Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-13 / 19. szám
Inig, Deissmann, Holl, Uckeley, Pfenningsdorf, Wurster tanárok, Füllkrug lelkész mentek el a jelzett központokba és tartottak idő- és alkalomszerű előadásokat az ott összegyűlt több száz katonai lelkész előtt. Az előadások legtöbbjénél hozzászólások is voltak. A katonai hatóságok mindenütt a legnagyobb előzékenységgel mozdították elő a konferencziák sikerét. Az étkezés mindegyik helyen a nagyszerűen berendezett katonaotthonokban folyt le. A konferenczia tagjainak tiszteletére úgy a varsói főkormányzó, Beseler, mint a brüsszeli, a napokban elhunyt báró Bissing is ebédet adott. Mindenki, maga a császár is a hódoló táviratra küldött válaszában melegen emlékezett meg arról a nagy szolgálatról, a melyet a német tábori lelkészek a háború folyamán teljesítettek. A szellemi központoktól távol élő katonai lelkészekre pedig bizonyára nagy felfrissülést jelentett a pompásan rendezett és lefolyt konferenczia. A lübecki ref. egyház. A nagy Hanza városban 250 évvel ezelőtt vetették meg többnyire bevándorolt hollandiaiak a most is virágzó ref. egyházat, a mely a 30 éves háború alatt sok szenvedésen mént át. Most a háború alatt volt az alapítás évfordulója, mely az egész város közönségének részvételével ment végbe. A nagy theologushiányra való tekintettel a porosz ev. egyházi főtanács rendeletet bocsátott ki, melynek érteimébén „reálgimnáziumi" érettségi bizonyítvánnyal is mehetnek az ifjak a theologiára, ha előzőleg a görög nyelvből felvételi vizsgát (és nem, mint nálunk, érettségit) tesznek. A vizsgánál csak könnyebb szövegek és az újszövetség fordítását kívánják. A német színpadért. Németországban „ Theater-Kidtnr- Verband" cz. egyesület alakult, a melynek czélja a német színpad erkölcsi nívójának emelése. A porosz képviselőházban több képviselő és maga a belügyminiszter is elismerőleg nyilatkozott ennek az egyesületnek nemes törekvéséről. Az egész dologban az a legérdekesebb, hogy a német ultraliberális „Berliner Tagblatt" az egyesületet antiszemitizmussal vádolta. — íme, mint ugrik ki mindjárt a nyúl a bokorból! A német színpadokon is a zsidók dominálnak és a szellemet, a mely ellen mindenkinek, a ki a jó ízlésre és erkölcsre valamit ád, küzdenie kell, ők vitték be a színházba. De hát csak Németországban van ez így, csak ott van szükség ilyen kultúrszövetségre ? Hát minálunk ? ! IRODALOM. Dr. Horváth Ödön: Apróságok Bredeczky ről. Eperjes (Kósch Á.) 1916. 134 lap. Ára nincs megjelölve Gyönyörűen színes tollal megírott vonzó tárczagyűjtemény nagy hazánkfiának: Bredeczky Sámuel egykori lembergi evang. generalszuperintendensnek életéből, ki a német klasszikus irodalom felvirágzása idejében tanult Jénában és a szomszédos Weimárban állandó összeköttetésben volt az irodalom fejedelmeivel: egy Goethével, Schillerrel és másokkal. írója neje útján közeli rokona, mivel leánya az eperjesi kollégium egykori nagyhírű tanárának: Krayzell Andrásnak a neje volt. Weber Samu „Ehrenhallt" cz. művében a nagyhírű (igen számos) szepesi férfiak élére helyezi, holott Sárosmegyében született, hol atyja és nagyatyja lelkészkedett. Bredeczky Sámuel klasszikus, finom műveltségű s igen előkelő állású férfiú volt, a kinek korszakalkotó pedagógiai működéséhez Sopronban, Bécsben és Teschenben a leánynevelés- és oktatás máig sem megoldott nagy kérdése fűződik. A lembergi ev. templomban egy díszes emléktábla hirdeti nagy nevét és korszakalkotó munkásságát, a kinek sokoldalúságát csak egy Bod Péter vagy Bél Mátyáshoz hasonlíthatjuk. Halálának évszázados fordulóját Lembergben a világháború véres zajában ünnepelték. Ismert nevű és prot. buzgóságú szerzőnk remek mozaikszerű képekben ismerteti nagy rokonának Eperjesről szóló rajzait, aztán megfesti felesége és édesatyja élet- és jellemképét, ismerteti remek gondolatokban gazdag (németül írott) naplóját, művei alapján az ő Tátrakalauzát és végül bemutatja nagy szellemi hősének jellemképét. Örömmel értesülünk arról, hogy a ref. vallású szerző hőse részletes életrajzának megírásával van jelenleg elfoglalva, mely aztán a Luther-társaság kiadványai között fog megjelenni. Csiky Lajos pasztorálisa mellett ez lesz a második eset, hogy ref, író gazdagítja a hazai szűkebb ev. irodalmat. Ott majd bővebben értesülünk arról, hogy Bredeczky mint jénai egyet, magyar hallgató milyen előkelő tényezőkkel volt összeköttetésben. Többi között a nagy Fichte is tanára volt. Örvendetes dolog,, de bizonyos tekintetben vádlevél velünk theologusokkal szemben, hogy egy jogászember (mint nyug. kir. közig, bíró jelenleg Budapesten él s 20 éven át az eperjesi koll. jogakadémia dékántanára és restaurátora volt) foglalkozik egy nagy egyházi kultúrember élet- és jellemképének megírásával. Vájjon ki írja meg nagy barátjának és kortársának: a poprádi Ghtz-nak életrajzát, ki a reformáczió 300 éves fordulóját örökítette meg számunkra német és (Márton J. fordításában) magyar nyelven?! Erőt, egészséget és sok sikert a várandó nagy művének megjelenéséhez ! Sz. M. A katholikus sajtó érdekében nagy agitáczió van folyamatban. A katholiknsok nemcsak beszélnek, írnak, hanem cselekesznek is ennek érdekében. A mult héten volt a régi országház nagytermében a katholikus sajtóegyesület hölgybizottságának nagygyűlése. Ennek a bizottságnak propagáló munkáját „A Sajtó" cz., havonként 50,000 példányban megjelenő lap is szolgálja. A gyűlés folyamán Bangha Béla S. J. buzdította lelkes beszédben a jelenlévőket arra, hogy a kath. sajtó érdekében minden lehető áldozatot meghozzanak. Az egyesület közel százezer imakönyvet nyomatott az általa gyűjtött adományokból a katonák számára. Ezek is természetesen katholikus sajtó alól kerültek ki. Minálunk pedig olyan csendes minden! . . . Uj bibliai képes fali mondások. Garay Ákos festőművész az „Ébresztő" számára eddig két szép; műmellékletet rajzolt az „Én és az én házam az Úrnak szolgálunk" (Jozsué 24.1 5 .) és „Én vagyok a jó Pásztor"
