Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-12-03 / 49. szám

technika ós meggyőződés," ami nála a tudománynak speczifikus értékébe vetett hittel esik össze, de másrészt hozzátartozik a hosszú történeti bevezetés, a személyes megfigyelések sorozata, a kritikai megjegyzések, hosszas általánosítások s az elmaradhatatlan összefoglalás is. A német irodalmat Lees tanár ismerteti. Annak klasszikus és modern korszakát különbözteti meg. Az elsőhöz Lessing, Goethe ós Schiller költészetét sorozza, utóbbinak legeredetibb és legfeltűnőbb alakja Nietzsche. „Képrombolása és optimista ideálizmusa őt a fiatalabb írói generáczió mintaképévé avatták." Különös melegséggel szól az ismertetés a Nibelungok énekéről, mint „a középkori népies költészet koronájáról" és Goethe „Herrmann és Dorottyájában az örök ifjúság titkát" látja. Lees is azt tartja, hogy a német tudósoknak különös két hibája „a vonzó és életeleven tárgyfestés hiánya s a hoszszadalmasság", a sokat emlegetett „deutsche Griindlichkeit". Brown tanár a német művészetet, közelebbről építészetet és festészetet ismerteti. Előbbi olasz és franczia utánzat, mint p. o. a kölni dóm, a melyet a reimsivel és amiensivel alig lehet összehasonlítani. A festészetről azt tartja, hogy annak német géniusza nagyszerű a tervezetben, de gyenge „a kivitelben". A német nép, bár nagy alkotásokat hozott létre, „sajátos értelemben művészinek nem mondható". „A német inkább zenész ós költő és kevésbé festő." A németek „alapos zenéjét" itt csak érintve, Sadler leedsi egyetemi alkanczallár „a német nevelés erejét és gyengeségét" ismerteti. E téren „a helyes ítélőképesség hiányát" konstatálja, „a mi a jelenkorban a militarizmus uralmára vezetett". (Pedig hát annak köszöni Németország jelenkori legyőzhetetlenségét s azzal kapcsolatosan a Kant— Fichte-féle kategorikus imperativusnak !) Úgy találja, hogy a jövőben a német és angol nevelésnek kölcsönösen egymástól kell tanulnia. Főleg a német tudomány ós technika vívmányait nagyobb figyelemmel kell Angliának a jövőben kísérnie. így hát talán még sem Németország Grey-féle „leigázása" a jövőben a fődolog! A német nacionalizmusról politikai és gazdasági szempontból Macgregor leedsi tanár értekezik. Az angol egyoldalúság korlátait áttörve, őszintén vallja, hogy míg Anglia a világ feletti egyeduralomra, addig Németország a világuradalomban való részesedésre törekszik csupán. A német naczionalizmusnak gazdasági szempontjait Lisztre, a politikaiakat Treitschke művére vezeti vissza, Liszt rendszerét „a naczionalizmus legészszerűbb és legtökéletesebb filozófiájának" minősíti „ökonómiai politikai szempontból" tekintve. És Treitschkével mondatja, hogy a „hatalom az állam alaptörvénye, mint a hit az egyházé s a szeretet a családé". így hát a naczionalizmus politikai és gazdasági kérdéseiben egészen más szempontokat hirdet, mint, a lármás Asquith, Grey és társai. Végül a mű utolsó fejezetében maga Pdterson mint szerkesztő a német vallásról és theologiáról értekezik. Schleiermacher vallásról szóló „beszédeivel* egyezőleg „egyedül a német népet tartja méltónak és képesnek a szent dolgok mélyebb felfogására ós átérzésére, míg az angolokat, a kik „csak a nyereséget és élvezetet" hirdetik. kevésbbé vallásosaknak mondja. A vallás s a szabadság szeretete volt a német reformáczió forrása, míg az angol politikai, sőt erőszakos volt minden ízében. Közelebbről a luth. egyházat a vallás terén nagy hatalomnak, a vallás és a karakter valódi iskolájának s a keresztyén szeretettevékenység kiváló eszközének mondja, s elismeréssel adózik egy Schleiermacher, Ritschl, Herrmann és Harnack nagy munkásságának. Milyen másként hangzik az angol tudósok e józanabb ítélete a német kultúráról, mint az ő államférfiaiké. Tanulni fog-e belőle az angol nép s annak mostani vezetése, az a jövő titka. Reméljük a legjobbat! De aztán nálunk se beszéljünk a német kultúra zsarnoki uralmáról! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Hozsánna! Énekes köny vasárnapi iskolák, vallásos összejövetelek és a család használatára. Összeállította 'Vidor János, harmadik kotta nélküli kiadás. Kiadja a Londoni Traktátus Társaság V., Hold-u. 3. Ára ízléses kiadásban 1/20 K. Keresztyén Lelkipásztor. Gyakorlati belmissziói havi folyóirat protestáns lelkipásztorok számára. Szerkeszti Nyáry Pál pécsi ref. lelkész. A novemberi szám a következő gazdag tartalommal jelent meg: Mindeneknek mindenné lettem ! A háború kártékony hatása a családi élet tisztaságára. Marjay Károly mezőtúri ref. lelkész. Bibliatanulmányozás. Ny. P. Az üdvösség útja, Pásztori levelek. 1. levél. Modersohn. Ernő. Az önvizsgálat perczeire. A végső harcz. Költemény. Vargha Gyuláné. Irodalmunk szegénysége. A'. K. Az ólét országútjárói. Levél a frontról. Ének hangjegyekkel. Szövegét és zenéjét szerzette dr. Kováts Lajos ref. theol. ni. tanár. Életnek vize. Beszédvázlatok. A tisztelendő asszonynak. Erzsike álma, Ifj. Benkő István rákospalotai ref. lelkész. Irodalom. Szerkesztői üzenetek. EGYHÁZ. gyászistentiszteletek. Elhunyt királyunk temetési napján az összes budapesti ref. templomokban voltak gyászistentiszteletek. A Kálvin-téri templomban d. u. 3 órakor tartott istentiszteleten Petri Elek püspök imát, dr. Szabó Aladár beszédet mondott a II.. Kor. \.:

>

. alapján. A templom zsúfolásig telve volt. — A bécsi gyászistentiszteleten az erdélyi ref. egyházkerület képviseletében dr. Ravasz László tanár (a püspök helyettese) és dr. Boér Elek főgondnok vett részt; a tiszántúli egyházkerületet dr. Baltazár Dezső püspök képviselte. Új tábori lelkész. A hadügyminisztérium JassVinczét, a dunántúli ref. püspök titkárát, theol. magántanárt, tábori lelkésszé nevezte ki. Kitüntetés. 0 felsége a király Molnár Hugó volt újvidéki lelkésznek, a ki nyugalomba vonulása után Kiskúnhalasra költözött, hűséges szolgálata elismeréséül a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. Melegen gratulálunk!