Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-07-22 / 29. szám

pedig-többé, kevésbbé a liberális theol. irány álláspontján állanak, de azért mindegyik tárgyilagos módon méltatja a más irányú irodalmat is és tudományos színvonalon áll. Ezenkívül érvényesül a szerzők egyéni sajátossága is, az egyik széles mederben, terjedelmesen ismerteti a maga tudományát, mint pl. Deák I., míg a másik épen csak a legszükségesebb útmutatásokkal kíséri tudományos irodalmának felsorolását, mint pl. Erdős Károly a 12. füzetben. Azt hisszük, hogy a Theol. Értesítő helyesen oldotta meg eddig feladatát s remélhetjük, hogy az egyes theol. tudományok áttekintése után majd a mindenkori irodalom lelkiismeretes és tárgyilagos ismertetése által is megbízható kalauz lesz azok számára, a kik a theol. irodalom terén nem akarnak elmaradni, hanem a, tudomány fejlődésével szeretnének lépést tartani, de nincsenek abban a helyzetben, hogy az irodalom minden újabb termékét megszerezzék s áttanulmányozzák. Egyes különösen érdemes s kinek-kinek kedvencz foglalkozási köre területén megjelent művekre való utalás s azok ismertetése útján is jó útmutatást adhat majd Theol. Értesítőnk az elfoglalt, de tovább tanulni vágyó lelkészeknek arra nézve, mily könyveket szerezzenek meg maguknak. A 2. rész a D. L. T. dereka, mely prédikácziókat s imádságokat tartalmaz különféle alkalmakra, különösen akar a lelkészeknek használni. Az 1916. évfolyam e tekintetben igen i agy érdemeket szerzett magának. A prédikácziók s imák, azután a többi adalékok is legnagyobb részt figyelembe vették a háborút, melyben állunk. Azután figyelemmel voltak az egyházi év különféle szakaira. De megjelentek közönséges, nem bizonyos alkalomra szánt dolgozatok is. Rendesen már előre kerültek az olvasók kezébe, úgy hogy azok igénybe is vehették segítségüket. Persze ezt a segélynyújtást nem úgy képzeljük magunknak, hogy valamely olvasó a Tár prédikáczióit egyszerűen megtanulja s elmondja, Sokkal egyénibb s sajátosabb a legtöbb prédikáczió, semhogy úgy fel lehessen használni. Ki akarná pl. dr. Baltazár Dezső püspök, vagy Haypál Benő, vagy Jánosi Zoltán, vagy Marjay Károly s mások prédikáczióit, melyek szerzőik egyéniségét visszatükrözik, csak egyszerűen lemásolni, vagy megtanulni? A többi prédikáczió is élénken illusztrálja a mai magyar ref. ós ev. egyház prédikáczióinak sajátosságát. A legtöbb a bibliai keresztyénség alapján áll, mégis az árnyalatok a bibliai igazságok hirdetésében különfélék. Azt hisszük, hogy mindenki találhat prédikácziókat a D. L. T.-ban, melyek neki valók s tetszését találják. Az ily prédikáczióit termékenyítőleg hatnak aztán az olvasóra. De természetesen megtermékenyíthetik munkánkat más sajátosságú s irányú prédikácziók is, mint a milyeneket mi kedvelünk. Szóval a D. L. T. prédikácziói csakugyan alkalmasak lehetnek arra, a mire a szerkesztők törekedtek, hogy a lelkészi munkásságot irányítsák s emeljék. Erre a sok kiváló egyházi szónok, ki az 1916. évfolyamban szóhoz jutott, csakugyan hivatott. Persze mindennel, a mit a prédikácziók nyújtanak, mindenki nem lesz megelégedve. De ez nem is lehetséges. Hiszen szóhoz kell .jutni a D. L. T.-ban minden jogosult tehetségnek, mert a Tár igehirdetésünk tükre is akar lenni. S ebben áll is tényleg egyik nagy .jelentősége, hogy megmutatja, milyen a mi korunk ref. s ev. egyházában az igehirdetés, bemutatja azt jó ós kevésbé jó tartalmi s alaki oldalánál. Ha valakinek kedvesebb a. nyelv muzsikája, talál ilyenben exczelláló prédikácziókat. A kinek meg a tartalom a fődolog, talál mélytartalinú prédikácziókat. A ki nagy súlyt helyez az erkölcsiség erősítésére, sok prédikáczióban megtalálja, a mit keres, ha pedig valaki a hit, az evangélium hirdetése után vágyakozik, talál erre is évfolyamunkban. A prédikácziók mellet vannak homiliák, írásmagyarázatok, alkalmi beszédek is. Szóval a D. L. T. e 2. részének tartalma is oly gazdag s oly Változatos, hogy mindenkinek hoz s nyújthat sokat. Azért meg is érdemli, hogy sokan, különösen a lelkészek támogassák. Végül a 3. részről sem szabad megfeledkeznünk. Ebben négy előadást találunk, melyek a magy. prot. irod. társaság debreczeni köre szép ünnepélyein tartattak. Tárgyuk aktuális, mint dr. Lencz Géza előadása a háború ethikai megítéléséről s Zoványi Jenő dolgoz ata a reformáczió mívelődéstörténeti jelentőségéről. Mindkettő nagy szolgálatot tehet vallásos estélyek rendezésénél. Zoványi dolgozata különösen aktuális lesz a reformáczió jubileumi évében. Érdekes s eszméitető dr. Kun Béla előadása a világi papokról, de különösen ki akarjuk emelni s megszívlelésre ajánlani Dóczi Imre dolgozatát ref. egyházi nevelésügyi feladatokról. Sok sebre s feladatra matat rá s gyors segítséget, meg üdvös orvosságot kíván. Ezek a füzetek is, melyek még hozzá ingyen jutnak a D. L. T. olvasói kezébe, emelik ennek értékét. Ha még mindehhez hozzávesszük, hogy a nagy drágaság közepette a D. L; T. évi 14, illetőleg 12 K-ért kapható, eleget mondtunk ajánlásához. A kiadó, a ki a nagyszabású vállalatot ily olcsón juttatja kezeinkbe, megérdemli, hogy támogassák a D. L. T. minél szélesebb körökben való terjesztésével. Melegen ajánljuk előfizetését s buzgó, gondos tanulmányozását. (Beküldetett.) Eszéki Református Egyházi Elet (szerkeszti: Ágoston Sándor lelkész. Kiadja az eszéki ref. egyház). Csak kivételes esetekben tartjuk szükségesnek, hogy kicsiny egyházaknak gyülekezeti lapja legyen. Ilyen kivételes körülmények magyarázzák meg az eszéki gyülekezeti lap létjogát. Az eszéki református hívek zöme tudniillik vasutasokból áll, a kik életük java részét utazásban töltik, s a lelkipásztoruknak csak szórványosan nyílik alkalma személyesen foglalkozni velük. A pásztori szónak értelmes és vonzó hírvivője ez a kis lap, a melyet bemutat a szerkesztő: „Ez a mi kis eklézsiánk életének tükre lesz. Megjelenése nincs időhöz kötve, akkor vesszük elő, mikor valamit mutat. Előfizetési ára nincs. A ki örül neki, hogy ez az „Élet" megindult, áldozzon rá szíve és ereje szerint. Hit hozta létre gondolatát, reménység táplálja kezdetét, szeretet fogja fentartani Isten dicsőségére." Leírja a lelkészbeiktatási ünnep lefolyását s közli a beköszöntő beszédet. Ágoston Sándor a csendes (és épen ezért maradandó) hatások embere. Az ige vetései