Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-29 / 17. szám
Sok ívre terjedő hatalmas és tanulságos jelentés volt az, a melyet Ravasz Árpád adott 27 gimnáziumunkról és 4 felsőbb leányiskolánkról. Az előbbiek közül 26 teljes (Kunszentmiklós ebben az évben lett) ós egy (a gyönki) négyosztályú. A 28-ik, az egyesült rimaszombati főgimnázium a mult tanévben evangélikus főhatóság alatt volt. A tanulók száma volt 9814, 242-vel több, mint az előző tanévben. Az első háborús tanévben csökkenés volt. A leánytanulók száma volt: 132 nyilvános és 205 magán, 87-el több, mint előbb. A nyilvános leánytanulókra nézve külön női felügyelet volt, Zilahon. A ref. tanulók száma 5l ) /0 -al emelkedett, 5819 volt a ref. vallású vizsgázók száma, ezután a zsidók következtek (1379), katholikus volt 1270, ev. 436. Legtöbb ref. tanuló volt aránylag Debreczenben, Hajdúböszörményben, Székelyudvarhelyen, Sárospatakon, legkevesebb Szászvároson, Halason (40%), Gyönkön (42%), legtöbb zsidó volt Máramarosszigeten, Miskolczon, Budapesten (22%,). A tanulók közül 96'5°/0 volt magyar. Legtöbb idegen nemzetiségű tanuló volt Szászvároson, Békésen, Zilahon, ezekben 18%— 10%-ig voltak oláhok és Gyönkön, a hol 18% volt a német anyanyelvű. Sikerrel vizsgázott 80"9%; jelesen 8'4%; elégtelen volt 19"06°/0 . Legtöbben buktak Mezőtúron 36'6%, Kunszentmiklóson 26'9°/o- Kevesebb volt a jó magaviseletűek száma, a mit főleg a háborúokozta helyzet, az ifjak elfoglaltsága, a kellő szülői felügyelet hiánya, a figyelemelvonás, kalandvágy stb. okozott. Karczagon p. o. 25°/0 volt szabályszerű magaviseletű, Budapesten 20% 5 itt volt a legtöbb kevésbbé szabályszerű 2'3%. A háború okozta a több óramulasztást is. Érettségi vizsgát 778 tanuló tett sikerrel; ezenkívül 231 tanuló kapott hadiérettségi bizonyítványt. Rámutatott az előadó arra, hogy a végzett gimnázisták közül nagyon kevesen jelentkeztek papi és tanári pályára. A mult tanévben 722 tanuló vonult be katonai szolgálatra és 630 kapott hadibizonyítványt; a két háborús esztendőben bevonultak száma 1240, 27 önként jelentkezett. A rendes tanárok száma 365, helyetteseké 51, óraadóké 52 volt; a mult tanévben azonban csak 283 rendes, 42 helyettes tanár működött, ezért volt szükség az óraadókra. 104 tanár teljesít katonai szolgálatot. Hadbavonult tanáraink közül eddig 18 esett el, többen fogságban vannak. — Iternátusa 10, köztartása 20 gimnáziumnak van. Százezreket tesz ki az az összeg, a mellyel a szegény tanulókat gimnáziumaink segélyezik. Gimnáziumi alapjaink, tanáraink, tanulóink közel 2 milliót jegyeztek hadikölcsönre. Négy felsőbb leányiskolánkba (Budapest, Debreczen, Miskolcz, Szatmárnémeti) összesen 1053 tanuló vétetett fel; a fenti sorrendben 420, 331, 246, 56. 154-el több, mint az előző évben.. A legnépesebb volt a debreczeni; itt volt a legnagyobb szaporulat is (97), a minek oka bizonyára az, hogy ott a felső leányiskola már gimnáziummal van egybekötve; itt a gimnázista leányok száma 68 volt. A vizsgát tett tanulók közül 64% volt ref. és 20% zsidó. A tanulási eredmény itt sokkal jobb, mint a fiúiskolákban; jeles volt 16% 5 elégtelen mindössze 7% 5 98% volt jó magaviseletű, kevésbbé szabályszerű az összes tanulók közül csak 1 akadt. Minden intézetnek van internátusa, a melyben 243 tanuló nyert elhelyezést. A díjak 600—1540 K-ig voltak. Kedvezményes hely kevés volt. A négy tanintézetben 38 rendes, 10 helyettes, 12 óraadó tanerő működött, katonai szolgálatot 4 teljesített. A „felsőbb" leányiskoláknak a mult évi miniszteri rendelet értelmében való átszervezése most van folyamatban. Három jogakadémiánk (Kecskemét, Máramarossziget, Sárospatak) helyzetéről dr. Kun Béla referált. Jelentése elején már rámutatott arra a súlyos, problematikus helyzetre, a melyben ezek a főiskoláink vannak. Fennmaradásuk felett Damokles kardja lebeg, mert hiszen exisztencziájuk a jogi szakoktatás és vizsgarendszer reformjától függ. Az előadó most is jelezte, hogy addig, míg a r. katholikusoknak is van jogakadémiájuk, nekünk is legalább egyet, különösen az egyetemi tanárnevelés szempontjából fenn kell tartanunk. Részben a háború, részben a bizonytalan helyzet az oka annak, hogy több tanári állás nincs betöltve. A hallgatók száma a hadbavonulás miatt is kevés volt. A második félévben beiratkozott Kecskeméten 25, Szigeten 44, Sárospatakon 67, ezeknek a fele volt református. A négy theologiai akadémiárólv a debreczeni egyetemi theol. fakultással kapcsolatos papnevelő intézetről és a kapcsolatos ügyekről Nagy Károly referált. A mult tanévben Budapesten 55, Debreczenben 83, Kolozsváron 25, Pápán 43, Sárospatakon 53, összesen 259 theologus volt; az előzőhöz képest az apadás 84 volt! Elsőéves mindössze 42 volt; ebben a tanévben az apadás, sajnos, még nagyobb arányú. A tanulási eredmény a súlyos helyzet mellett is elég kedvező volt. Szólt az előadó a papnevelés szükséges reformjáról; felemlítette, hogy a papi pályára való nevelé'snek már középiskoláinkban kellene kezdődnie, mert, mondá, most a helyzet az, hogy a hallgatók egy része szegénység, nem egyszer kényelemszeretet és más, nem épen magas indokból kifolyólag „botlik" be a theologiára. A papképzésnek gyakorlatiasabb irányúnak kellene lenni, az internátusokat nem olcsó kosztadó helyekké, hanem megfelelő munkaerőkkel való ellátás által is igazi nevelőintézetekké kellene tennünk. Jelentette az előadó, hogy most már mind a négy akadémián befejezést nyert a tanároknak az állami nyugdíjintézetbe való felvétele, a mi bizonyára úgy rájuk, mint a fenntartó testületekre nagy megnyugvást jelent. Még csak a tanároknak a VI. fizetési osztályba való mikénti felvétele nincs egységesen rendezve, mert bár úgy a mi egyházkerületünk, mint az erdélyi, úgy határozott erre nézve, hogy a tanárok fele mehessen be, legalább 10 évi szolgálat után a VI. fizetési osztályba, de a miniszter ezt a nyugdíjba való beszámítás alapjául nem fogadta el és azt kívánja, hogy a fenntartó testületek fix szolgálati időt állapítsanak meg a legmagasabb
