Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-05-20 / 20. szám

folytonos fejlesztése vár reánk, utódaira, vár most a jubileum hajnalán és mindenkoron. A többi vonás Luther egyéniségén, mint „asztali beszédeiből" is kitűnik, Goethe találó szava szerint „Quark und Spreu" s így a múlté s a történelemé, „ki nem volt római szent" s „iratai sem szent okiratok", hanem örökbecsű vallásos reformátori iratok. Ugyan mivé törpült Döllinger Luther élet- ós jellemképe az ő törpe epigónjai kezében! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. BELFÖLD. A dunamelléki egyházkerület közgyűlése. Az ősszel összeülő zsinat tette szükségessé, hogy egyházkerületünk — mult őszi határozatától eltérően — tavaszi közgyűlést is tartson. A gyűlés legfőbb tárgyát — természetesen — a zsinattartással kapcsolatos intézkedések megállapítása képezte. E mellett az időközben fölmerült sürgősebb természetű ügyek is szőnyegre kerültek. A 65 pontból álló tárgysorozattal május 9-én, egy nap alatt végzett a közgyűlés. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy egyfelől a d. u. 1 órakor félbeszakított gyűlést este, a bírósági ülések után, még folytattuk, másfelől a fontosabb kérdések részben már a bizottságok ülésein, részben az előértekezleten behatóbb tanácskozás, illetve megbeszélés tárgyát képezték. Legnagyobb érdeklődés egyfelől a jogügyi, másfelől a közigazgatási bizottság ülése iránt mutatkozott. Ez a kettő tárgyalta a zsinattal kapcsolatos kérdéseket. A'jogügyi bizottság többsége, dr. Szabó József előadó indítványára, többek hozzászólása után magáévá tette dr. Kováts Istvánnak azt az indítványát, hogy a zsinati tagok választása az előző választásoktól eltérően kerületünkben sem egyházmegyénként, hanem lajstromos szavazás útján, az egész kerületre egységesen kiterjedőleg történjék. A közigazgatási bizottság előadója, Szabó Károly, is ezt a módot ajánlotta. Ennek a bizottságnak a többsége azonban a régi rendszer meghagyása mellett döntött, azzal a különbséggel, hogy a rendes zsinati tagságra kapott szavazatokat ez alkalommal nem tartja a póttagságra kapott szavazatoknál beszámíthatóknak. A közgyűlést megelőző nap délutánján volt a kerületi előértekezlet. Ez a megüresedett három világi tanácsbírói állásra Szűcs Jenő alispánt, dr. Szászy Béla min. tanácsost, dr. Vargha Gyula államtitkárt és Végh Béla földbirtokost ajánlotta. A Morvay Ferencz lemondásával megüresedett lelkészi tanácsbírói tisztre az előértekezlet Haypál Benő budapesti, Túri Károly kapolyi és Földvári/ László váczhartyáni lelkészeket ajánlotta. Ugyancsak az előértekezleten Darányi Ignácz főgondnok meleg szavakkal ajánlotta gyülekezeteink figyelmébe, hogy a még megmaradt, de nemsokára elviendő harangjaikért kiutalandó összegekből juttassanak a kecskeméti Madasárvaház czéljaira is, mint már eddigelé is tette több gyülekezetünk. Utolsó harangjaink elvitelével kapcsolatban Varga-Nagy István tanácsbíránk, a pécsi egyház főgondnoka — példákra való hivatkozással — szóvá tette azt a méltányosnak semmikép sem nevezhető eljárást, hogy míg a mi harangjainkat sorjában* elviszik, addig más, nagy egyházaknak hatalmas harangjait különböző czímeken nagyrészt itthonhagyják. A közgyűlés szerdán d. e. 10 órakor kezdődött Petri Elek püspök bensőséges imájával. A megalakulás után Darányi Ignácz főgondnok emlékezett meg előbb az elhunyt királyról, majd az új uralkodó párról. A püspök indítványára táviratilag üdvözölte a közgyűlés mind a királyt, mind a királynét. Ezután a főgondnokot üdvözölte a püspök abból az alkalomból, hogy most 15 éve választották főgondnokká. Az akkor kitűzött két fő czélját: leánynevelésünk és theologusképzésünk előbbrevitelét fényes módon valóra váltotta. Főgondnok megköszönte a meleg üdvözlőszavakat, majd megtartotta Lapunk mult számában közölt megnyitóbeszédet. Ezután a püspök olvasta föl .jelentését az őszi közgyűlés óta elmúlt időszak fontosabb eseményeiről, különösen személyi változásairól. A kerületi közgyűlés táviratilag üdvözölte a jelenleg Karlsbadban tartózkodó, 70-ik évét betöltött buzgó alkotó tagját, Szilassy Aladár egyházmegyei gondnokot, hasonlóképen üdvözölte Kálmán Gyula esperest is királyi kitüntetése alkalmából. A jelentések során a ker. közgyűlés megerősítette Patonay Dezsőnek lelkészi és Győrffy Balázsnak világi tanácsbíróvá törtónt megválasztását. Nyomban le is tették az esküt. A püspök üdvözlő szavai után Patonay Dezső mondott köszönetet. A Hajós József e. m. gondnok, Kelecsényi Zádor tanácsbíró haláláról, valamint Mezőssy Béla és Antos István világi, Morvay Ferencz lelkészi tanácsbírák lemondásáról szóló jelentés után, a kerületi közgyűlés elrendelte a szavazást három világi és egy lelkészi tanácsbírói állás betöltésére. A szavazatok július 15-ig küldendők az esperesi hivatalokhoz, a melyek augusztus l-ig juttatják azokat a püspöki hivatalhoz. A Baldácsybizottságba rendes tagokul a püspököt és a főgondnokot, póttagokul a két főjegyzőt választották meg. A missziói bizottság előadójává, Kelecsényi Zádor utódává, eddigi buzgó segítőtársát, Ágoston Sándor eszéki lelkészt ültette a közgyűlés egyhangú bizalma. A Baár-Madas-intézet igazgató-tanácsába az egyházkerület részéről új rendes tagokul Nagy Ferencz és Ravasz Árpád, új póttagokul pedig dr. Kováts István és 'Sigray Pál küldettek ki. A jelentések után a zsinattartás és az azzal kapcsolatos ügyek megállapítására tért át a közgyűlés. A jogügyi és a közigazgatási bizottság indítványainak ismertetése, majd Nagy Imre esperesnek az eddigi választási módszer fönntartása, dr. Szabó Józsefnek és dr. Bernáth Gézának pedig a lajstromos szavazás mellett érvelő szavai után, névszerinti szavazással: 39 szavazattal 21 ellenében az eddigi, egyházmegyénként való szavazás mellett döntött a közgyűlés. E szerint minden egyházmegye külön