Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-14 / 2. szám

fő, hanem az, hogy ezt a rási tót atyafiak „önként és jó kedvűkből" cselekedték. Meg is mondtam nekik búcsúzóra, hogy „az Isten tartsa meg a jó szokásukat". íme, a városi pap is kap néha egy kis ajándékot — falusi fogadott hiveitől. Kassa. Révész Kálmán. KÜLFÖLDI HÍREK. Új emléktábla Kálvin szülőházán. Picardia most borzalmas harczok színhelye. Noyon, a hol Kálvin születette a németek kezén van. A „Reformirte Kirchenzeitung"ban egy német hadnagy erdekesen írja le, hogy helyeztek el Kálvin szülőházán új emléktáblát. Az történt ugyanis, hogy abban a kis átjáró utczában, a melyet a noyoniak Kálvin nevéről neveztek el, egy élelmes franczia korcsmáros a maga házára szegezte oda azt a szegényes, fából készült emléktáblát, a mely Kálvin szülőházán volt. A német hadnagy felkutatta azt a házat, a melyben Kálvin született. Ez most egy eldugott ház, egy nagy épületet emeltek eléje, amelynek homlokzata a „Piacé au blé"-re (Gabonapiacz) néz. A Kálvin szülőháza tulajdonképen ennek a nagy ház kis udvarának a végén van. Egy kis lépcső vezet az udvarból a ház kis verandájára a házban csak néhány szűk szobácska van; látszik, mondja a leíró, hogy benne nem lehetett nagy jólét A német katonák nem erre a kis házra, hanem az elébe épültnek frontján helyezték cl a díszes márványtáblát, amelyen aranyos betűkkel vésték be a faemléktábla eredeti szövegét : „Ice est né Calvin en Année 1509." Vájjon meghagyják-e majd a francziák ezt az érdekes emléket? A berlini ev. gyülekezetek népessége. Berlinben sincsenek fényes állapotok a vallásos viszonyok terén. Nem csoda, mert, a mint olvassuk, ott is egy-egy gyülekezet népessége 30—60,000. így egyik 60,000 lelket számláló gyülekezetben, mint a R. K. írja, mindössze öt lelkész van. Hogyan lehet szó, kérdi a lap, ilyen helyen igazi lelki gondozásról? Pedig Berlinben van hatalmas „városi misszió" és vannak más virágzó belmissziói munkák és intézmények. Nálunk a kéj) több helyen bizonyára még sokkal sötétebb. A MI ÜGYÜNK. A Kálvin-Szövetség választmánya f. hó 7-én tartotta ebben az évben első ülését. Dr. Bernát István elnök akadályozva volt a megjelenésben s igy a tanácskozást Petri Elek püspök és Oonda Béla alelnökök vezették, Az ülés egyik főtárgya a közgyűlésre való előkészület volt. Nemes Árpád, a Szövetség pénztárnoka előterjesztette a számadást és a költségvetést; a választmány mindkettőt elfogadásra ajánlja. Az egyházi belhivatalnokok betegsegélyezése ügyében megindult mozgalmat illetőleg örömmel vette tudomásul a választmány, hogy az ügy előreláthatólag a zsinat egyik tárgya leend. A dr. Kováts István által szerkesztett tervezetet és a beérkezett javaslatokat a Szövetség a zsinatelőkészitő-bizottság rendelkezésére bocsátja. A választmány köszönettel vette tudomásul a Prot. Egyházi és Iskolai Lap szerkesztőségének azt a jelentését, hogy az esperesek a lapot úgy az ezt eddig nem járató lelkészek, egyházközségek, mint az egyház világi tisztviselőinek is meleg pártolásra ajánlották. Elhatározta a választmány, hogy Szövetségünk az elnökség útján szélesebb körökre terjedő felhívást is intéz a lap érdekében. Lapunk most lépett 60-ik évfolyamába, ez alkalomból kifolyólag választmányunk felkérte dr. Pruzsinszky Pált, a lap történetének megírására, a ki erre készségesen vállalkozott. Ez év őszén fog megjelenni a tanulságos történet, a mely fel fogja tárni azt a nemes szolgálatot, a melyet lapunk évtizedek során át nem lankadó buzgalommal a nemes ügyek szolgálatában teljesített. A rákosligeti újonnan alakult és szervezkedett Kálvin-Szövetség, mely díszelnökévé dr. bogáti Hajdú Józsefet, az egyház nagylelkű pártfogóját választotta meg, 1916 deczember 31-én tartotta első szeretetvendégségét. Az estélyen a Kálvin-Szövetség női énekkara és nőtagjai működtek közre. Papp Ákos lelkész imát mondott és bibliát magyarázott. IRODALOM. Dr. Makkai Sándor. A Hit Problémája. Vallásfilozófiai tanulmány. I. Rész : A hit világmagyarázó ereje. Kókai bizománya. 93 1. 8". Ára 4 K. Az az erő, a mellyel Makkai problémáját kezeli — egyáltalán nem közönséges. Bár nem hiszem, hogy „végérvényesek" azok a megoldások, a melyekhez Makkai könyvében eljut, annyi kétségtelen, hogy helyes nyomon jár. Megértette korunknak azt az uralkodó vonását, a mely előszeretettel fordul az Elet felé. Azok a különféle metafizikai irányok, miket jó részben a „felvilágosodás" kora szült, a világ talányaival foglalkoznak. Felépítik a világot, vagy úgy, a mint azt a szellem létrehozza, hogy a maga gazdag tartalmának csodájára ébredjen, vagy mint atomusok gépkolosszusát, mit valami titokzatos „Weltbetrieb" tart működésben. Amott a logika, itt az egyetemes mechanika hagyott valamit a játékon kívül, a mi felé most szenvedélyes szeretettel fordul a XX. század kutatója, s ez pedig maga az Elet. Azt állítom, hogy korunk tilozófáinak sajátos bélyegét a vitaiizmus reneszánsza adja meg. Az Elet az az egyetemes nézőpont, a mely alá a külön dolgozó kutatók problémáikat állítják, ép úgy, a mint a megelőző században a ráczió volt. Makkainak nehéz volt a helyzete. Két filozófiai étape fordulópontján olyan ember volt a Mestere, a ki a német tradiczionális filozófia emlőin nevelkedett. Bőhm Károlyra gondolok. Az ő egész tanításának legmélyebb gerinczét az öntudatról szóló tanítása teszi. Ezen nyugszik az „ember világa". A kor öntudata pedig egy Bergsonon, vagy Euckenen át erre a helyre az Eletet teszi. Makkai lelke pedig erre az intésre is fogékony volt. Az ő munkájának uralkodó bélyege az, hogy párosodik benne Bőhm tanítása a kor uralkodó követelményével. Nem hibájául rójuk fel neki de kimutatjuk, hogy épen e miatt gondolatmenete nem egységes. A XX. század öntudatának, a vitaiizmus reneszánszának egyik ékesszavú tolmácsa, Eucken, az „új élet