Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-07-01 / 26. szám

PROTESTÁNS EGYHAZIÉSISKOIAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : Előfizetési ára : Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Ráday-utcza 28, a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÖVETSÉG Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő : Kováts István dr. Belső munkatársak • Marjay Károly, Muraközy Gyula, Patay Pál dr., Sebestyén Jenő es Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona.Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolezad oldal 5 K. TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Isteni természet részesei. Dr. Patay Pál. — Vezérezikk: Junktim. p. — Második czikk: llj terv és régi téma. Muraközy Gyula. — Belföld : A kecskeméti egyházmegyei értekezlet. A kikről nem szabad megfeledkezni, n. — Külföldi hírek. Sz. M. — Irodalom : Új ótestamentomi hermeneutika, r. y. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Pályázat. — Hirdetések. Nil a me humánum alienum puto — szűri le a tapasztalatot a klasszikus felfogás. Isteni természet részesei lettetek — írja a keresztyén apostol. Mindakettő igaz és szem előtt tartandó. Úgy vélem, mind az, a mi emberi, nincsen távol tőlem. így kell vélekednie a hívő keresztyénnek is, de hálás szívvel s mély alázatossággal kell vallást tennie arról is, hogy isteni természet részesévé lett az Isten kegyelme által. Krisztus, az örök Istennek örök Fia lelkében is él. Az ó ember meghalt, feltámadt az új. Övé a Fiú, övé az élet! Két gyakori, félreértésből keletkezett támadást ver vissza ez által. Az egyik az, hogy az igazán keresztyén ember nem törődhetik az anyagiakkal, vagy ha törődik, az keresztyénsége rovására megy. Gyakorlati módon ez a vád így hangzik: A papnak minek anyagi jólét? Nekik jó példával kell előljárniok! A kik az isteni dolgokat emlegetik, minek törődnek a földiekkel! A másik egyoldalúság az, a mikor a paptól a lelki természetű munkát semmire sem értékelik, munkásságát produktívnak nem tartják, magát a papi hivatalt fölösleges fényűzésnek tartják s ha már megmaradt a múltból, a jövőben úgy akarják a társadalom javára értékesíteni, hogy szeretnék beállítani a több-termelés vagy más természetű szocziális munka szolgálatába. Az előbbi rosszindulatú, gúnyos elmésségre komoly határozottsággal, Isten igéjéből is megadjuk a választ: a mellett, hogy a minden emberre vonatkozó mondást figyelmükbe ajánljuk: nil a me humánum alienum puto : méltó a munkás a maga jutalmára, a ki az igére taníttatik, közölje minden javát tanítójával. E mellett komoly aggodalommal mutatunk rá a komor jövőre: nem kapunk elegendő hivatásos munkást az Úr szőlőjébe, magyar ref. egyházunk tovább építésére! Feledésbe mehet az istenországának és minden boldog társadalomnak alaptörvénye : csak isteni természet részesévé lett egyénekkel képzelhető el jobb jövő, igazságos társadalmi berendezkedés. Nem a szavazatok kvantitásán, hanem az egyének Az Élet Könyvéből. Isteni természet részesei. A kié a Fiú, azé az élet. I. Ján 5.1

2

. Igen nagy és becses ígéretekkel ajándékozott meg bennünket, hogy azok által isteni természet részeseivé legyetek. II.-Péter í.4

. A christolőgia és áíTthropologia benső összefüggésben vannak egymással. Ha Krisztus személyéről, természetéről valaki úgy vélekedik, hogy az az evoluczió csúcsára emberi talajból emelkedett, az saját magáról és embertársairól is állítja, hogy a maga erején saját természete talaján növekedhetik, ha minden esetben nem is oly magasra, mint Jézus, de köztük semmi más különbségről, mint fokozati különbségről, beszélni nem lehet. Hogy ez keresztyén felfogásnak nevezhető-e, vagy nem, azon vitatkozhatnak egyesesek, de hogy a bibliai tan más, az kétségtelen. Schweizer különbséget tett bibliai theologia és hittan között. Ez utóbbinak feladata a fejlődés jelenlegi fokán álló keresztyénség hittudatának tudományos rendszerbe foglalása. Ha nekünk volna most ilyen theolögusunk — mit foglalna az most rendszerbe ! Milyen a mi jelen ref. keres^tyénségünk hittudata? Milyen a nagy többség felfogása Krisztusról és az emberről? Egyezik-e az a bibliával? Vájjon a fejlődés Krisztus felé halad-e vagy távolodik tőle? A társadalmi s egyházi megújulásnál milyen szempontból nézzük az embert? Nagyon fájdalmas dolog az, hogy a bölcseleti erkölcstanok, szocziologiák számításba se veszik azt, hogy a szentírás és a keresztyén tapasztalat állítja azt, hogy az ember igazán megbízható erkölcsi személyiséggé akkor válik, ha „isteni természet részese" lesz, ellenkező eseetben erkölcsisége igen sokszor a környezetének, gazdasági és egyéb szocziális összetevőknek eredője. Adakozzunk a református sajtóalapra!