Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-07-22 / 29. szám

a) Kézdivásárhely központban, b) a vidéki egyházközségekben tar tátik. Mindenhol legyen: a) d. e. gyülekezeti, b) d. u. gyermek-ifjúsági istentisztelet, c) estéli egyháztörténeti előadás, d) az egészet összefoglaló presbiteri díszülés. 5. Ünnepséget mindenhol az illető presbitérium rendez, kiegészítve más világi, nőegyleti tagokkal. Az időre nézve okt. nov. hava és hétköznap ajánlatos; a sorrendet és végleges műsort a közp. bizottság úgy állapítván meg, hogy az ünnepélyeken t—2 lelkész, világi kölcsönösen közreműködjék s az egyházmegyei vezetőség lehetőleg megjelenhessen. fi. Ünnepély hetén a napi istentisztelet bibliamagyarázattal tartandó s a torony fellobogózandó. 7. Egyházmegye a befolyó jövedelmek terhére 2000 darab emlékfüzetet rendel s azt lelkészek útján minden családhoz — megczímezve — eljuttatja. 8. Közgyűlés már az előkészítés alatt állandó perselyezésre s külön gyűjtőíven eszközlendő egyenes adakozásra hív föl. Minden jövedelem az e. m. örök alapítványaképen a felső leányiskola javára fordíttatik. Gyűjtőiv kibocsátásával presbitérium bízatik meg. 9. Presbitériumok felhívatnak, hogy az irányításul felhozott 1—8. pont tekintetbe vételével szept. l-ig a saját ünnepségük idejére, műsor, szereplők, rendezők stb. tekintetében részletes javaslatot tegyenek, figyelmükbe ajánlván, hogy gondolkozzanak és gondoskodjanak saját gyülekezeteikben létesítendő bármily szerény méretű, de maradandó jellegű emlékről is. (Pl. Kálvin stb. nevére emlékfát ültetni, ifjúsági munkát, vasárnapi bibliaiskolát, állandó perselyt, vallásos iratterjesztést, szegény-, beteg-, árvadiakóniát bevezetni; templomot énekeskönyvekkel, bibliákkal, fűtő-, új orgona-, haranggal stb. ellátni.) Ezen terveknek határozattá emelése az ünnepély egyik pontját képezheti. 10. Maga az e. m. napirendre tűzi a ma oly égetően aktuális kálvini fegyelemgyakorlás kérdését s az 1899 decz. 17-iki e. m. Rendszabályban érintett idevágó szabályrendeletet a patronázs és békebíróság eszméjének a presbitériumban való gyakorlati megvalósításával kidolgoztatja. Presbiteri és más gyűléseknek rövid ima, bibliaolvasással kapcsolása is megkezdhető ez alkalomból; fontos volna a presbiteri teendők kátéjának is a megírása a ker. szolgálat szempontjából, hogy így a ma pusztán adminisztráló szerv megelevenedjék és genfi eszményéhez közeledjék. 11. Központi rendezőbizottságba az egyházmegyei tanács tagjai küldetnek ki. Ezen, bár nem minden pontjában eredeti javaslatot a reformáczió dicső emlékein csüngő lelkem áhítatával, a jelen nem kisebb problémák iránti köteles fogékonysággal tettem meg. A kézdi e. m. közgyűlésé azt teljes megértéssel fogadta s gondolom, hogy a közléssel is némi szolgálatot teszek a nagy ügynek s ' újabb, még erőteljesebb gondolatok, eszmék megszületésére szolgálán indítékul. Megyaszai Mihály. KÜLFÖLD. Németországi egyházi szemle. A németországi prot. sajtó, nemkülönben a lelkészi' egyházi és tudományos theol. értekezletek és irodalom jelenleg a reformáczió 400 éves jubileumának gondolatkörével foglalkoznak. így a különben szigorúan hitvallásos felekezeti jellegű Luthardt-féle „Alig. Evang. Luth. K.-Ztg" jelen évfolyama illetékes szakírók tollából egész sorozatát hozza azoknak a reformáczióról szóló közleményeknek, a melyek a reformáczió különböző vonatkozású hatásainak föltüntetésére vonatkoznak s ily részletességgel és alapossággal a német reformáczióról és annak hőséről: Lutherről szóló irodalomban sem találhatók. Nevezett folyóirat valóságos kincsesbányája lesz az egyháztörténetíróra is a reformáczió alapgondolatainak. Állandó tárgyak a Krisztus evangéliumában gyökerező személyes üdvbizonyosság vagyis a reformáczió által újból napfényre hozott sola fide és sola gratia, a pozitív evangéliumi és korántsem bizonytalan „protestáns öntudat" vagy a reformáczió egyoldalii kulturális, felszabadító vívmánya. E tekintetben még a nagy bölcselő : Dilthey is tévedett, a midőn Luther reformátori művének „tényét és értelmét kizárólag a személyes vallásosságnak a római papi uralomtól való felszabadításában" és hitének lényegét „az akarat energiájában" látja. Hitéből folyt Luthernél a keresztyén ember szabadsága és korántsem a hit maga e szabadság. Luther teljesen át volt hatva hitének Schleiermacher-féle „feltétlen függőségi érzetéről" és abból kizárt minden érdemszerző jelleget. A kath. hites erkölcstan ilitfelfogásának teszünk ma ilyenekkel szolgálatot az egyházi és theologiai irodalomban. A reformáczió jubileumát szolgálja az egyet, evang. luth. konferenczia is, mely f. évi aug. 6 — 9. napjain Eisenachban ülésezik. Azon előadást tart Laible : „A reformáczió jubileuma és a háború, mint korunknak szóló igehirdetés" ; Walther, a nagy Luthertudós : „Luther, mint korunk evang. keresztyénségének prófétája" ; Schiverdtmann és Kaftan: „Korunk evang. egyházának jelen belső és külső feladatai"; Stizda lipcsei egyet, rektor: „Luther és a szocziális kérdés" ; Bachmann erlangeni tanár: „Luther és az iskola" és Hilbert rostocki tanár: „Luther és a gyülekezet" czímmel. Ez előadások gondolatkörére, a mennyiben hozzáférhetünk, még alkalmilag visszatérünk. A lipcsei lelkészi értekezleten Preuss erlangeni tanár elméleti és gyakorlati irányban, Walther: „Luther jelleme" cz. művének hatása alatt Luther vallásosságáról értekezett, a melynek pszichológiai alapját az ő természeti képességeiben és közvetlen élettapasztalataiban látja. Minden viziós illúzióktól ment erősen reális jellegű e vallásosság, mint közvetlen egységes kapcsolata az ő erős keresztyénségének és németségének. A mint van görög és római, úgy van német keresztyénség (v. ö. Siegfried bizalmát és Hagen hűségét) is, a melyről azon-