Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-10-22 / 43. szám

PROTESTÁNS IESISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX.. Ráday-utcza 28., a hova a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÖVETSÉG Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő : Kováts István dr. Belső munkatársak : Böszörményi Jenő, Marjay Károly, Patay Pál dr., Sebestyén Jenő és Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor,, félévre: 9 korona, nejíyedévre : 4 kor, 50 fillér. Kálvinszö vétség; tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. l'AkTALOM. Az Élet Könyvéből: A meggyógyított vizek. Balatoni. — Vezérezikü: Darányi Ignácz fögcmdnok megnyitóbeszéde. — Táreza: Farkis József emlékezete. V. Dr. Pruzsinszky Pál. — Belföld: A dunamelléki egyházkerület közgyűlése. Tudósító. A vértesaljai egyházmegye közgyűlése. — Külföldi hírek. - A mi ügyünk. — Irodalom : A halál szérűjén. Kritikus. — Egyház. — IsKola. — Gyas2rovat. — tíirdetesek. Az Élet Könyvéből. A meggyógyított vizek. ímá, e város jó lakóhely volna, de a vize ártalmas és a föld gyümölcsét meg nem érleli ... És egészségesekké lőnek a vi/.ek . . . II. Kir. IX: 19 22. Illés palástját és lelkét kapta Elizeus. E két hagyatékra vágyott. Hatalmas tettei felkeltették a próféták fiai tiszteletét. Földig hajoltak előtte. Igen nagy szerencsének vallották — ha közöttük lakozik. Jó helynek mondották Jerikót is, de a vize ártalmas és földje nem érleli meg a gyümölcsöt . . . Parancsolá: Hozzatok sót új csészébe! Elhozák, A forrásba veté a sót és szól: Ezt mondja az Úr: Meggyógyítottam a vizeket; nem származik azután azokból halál, sem idétlen termés. — Es egészségesek lettek a vizek! . . . Úgy tűnik fel előttem ez a világ, mint az a Jerikó, a melynek ártalmas a vize ... és idétlen a gyümölcse. Az ember lakja a földet és e föld jó volna! De romlott és ártalmas rajta az élet, a felfogás, a gondolkodás — az ész és a szív. Az ember minden tette is, mint a folyó minden cseppje: forrásból fakad, a szívből és elméből, mint forrásból származik. „A ti szívetekből jönnek ki a gonosz gondolatok érzése..." E háború is keletkezésével, lefolyásával a forrás ártalmas vizéről tesz tanúságot, az emberiség lelke lett ártalmas: békételen, irigy, bosszúálló, kapzsi, alattomos, álnok . . . Ezért származott belőle halál ... és idétlen termés. De Elizeus szól: hozzatok új csészébe — sót és azt a forrrásba veté e szóval: Azt mondja az Úr: Meggyógyítottam a vizeket! Micsoda bámulatosan felemelő vigasztalás rejlik az Úr e szavában! Látva e szörnyű pusztulást és halált, a végéhez közelíteni nem akaró folyamatot, a melynek bármelyik kanyarulatánál ömlik is bele másik folyam — meg nem tisztul és javul, csak zavarosabb és ártalmasabb ... azt gondolná az ember, hogy e vizek folyamatának hatalmas arányai miatt soha se lesz talán gyógyulása, e földi világnak soha se lesz szép élete . . . Ha a kardok hüvelyébe visszarejtőznek, ha az ágyúk harangok lesznek . . , ha hőseink haza dalolva mennek . . , azután úgy érzem, hogy a forrás ártalmas marad, az ész és szív nem veti ki magából a gyűlöletét, rosszindulatát . . , irigységét, bosszúállását!! Az élet új folyama, ha ugyanazt az ízű vizet csergedezteti, ha elménk jogszabálya, szívünk indulat-levegője ugyanazokat a miazmákat terjesztik . .. Nos! Nem lesz azután se más": mint halál és idétlen termés! A forrásba sót-vessünk. Más íz kell! Más gondolkodás . . . Más élet! A krisztusi szeretet savát, e még most is új csészének, még most is új életnek ízét . . . Az emberi érzelemnek gondolkozását kell átnemesíteni, szívét kell megszentelni, e nélkül — nincsen remény se arra, hogy megszabaduljunk az ártalmas vizektől! Ki vesse a sót? . . . A ki vette az Úrtól a királyi méltóság palástját és a lelket! Magyar kálvinista papság! 2000 próféta! 2000 apostol! Evangélista, reformátor .. . vagy minek nevezzelek?! „Világ savai" vagytok.. . Az Úr mondotta! . . . Tudsz te ma is . . . ízesíteni, ha benned van az élet savának szubstancziája . . . Tudsz te ma is oly ható erővel lenni, csak szívedben az legyen: „Ezt mondja az Úr !" Mit mond az Úr ? ... Meggyógyítottam a vizeket!... Nem lehetne-e magyar nemzeti, állami, közigazgatási életünket az evangéliumra fektetni, hogy az Úr sava adja meg mindennek az ízét! Hadd lenne ez a forrás a többi népek gyógyulásának is vezetője ? ! Ma minden nép azt mondja: a német szervezet... fegyelem . . . erkölcs! . . . Óh! nem ! Evangéliumi erők és só! Istenem ! Micsoda bizonyságok szólnak a mellett, hogy csak a te szád beszéde, csak a Krisztus tudománya ez a szó és a való élet ízetlen voltát is érezzük e só nélkül, azért idétlen a lelkünk termése és ezért pusztálás ós halál . . . mégis az ártalmas vizekkel élünk! De te szólj. Uram! „Meggyógyítottam a vizeket!" Es meggyógyulunk ! Balatoni.