Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-11-12 / 46. szám

nem is lett elfogadva (mert a nálunk is szokásos bizottságokhoz és tartományi hatóságokhoz stb. küldték vagyis annak kivitelét elhalasztották, alighanem ad Graecas Ca-Iendas) is jellemző példa marad az egyházi pártok kérdésének megoldására. Természetesen, miként az előző évben a „geerten hoofdzaah" kérdésével tettek, úgy most is heves vita fejlődött ki e miatt s a röpiratok meg a különböző gyűlések egymást érik. A harezvonalban magától értetődőleg ott vannak az utrechti tanárok is, H. Vischer-rel az élén, ki nézetünk szerint az egész modus vivendi tervének megindítója is volt. Ez a tanár, ki különben pártállására nézve gereformeerd, Tijd rypt cz. röpiratában világosan bebizonyítja, hogy a 'mi a kérdés lelki oldala, ahhoz a fennálló törvényeknek eddig sem volt semmi köztik, a mi pedig az anyagi, arról meg ma már tudományosan be van bizonyítva, hogy szintén nem a Hervormde Kerk tulajdona, hanem az egyes egyházközségeké annak kebelén belül. Megjegyzendő, hogy e kérdés a korábbi szakadásoknál nagy szerepet játszott, de akkor az ellenkező álláspontot foglalta el az egyház, nem* kevésbbé érdemes arra is rámutatni, hogy a 7. art. ezt az elvet aztán törvényszerűvé fogja tenni. A Hervormde Kerk ethisch tagjai megoszolva állnak e kérdéssel szemben, a gereformeerdek és a modernek szívesen látnák. Tagadhatatlan, hogy sok nehézsége volna a bevezetésének, de egyet sem vesznek észre a küzdő felek, hogy az a hatáskör, mit a gyülekezetnek biztosítunk, utat nyit az indepcndentizmusnak, mit elő fog segítni a 7., 8. és 11. articulus. Maga Vischerjital arra máris röpiratában, hogy ha a vagyon kérdése nem volna, a különböző pártok rég búcsút mondtak volna egymásnak és ment volna mindegyik a maga útján, hogy tagjainak lelkiszükségletéről maga gondoskodjék. Az is igaz, hogy a különböző pártok rég nem kíváncsiak már a más pártállású lelkész prédikáczióira. — Bennünket magyarokat a kérdés csakis elvileg érdekel és az, hogy az 1816-iki új kormányforma, mely mellőzte a régi elveket, mindenféle bajnak lett gyökere Hollandiában, a mitől még ma sem tudtak megszabadulni. A jelen kérdés alapelve mindenesetre gereformeerd, bár az is bizonyos, hogy a Kuyper-féle egyház nem fog soha egyesülni hervormed testvéreivel, a mai szabályzat és kormányforma mellett. Akár elfogadják, akár nem, a mai állapotok mellett igazán csak idő kérdése, mikor ama, „ha egy ház önmagában meghasonlik, meg nem maradhat az a ház" beteljesül, a minek persze a mi számunkra is van valami mondanivalója a rneghasonlásokat illetőleg. (m.) A MI ÜGYÜNK. Lapunk mai számához mindazok részére, a kilf előfizetésükkel hátralékban vannak, utalványokat mellékeltünk. Kérjük előfizetőinket, hogy az utalvány szelvényén feltüntetett összeget szíveskedjenek lehető legrövidebb idő alatt beküldeni. Ezzel előfizetésük f. év végéig rendezve lesz s mi is eleget tehetünk ebben a válságos helyzetben hátralékos nyomdai kötelezettségünknek. A lelkészek és tanítók betegsególyezésének eszméjét egymásután teszik magukévá az egyházmegyék. A dunántúli egyházkerület is foglalkozott ezzel a kérdéssel október 15-iki közgyűlésében s az ebben a tárgyban hozott határozatát a napokban kaptuk meg az alábbi jegyzőkönyvi kivonat alakjában : „131. jkvi pont. A komáromi, barsi, belsősomogyi, pápai egyházmegyék pártolókig terjesztik fel a dr. Kováts István theol. tanár által felvetett s a Kálvin-Szövetség részéről eléjük terjesztett azt az indítványt, hogy a lelkészek és tanítók s általában az egyházi belhivatalnokok országos betegsegélyző egyesülete alakíttassék meg. A ker. közgyűlés melegen üdvözli, korszerűnek s az összes belhivatalnokok érdekében állónak tartja a betegsegélyző egyesület megalakítását s ugyanazért megkeresi a Kálvin-Szövetséget, hogy az egyesület szabályzatát minden irányban kidolgozni s egyidejűleg mind az öt kerület elé terjeszteni méltóztassék. Kerületünk álláspontja általánosságban az, hogy az egyesület lehetőleg országos jellegű legyen, az öszszes református bel hivatalnokokra kölelezőleg kiterjedjen s a betegsegélyezésen túl lehetőleg a balesetbiztosítás és életbiztosítás kérdését is felölelje, mert úgy találja kerületünk, hogy minél terjedtebb üzletkörrel működik az egyesület, annál erősebb és életképesebb lesz az. Az eredeti jegyzőkönyvvel megegyezően kiadta dr. Antal Géza egyh. ker. 1. főjegyző." A betegsegélyző-intézet létesítésére és működésére vonatkozó alapelvekről már lapunk mostani számában kívántunk írni, de a „Lelkészegyesület" legutóbbi számában Vas Mihály esperes tollából erre a tárgyra vonatkozó czikksorozat indult meg, megvárjuk annak végét, hogy az abban fölvetett megoldási módra is reflektálhassunk. Őszinte örömünkre szolgál, hogy az ORLE. elnökétől, dr. Baltazár Dezső püspöktől azt az utasítást kaptuk a napokban, hogy a lelkészek és tanítók betegsegélyezésének kérdését a november 14-iki választmányi gyűlés tárgysorozatába pótlólag fölvette. IRODALOM. Jé/us erkölcstana a hegyi beszéd alapján. Irta King Churchill Henrik. Fordította Fazekai Lajos. 72 1. Ára 1 korona. Kiadják a pápai ref. theol. akadémia hallgatói, mint a „Theologiai dolgozatok" II. füzetét. Szerző „The Ethics of Jézus" czímű munkájának egy részlete ez a kezünk alatt lévő füzet. Úgy emlékezünk, hogy a Dunántúli Prot. Lap hasábjain jelent meg a fordítás először. Méltónak tartjuk mi is arra, hogy egy lap hasábjairól kiemeltessék. Jól cselekedték a pápai theologusok, hogy kiadták. Bemutatja a hegyi beszéd vázlatát, Jézus felfogását az élet alapvető tulajdonságairól. A makarismosok tanulmányozása közben szól 1. a jellemről. 2. a boldogságról, 3. a befolyásról, mert ezekből áll az élet. A harmadik részben az élet nagy indítékait sorakoztatja egymás mellé, a hogyan azt a hegyi beszédben találta, úgymint 1. a belső élet egységét, 2. annak betöltését, 3. a testvériséget, 4., az Isten atyaságát. Közben utal arra, hogy