Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-07-01 / 26. szám

az állam. Ehhez járult a most folyósított 150 millió K beszerzési segély, a nyugdíjasoknak adott 10 millió K és az a 65 millió K, a melyet a családi pótlókban részesülők körének kiterjesztése igényel, az t. iv

hogy családi pótlékban részesülnek a lelkészek, a nem állami tanárok, tanítók, jegyzők stb. Mindezt már az előző kormány készítette elő. De a mikor mindezekre rámutatunk, nem lehet elhallgatnunk azt a fájdalmas észrevételt, hogy a segélyezettek sorából maradtak ki olyanok, a kikről nem lenne szabad megfeledkezni. Már az is különös, hogy a lelkészek nem mindnyájan részesülnek segélyben ; kimaradtak a hitoktató lelkészek rendezetlen helyzetüknél fogva, a segédlelkészek egy része sem kapott eddig semmit. Nem kaptak semmit semmiféle forrásból a rendkívül súlyos helyzetben lévő nyűg díj'j ázott lelkészek, a kiknek maximális nyugdíjuk nálunk 4000 K és ebből kell lakáspénzt is tizetniök ; itt vannak a lelkészözvegyek és hogy ne feledkezzünk meg róluk, a 2000 K fizetésben részesülő helyettes tanárok. Van ezeken kívül néhány olyan lelkészünk, a kiknek jogi helyzete teljesen rendezetlen. Ezek azok, a kik nagy önfeláldozással belmissziói munkák szolgálatában állnak s a kik szintén a következő zsinattól várják jogi helyzetük megalapítását. Ezek hiába zörgetnek itt is, ott is;

ők ez idő szerint még a „senki fiai". Itt vannak végül a papi özvegyek, a kik már annyiszor feljajdultak mostoha helyzetük miatt. íme, mennyi kielégítetlen igény, mennyi vergődő, roskadozó exisztenczia. Szabad-e ezekről megfeledkezni most, a mikor a milliók esője van ?! E helyen is kérjük egyházi főhatóságainkat és különösen a konventi elnökséget, hogy azoknak érdekében, a Kikről nekünk megfeledkeznünk egy pillanatra sem szabad, minden lehetőt megtegyenek. n. KÜLFÖLDI HÍREK. Index. Hogy a római egyház mennyire nem tűri a tudományos gondolkozás és kutatás szabadságát, „a tiltott könyvek" általa XIII. Leó és X. Pius pápasága idejében is bővített „jegyzéke" igazolja, fel is szólaltak némely műveltebb német katholikusok, mint p. o. a tudós Hertling báró, a tudomány e leigázása ellen, de Róma e szabadabb mozgalmat, p. o. nálunk Prohászka püspöknél mindannyiszor leintette. Minden eíféle felszólalást „a kath. egyház tekintélye elleni támadás"-nak szokta minősíteni s a reformmozgalom vége rendesen az szokott lenni, hogy „Iaudabiliter se subjecit". Hogy az Index jegyzékében a gazdag német irodalomból aránylag oly kevés termék található, annak oka abban van, hogy nem sietnek azokat, mint egyebütt a jezsuiták, Rómának bejelenteni. Annak az Indexnek a monográfiáját a legújabb vatikáni jegyzék felhasználásával Sleumer tanár irta meg s ebben 1750 óta nem kevesebb, mint ötezer tiltott könyv található. Az ev. theologusok közül szerepel benne Calixtus, Garpzov, Gerhard s a ref. Foss. Majd a szabadszájú Heine mellett a kath. Hontheimi Miklós trieri érsek, az ismert nevű Justinus Febronius, Döllinger Janusa, Hörscher ethikája, a mély vallású Lassaulx s a nagytudású Schell H. Aztán következik Kant kritikai főműve, a melyről „a szent Index-kongregáczió csak 1827-ben vett tudomást, továbbá Bunsen „Hippolytus és kora" cz. műve, Buhle és Tennemann elavult bölcselettörténete, nemkülönben Schwegler, Carriere és Dittes bölcseleti művei. Zeller „Péter római püspök mondája", Zschokke „Áhítat órái" és Lenau „Az albigensek" cz. műve miatt került 'a pápás jegyzékbe. De szerepei abban a jogtudós Pufendorf mellett egy Hinschius, a történetíró Gregorovius mellett „pápák történetei" miatt egy Banké, s a franczia és olasz írók színejava,, mivel utóbbiak is „tiszteletlenül" írtak a pápai szék s a jezsuiták működéséről. — Találóan mondja az Index egyik német prot. kritikusa, hogy annak láttára egy antikvár könyvesbolt előtt képzeli magát az ember, mely azonban másrészt hatalmas arzenálja a pápaság elleni polemikus iratoknak. S ugyan mi volna a modern eszmevilágból, ha a világháború módjára el lehetne pusztítani a tiltott könvvek jegyzékében foglalt prot. és szabadelvű kath. irodalmi termékeket ? ! Annak • folyománya nem lehetne más, mint igazi „barbárság". De hát Róma nem tűri a tudományos világban annak életelemét: a szabadságot és a világosságot. Máig sem tanult és nem felejtett. A dogma korrigálja ott a tudományos theoiógiában is az írást és a történetet. Azért hangoztatta a mi prímásunk s a pozsonyi egyetem felavatásánál „Pázmány P. hagyoimányait". „És mégis mozog a föld" — minderre a mi protestáns válaszunk. Luthermüvek. A mecklenburgi ev. főegyházi tanács a következő Luthermöveknek komoly tanulmányozását ajánlja a reformáczió jubileumára vallásos-estélyekhez is a lelkészeknek. Minden lelkésznek legalább is az 1517. évről szóló 95 tételt, a Galatalevélhez 1519-ben írott kommentárt, az 1520-ból való három nagy reformátori röpiratot, a hét bűnbánó zsoltárról szóló 1525. magyarázatot, az istentisztelet rendjéről szóló művet, a templomi postillát s ha lehet, a mennyei próféták ellen 1525. intézett iratot s 1539. a zsinatokról és egyházakról szóló művet kell elolvasnia. A ki Luther összes műveinek úgynevezett Walch-féle és erlangeni, pláne tudományos kritikai weimári kiadásához nem férhet, könyvtára számára szerezze meg e műveknek Büchwald—Kawerau—Köstlinféle nyolcz (1904—1906) és Clemen-féle négy kötet (1912 — 14) kivonatos kiadását, nálunk a hatkötetes Masznyik-félét a Luther-társaság kiadásában. A német nép számára rövid válogatott kiadást rendezett Luther műveiből egy 'kötetben Böhmer 1907-ben Luther régebb1 kiváló életrajzai Maurer, Köstlin és Kolde tollából máig is használhatók és felette állanak Hausrath novellás ízű s moderneskedő művének. Ezek azonban tlanssen, Denifle és Grisar pápás polémiája folytán az újabb kutatásokkal kiegészítendők, abban az irányban, a mint azt Böhmer