Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-14 / 2. szám

Az Igehirdető januári füzetének tartalma : Dr Tóth Lajos: Egymás terhét hordozzátok. — Újévi. Erdélyi Imre: A kötelesség és engedelmesség példaképe —Újév után. Paulik János: Miért szenved az ártatlan? — Háború idején. Szűcs József: Erted-é, amit olvasol? — Vasárnapi. Kiss Samu: Mit tanulhatunk a pogány századostól? — Vasárnapi. Nánay Béla: Az Úr nevét hiába fel ne vedd. — Vasárnapi. Mészáros János: Megtérésünk a vagyon szerelméből. — Vasárnapi. A Protestáns Szemle 9—10-ik füzete a következő tartalommal jelentek meg: I. Czikkek. I. Ferencz József. R. L Ne aggodalmaskodjatok. II. L. Hazafiság és keresz­tyénség. Dr. K. Tompa Arthur. A filozófia problémája és problémái. Tankó Béla. (Befejező köziem.) Nietzsche és Kálvin. Sebestyén Jenő. (Harmadik közlemény.) II. Szemle. A reformáczió vallástörténeti megvilágításban. Dr. Kecskeméthy István. Az erdélyi kérdés most két­százharmincz esztendeje. Révész Imre. III. Irodalmi szemle. Leibniz Gottfried Vilmos. Rácz Lajos. IV. Apró kritikák. V. Jelek és magyarázatok. VI. Társulati Értesítő. EGYHÁZ. Egyházmegyei választások. A pesti ref, egyház­megyében az egyházmegyei tanácsbírák lettek: Keresz­tesi Sámuel budapesti (zuglói), Kovács Géza kisoroszi lelkészek. A budapesti főgimnázium képviselője Ravasz Árpád igazgató, a szentendrei polgári iskoláé Szombati Béla igazgató; tanítóképviselők: Varga Lajós alsóné­medii, Zsoldos Antal fóti, Fenyvessy Ferencz pócsme­gyeri tanító. Lel kész választás. A miskolczi ev. egyházközség Duszilc Lajos szatmári lelkészt választotta meg egyhan­gúlag lelkészévé. Lelkés/.beiktatás. Az adászteveli ref. egyházközség új lelkészét, Fazekas Lajost mult hó 17-én iktatta be ün­nepélyesen hivatalába Vikár Vincze tapolczafői lelkész, egyházmegyei főjegyző. Délután a gyülekezet részére templomi ünnepély volt, melyen Kiss Zoltán nyárádi lel­kész imádkozott, Tapsonyi Sándor theologus vallásos énekeket énekelt, Farkas István theologus szavalt, a helybeli ref. énekkar karénekeket adott elő, Pongrácz József theol. akad. tanár előadást, végül Czeglédy Sán­dor theol. tanár bibliamagyarázatot tartott. Az iskolaépü­letben vallásos iratokból, Laptárakból, bibliákból, fali mondásokból kiállítást rendeztek, melyen 50 K ára irat fogyott el. A délutáni ünnepély perselypénzével meg­kezdték a gyülekezet egyházfenntartási alapjának a gyűj­tését. — Nálunk is több helyen volt már ilyen beikta­tás ; méltó a követésre! Új főrendiházi tag. Gyurátz Ferencz püspök le­mondása folytán dr. Teutsch, az erdélyi szász ev. or­szágos egyház püspöke kapott királyi meghívót a főrendi­házba. Az erdélyi szász egyház gondnoka, Waldbaum Frigyes is tagja a főrendiháznak. Az egyház püspök­helyettese dr. Herfurth, a kit a románok túszul hurczol­tak el, sok viszontagság után visszatért Nagyszebenbe. Királyi privilégium. A koronázási szertartások egyik részlete volt a királyi pár áldozása. Ez alkalommal nemcsak ostyát vettek magukhoz, "hanem a kehelyben is részesültek. A bor azonban nem változott át dogma­tikus értelemben Krisztus vérévé, a borban való része­sülésnek csak „szimbolikus" jelentősége volt .Nálunk az összes hiveknek megvan ez a királyi előjoguk. Jó szolgálat. Nyitray Zoltán Torontálvásárhely buzgó ref. lelkésze egy a „Hangya" kötelékében álló „fogyasz­tási és értékesítő szövetkezetet" alakított 710 taggal. Jegyeztek összesen 1206 üzletrészt 24,120 K értékben. A