlés utasítja a gyülekezeteket, hogy az 1918-iki költségvetésbe az egyházi hivatalnokok terményjárandóságait már mai árukban vegyék be. A közgyűlés köszönetet szavazott a Kálvin Szövetségnek az egyházhivatalnokok betegsegélyző-intézetének valóra váltása körül kifejtett m unkásságáórt. Kívánatosnak tartja, hogy a megvalósítandó intézetben a tagok díja ne haladja fölül alapfizetésük 2 V0

-át, sőt lehetőleg ez is mérsékeltessék valamely egyetemes alapból. A közgyűlés, hosszabb vita után, napirendre tért a pesti egyházmegyének az úrvacsorai kérdések tárgyában hozott és hozzájárulás végett megküldött határozata fölött. A közgyűlés nem fogadta el az egyházkerületi belmissziói bizottság szabályrendelettervezetót, minthogy az külön egyházhatósági jogkört kíván adni a bizottságnak. Szükségesnek tartja, hogy az újból átclolgoztassék. Az egyházmegye Kósa Ferenczet és Sáfár Jánost küldötte ki egyházkerületi képviselőkül. Bírósági ügy csak egy volt, az is békés elintézést nyert. (K.) A kecskeméti egyházmegye gyűlése. E hó 15-én és 16-án Okécskón tartotta közgyűlését a kecskeméti egyházmegye. A gyűlés egész hangulata nagyon kiemelkedett a megszokott mindennapiság unalmas kereteiből s ez a derék ókécskei gyülekezet testvéri szívességének érdeme. A gyülekezet elöljárói, élükön a lelkésszel, nagyok és kicsinyek, férfiak és nők, egyaránt kivették részüket a buzgó igyekezetből, hogy a gyűlés tagjai számára emlékezetes maradjon az ókécskei vendégszeretet. 14-én este mintegy 40 fogatból álló kocsisor vitte be az.állomásról a községbe a gyűlés tagjait, a kiket az egyháztanács a templom bejáratánál fogadott. Elszállásolást a gyülekezet tagjainál nyertek a gyűlés résztvevői, a Gazdakörben tartott közétkezésíik ellátása és a felszolgálás körül a gyülekezet leánytagjai szorgalmatoskodtak. A 15-én reggel tartott istentiszteleten Domby Béla jászberényi lelkész megható imája után az ókécskei gyermekkar szép éneke következett. A gyűlésen Takács József kerületi főjegyző, h. esperes és tvury Albert gondnok elnököltek. Nagy érdeklődés nyilatkozott meg a kecskeméti egyház szervezési szabályrendeletének tárgyalásánál. Ez az egyház új, korszerű alapokra fektette a maga belső szervezetét; a gyülekezeti élet belső területét két parókhiális körre osztotta, ezenkívül tanyai köröket szervezett, a melyekben bizonyos mérvű parókhiális jogokat biztosított a vallástanító lelkészek szár mára. Az egyházmegye lényegtelen módosításokkal magáévá tette a tervezetet, fenntartván azt a liberális elvet, hogy a mennyiben a gyakorlati tapasztalat módosításokat kíván, nem fog elzárkózni annak tanulságai elől. Gzegléden a harangok levételekor a torony jelentékenyen megrongálódott, a szükséges javítási költségek fedezésére rendkívüli adót vetett ki önmagára a gyülekezet, de egyúttal kárpótlási igénnyel fordult a hadügyi kormányhoz, a melyet az elutasított. Ez ügyben jogorvoslat foganatosítása iránt intézkedés történt. Miután Ádám Kálmán esperes megismételte 35 éves esperesi szolgálatáról való lemondását, a gyűlés ezt elfogadta s részére káplántartási segélyt állapított meg. Az esperesi tisztség betöltéséig az ügykör vezetésével a gyűlés Kiss Zsigmond főjegyző-tanácsbírót bizta meg az esperesi tiszteletdíjnak részére való megállapításával és káplántartási jogosultsággal. A gyűlés osztatlan helyesléssel fogadta a Kálvin-Szövetségnek az egyházhivatalnokok betegsegélyzö intézetéről szóló javaslatát s az intézményt már a megalapításkor oly fejlődésképes alapokra kívánja fektetni, hogy az kiterjeszthető legyen a ref. hívekre általában s kiindulópontja lehessen egy általános ref, életbiztosító