Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-07-08 / 27. szám

országos jellegű belmissziói egyesületek és intézmények küldöttei, a melyek függetlenségük teljes épségben tartása mellett a bizottság felhívására önként lépnek vele összeköttetésbe a kölcsönös támogatás czéljából. A rendkívüli tagoknak a bizottság gyűlésein csak tanácskozási és indítványozási joguk van. 2. A bizottság saját kebeléből választ jegyzőt, pénztárost és a szükséghez képest más hivatalnokokat. 3. A belmissziói bizottság feladata. a) Az egyházkerület területén folyó belmissziói tevékenység nyilvántartása, az egyetemes egyházi czélnak egybehangzó irányítása, erkölcsi és anyagi támogatása. b) A kerület területén lévő középiskolák ref. növendékei között a lelkipásztori és a ref. felekezeti tanítói pálya eszményi értékének ismertetésére előadások tartása, megfelelő iratok osztása és magánbeszélgetések által. c) Rendszeres missziói tanfolyamok rendezése. cl) Olyan propaganda megindítása és fejlesztése, mely a meglévő belmissziói egyesületek és országos szövetségek közreműködésével egyházunk minden rendű és rangú tagjainak alkalmat nyújtana arra. hogy egyfelől szent vallásunk alapigazságai, egyházunk közelebbi czéljai felől lelkesítő tájékozást szerezhessen, másfelől az egyházi élet és missziói tevékenység terjesztésében szellemi és anyagi képességeihez mérten résztvehessen. e) Minden olyan tervezet kidolgozása, mely a miszsziói czélok előmozdítására alkalmas. /*) Rendszeres adományok és segélyek biztosítása által a munkához szükséges anyagi eszközök megszerzése. 4. A bizottság munkakörébe vágó összeköttetéseket az erre a czélra felállítandó kerületi belmissziói iroda útján tartja fönn. A kerületi belmissziói iroda vezetője rendszerint a bizottság előadója. 5. A belmissziói bizottság rendszerint a kerületi gyűlés napjain tartja gyűlését, de ezenkívül annyiszor gyűlésezik, ahányszor arra szükség van. Sürgős ügyelvben az elnökség a fővárosban és környékén levő tagok meghallgatásával intézkedik. 6. A kerületi közgyűlés fölhatalmazza a bizottságot, hogy saját czéljaira adományokat gyűjthessen, közérdekű belmissziói czólokra adományokat közvetítsen, továbbá, hogy megfelelő könyveket, füzeteket és lapokat saját felelősségére kiadhasson. Terjeszthesse mind saját, mind mások kiadványait. Fölhatalmazza továbbá, hogy az illető lelkipásztorok, illetve igazgatók előzetes beleegyezésével az egyes gyülekezeteket és intézeteket meglátogathassa, hogy irodája útján az érdekelt világi hatóságokkal közvetlen érintkezésbe lépjen s végül, hogy a 2. pontban foglalt czélok érdekében tanfolyamokat szervezzen s közérdekű összejöveteleket rendezhessen. 7. A bizottság minden évben jelentést tesz működéséről a kerületi közgyűlésnek. Bevételeiről és kiadásairól naplót vezet. Zárszámadását minden évben benyújtja a kerületi számvevőhöz jóváhagyás végett. 8. Egyéb részletekre nézve a kerületi közgyűlés a belmissziói bizottság működésének folyamán óhajt időről időre intézkedni a fölmerülő tapasztalatok alapján, Kerületi közgyűlésünk ezen szabályrendelettervezetet leteszi az egyházmegyékhez azzal, hogy véleményes javaslatukat a legközelebbi kerületi közgyűlés elé terjeszszék be. KÜLFÖLD. Sola fide — sola gratia. A reformáczió jubileuma Luther vonzó és hatalmas reformátori egyéniségét tünteti föl előttünk. De annak a hatalmas személyiségnek és reformátori művének magva és forrása a hit által Való megigazulás: a sola fide. Az ágostai hitvallás és a smalk. czikkek kijelentése szerint e hitczikkel áll vagy esik a mi egyházunk". Ennek a személyes üdvbizonyosságnak aztán az objektív alapja a reformácziós sola gratia: a Krisztusban megjelent bűnbocsátó isteni kegyelem. Ez a reformácziónak sarkalatos vallásos erkölcsi alapgondolata és normális életelve ós korántsem a Zsoltár, avagy a művelődés terén tett szolgálata. Előbbi a reformáczió forrása, utóbbi annak folyománya. Foltétele az ember erős bűntudata, és az attól való megváltás hívő vágysf. A megigazulás fogalma Pál apostol gondolatköréből való Izrael ószöv. törvényéhez való sajátos vonatkozásában. De hát mi is az a hit, mi teszi annak megigazító jellegét s mit jelent e hit által való megigazulás a keresztyén tanrendszer egészére nézve ? Ez itt a nagy kérdés, a melyre adott feleletében a kath. és ref. reformáczió a teljes kiegészülés viszonyában van egymással. Előbbi az üdvbizonyosságnak szubjektív feltételét, utóbbi annak objektív alapját tünteti föl, mely ponton — és ezt még Bellarmin, Mökler és Dollinger sem tudta megérteni — áthidalhatatlan űr tátong katholiczizmus és protestántizmus között. A hit mindenekelőtt a Krisztusban megjelent bűnbocsátó, kegyelmes istenben vetett hit, a meiynek hármas, logikai, időrendi és valláspszichológiai mozzanata az ágostai hitvallás szerint is az ismeret (notitia), a megegyezés (assensus) és a bizalom (fiducia) a maguk szoros összetartozásában és elválaszthatatlan kapcsolatában. Az első a hitnek intellektuális, a másik morális s a harmadik érzelmi mozzanata. Ismernem kell vallásos hitem tárgyát: a Krisztusban kijelentett kegyelem istenét; egyet kell értenem az Isten kegyelemakaratával a bűnös emberiség iránt ós bizalommal kell lennem iránta legszemélyesebb életvonatkozásaimban. Az üdv forrása az isteni kegyelem, elsajátításának eszköze a hit a maga hármas mozzanatával, mely hit üdvözítő jellegű és erejű épen Isten ingyen való kegyelméből és korántsem állítólagos érdemeink alapján. Nem jogigény, hanem kegyelemadomány az üdv és egyetlen módon ható kegyelemerő a hívők személyiségében, mely mozgásba hozza és sajátosan átalakítja, mint isteni erő és hatalom az ember ismeret- akarat- és érzeleméletét egyaránt. Életelv és korántsem . dogmatikai for-