megalakulás mult hóban volt. Az üzlethelyiség beren­dezése már megkezdődött. Híveink anyagi érdekeiért való munkálkodás is fontos részlete a lelkipásztori szol­gálatnak. Nagykörösön a ref. egyház kebelében a mult évben született 229 gyermek. Meghaltak 351 en. Fogyás 132. Házasságra lépett 33 pár. Hozzánk áttértek 9-en. Úrvacsorával élt 1031 férfi s 1072 nő, összesen 2103. Konfirmált 118 fiú, 120 leány, összesen 238. A gyülekezet tagjainak száma 1916 deczember 31-én 18,912. Az úrvacsorai külön kehely ügyében a következő levelet vettük: Becses lapjuk 1916 deczember 24-én megjelent 52. számában olvastam dr. Molnár Jenő úr czikkét: az „Úrvacsora kiosztásának reformjáról". Mint egyházunk egyik tagja, régóta foglalkozom már ez esz­mével és gyakran beszélgettem úgy egyházi, mint világi egyénekkel arról, miként lehetne e nehéz kérdést egy­házunk szertartásainak érintése nélkül a közegészség szolgálata — avagy jobban mondva — javítására meg­oldani ! Nyilvánvaló, hogy Úrvacsorai szertartásunk egyik főereje — a mint ezt dr. Molnár Jenő úr czikkében is érinti — épen a közös kehely használatában van, melynek rendkívüli fontosságát úgy a vallásos érzület, mint egyháztörténelmi multunk szempontjából én magam is igen átérzem. Más részről azonban azt látom, hogy a közös kelyhet semmi körülmények között sem lenne szabad mindenkor használni, mivel sokszor ez egyenesen veszedelmes, mert magam is tudok ilyképeni fertőzési esetekről. Ezért örömmel üdvözlöm nevezett czikkíró úr felszólalását és az illetékes körök e nemű minden mun­káját, melynek támogatására — magánkelyhek beszer­zésére —1 100 koronát ide mellékelek, mert magam is most látom az időt legalkalmasabbnak arra, hogy népün­ket ez újítással megbarátkoztassuk, mert hiszen talán mindazok, kik a különböző kórházakban már ily módon külön kelyhekből vennék az Úrvacsorát, nem fognának e módszertől később sem idegenkedni, sőt családi tűz­helyükhöz visszajutva, saját egyházukban lennének élő hirdetői ez újításnak, miáltal esetleg mások is hajlan­dóbbak lennének az Úrvacsorának e forma szerinti fel­vételére! Téglás, 1917 január 4-én. Özv. gróf Degenfeld Gusztávné, Karacsay grófnő. — Az összeg átvételét köszönettel elismerjük és hovafordításáról hírt adunk. A torzsai árva- és szeretetház karácsony estéjén jólsikerült karácsonyfaünnepélyt rendezett. Heinz s.-lelkész üdvözlő beszéde után az árvák szavaltak, karácsonyi énekeket énekeltek és két megkapó karácsonyi játékot adtak elő. Az ünnepélyt a 42 árva közös imája fejezte be. — A karácsonyfára torzsai hívek 116 K-t adakoztak, gróf Festetics Gyuláné 10 K-t küldött be, s még többen pénzadományokat, ruhát juttattak árváinknak. Az intézet az adakozóknak ez uton is köszönetet mond és a jelen nehéz időben erőteljes pártfogást kér. Újévi üdvözlet. A debreczeni református kollégium tanári és tisztviselői kara tisztelgett dr. Baltazár Dezső püspöknél. Dr. Lencz Géza üdvözlő beszédére a püspök szép beszéddel válaszolt, a melynek során a következő nagyjelentőségű kijelentéseket tette: „Én már előre látom az új évben a békesség sugarát. Már az elmúlt szeren­csétlen esztendő végén mutatkoztak a békesség közel­getésének jelei az egyházi élet terén. Ha a világháború békességre fordulásáért imádkozunk, egyházi életünk terén egyenes kötelességünk annak megteremtésén nyílt szándékkal, őszinte jóakarattal munkálkodni. — Ha a különböző irányzatokat elvi meggyőződés, önös érdek

Next

/
Thumbnails
Contents