Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-07-15 / 28. szám

magyar származású, latin felirattal ellátott harangot rekvirált 120—130 kiló súlyban, mely most Campdungon van a gyűjtő állomáson s esetleges magyar eredete, illetve honosságának kiderítése esetén. a cs. és kir. katonai parancsnokság építészeti osztályának harangleszerelő csoportjához (Temesvár) intézett kérelemmel, vissza lehetne nyerni az illető helyre, honnan valamikor elvitetett. A harang felirata ez : Nicolaus Gelnauer me fudit Anno 1635. „In honorem Dei et ciscem in Ecclesiae meae propriis sumptibus fudit egrecius dominus Johannes Török de Nagykereki. ill. rimi. dom. dóin. Georgii Rákóczy princeps Transylvaniae aqasonum magister, hac conditione, nequis vei pastorum, vei monachorum vei alius quis piam proprium commodum sumine promoveat exceptita et deu qui ex primo quovis pulsu funebri componatost cedant*. A ki e tisztes korú harangról és annak öntetőjéről, Nagykereki Török János, Rákóczy György lovászmesteréről többet tud, vagy iránta érdeklődik, szíveskedjék a további eljárást megtenni, esetleg bizonyító adatait közzétenni. Új tábori lelkész. A budapesti cs. és kir. katonai parancsnokság Szolkovy János sebespataki lelkészt tényleges katonai szolgálatra behívta és a budapesti térparancsnoksághoz osztotta be. Harang helyett vaslemez. A legújabb harangrekvirálási rendelet folytán több templom teljesen harang nélkül maradt. A harangokat a kormány intézkedése folytán vasból készült körlemezekkel fogják ideiglenesen pótolni s ezeket szerelik fel a haranglábakra. A körlemezeket 64, 45 és 21 kilogramm súlyban fogják előállítani. 50 korona egy napra. Egy vidéki papné súlyos betegségbe esett: operálni kellett. Felhozta férje egy megfelelő szakorvos specziálista szanatóriumába, hol a napi ellátás 50 korona, de még az orvos díja nincs benne. Melyik protestáns pap az ma Magyarországon, a ki ezt csak 10—15 napig is kibírná adósság nélkül!? Szegény papi családok! Ne adjon az Isten rátok betegséget, mert vagy a halál, vagy az anyagi pusztulás részesei lesztek ! Még szerencse, hogy a papi családok nagy része falun lakik, jó, egészséges levegőt szív s így általában véve egészségesek. De mi lesz aztán, ha véletlenül mégis betegségbe kerül, ha operálni kell, ha Pestre kell hozni ? . . . Erre a kérdésre csak a megvalósult „egyházhivatalnokok betegsegélvzője" adhatna értelmes feleletet. Egyházmegyei közgyűlés. A pestmegyei evang. esperesség Budapesten a Deák-téri iskolák dísztermében július 4-én tartotta meg rendes évi közgyűlését, a melyet a reformáczió négyszázéves jubileumára egy ünnepi istentisztelettel és egy ünnepi díszközgyűléssel vezetett be. Az ünnepi közgyűlést Földváry Elemér nyitotta meg. Sárkány Béla toesperes emlékbeszédének befejezése után előadta a jubileumra vonatkozó javaslatait s ezek alapján a közgyűlés elhatározta, hogy a reformáczió nagy művét jegyzőkönyvébe iktatja; hogy az esperesség történetét megíratja s e czélra írói tiszteletdíjul ezer koronát szavazott meg; hogy a kerületi tanítónőképzőben, az eperjesi Theol. Otthonban és az aszódi leánynevelőintézetben alapítványokat létesít, s az alapítványokra évi ezer koronát szavaz meg. Felhívja az egyházmegye az egyházközségeket, hogy a reformáczió jubileumának emlékére egyházfenntartási alapot létesítsenek s ezt ötven éven keresztül minden évben növeljék, s csak az ötven év lejártával használhassák fel a fenntartási alap jövedelmét. Az egyházközségeket arra is utasította a közgyűlés, hogy a reformácziónak négyszáz éves jubileumát minden egyházközségben folyó évi október 28-án és az ifjúsági ünnepélyeket vagy ugyanezen nap délután vagy október hó 31-én tartsák meg. A refórmácziói jubileumi szeretetházra az egyházmegyei egyházközségek 8000 koronán felül gyűjtöttek. A közgyűlés határozataiból kettőt említünk meg. Az egyik, bár csak helyi érdekűnek látszik, még sem az, mert sok egyházat zaklatnak az adóhivatalok tökekamatadó miatt, holott az egyházi és iskolai alapítványok és alapok ez alól mentesek. Az eset a következő : A rákospalotai ev. egyházhoz tőkekamatadó ügyében a m. ki]-, pénzügyminisztérium oly értelmű leiratot intézett, a mely szerint az egyház iskolai alapítványai nem tarthatnak igényt azokra a kedvezményekre, a melyeket az 1875: XIV. t.-cz. a tőkekamatadó tekintetében az egyházi iskolai alapítványoknak biztosít, mert az egyházközségeknek módjában áll a czélt képviselőtestületi határozattal megváltoztatni. Az egyházmegyei közgyűlés a sérelmet magáévá teszi ós annak orvoslása iránt felterjesztést intéz az egyházkerület útján az egyházegyetemhez. A másik határozata az egyházmegyének az egyházi tisztviselők terményeinek megváltására vonatkozik. Az egyházmegye erkölcsbe ütközőnek mondta ki mindazon eseteket, a mikor a lelkész vagy tanító megkárosításával és nem a mindenkor piaczi áron váltották meg a terménybeli járandóságokat s felkéri az egyetemes közgyűlést, hogy az összes eddigi megváltásokat, a melyek nem a mindenkori piaczi árak alapján létesültek, helyezze hatályon kívül s állítsa vissza a terménybeli fizetéseket, illetve az új megváltásokat csak a mindenkori napi áron engedélyezze. (Ev. Őrálló.) A bókéért. A veszprémi evangélikus egyházmegye Pápán tartott évi közgyűlé se nagy helyesléssel fogadta Takács Elek esperes azon indítványát, hogy a protestáns egyházak is, a mennyire tőlük telik, mozdítsák elő a békességet és pedig oly módon, hogy valamelyik semleges államban megtárgyalnák azokat a feltételeket, a melyek az óhajtott békéhez vezetnek. Harcz az alkoholizmus ellen. Akármilyen hihetetlennek látszik, mégis igaz, hogy nem az erkölcsnek karhatalommal rendelkező őre: az állam indította meg ezt a harczot, hanem — a szeszgyárosok és szeszkimérők budapesti ipartársulata, a mely július 13 án tartott gyűlésén kimondotta, hogy a szeszmérő üzletek vasárnap délután zárva tartassanak.