Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-08-13 / 33. szám

iratokat osztogattak stb. Pápán az élelmezési bizottságnak segédkeztek. Patakon 7 volt betegápoló. A háború okozta azt is, hogy a budapesti theologusok 120 óráitan tanítottak mint kisegítő katechéták, 7-en voltak exmiszszióban. Mindez persze éreztette hatását úgy a tanulási eredményen, mint az önmunkásságon. De mégis feltűnő, hogy Patakon az 52 hallgató közül csak 7 kollokvált le. Nem a kollokviumi kötelezettségtől mentes jogakadémiával való szomszédság okozza ott ezt az eredménytelenséget ? Külföldön mindössze 8 theologus volt, ezek közül 6 volt Pápáról, 2 Budapestről. A budapesti tanárkar a háborús évben nem biztatta, mint máskor, a növendékeket a külföldre való menetelre, mert azon véleményben volt, hogy most minden munka- és szolgálatképes ifjúnak itthon van a helye és szívesebben látta a theologusokat a betegágyaknál, hadbavonult tábori lelkészek és hitoktatók helyein való szolgálatban, mint külföldön. A háború elmultával ezt a mulasztást azok, a kiknek életük megmaradt, könnyen pótolhatják. A mi a hallgatók szüleinek társadalmi állását illeti, erre nézve a sárospataki értesítőben nem találunk adatokat, a többi háromból is látjuk, hogy a legtöbb növendék a papi, tanítói, földmíves és iparos családok köréből jön. Tanár, tisztviselő, „egyéb értelmiségi" családokból csak kevesen jönnek a lelkészi pályára. Félő, hogy a jövőben, a midőn annyi iires hely kínálkozik, máshol is, még kevesebben irányítják fiaikat a papi pályára, a melyen féktelen, szabad és sokszor tisztátalan választások sok undort és keserűséget okoznak a jóérzésű embereknek. Pedig a theol. akadémiák mindegyike jelentős anyagi segítséget ád a növendékeknek. Budapesten, Kolozsváron internátus, Pápán, Sárospatakon olcsó köztartás van. Budapesten a nagy drágaság daczára sem volt díjemelés a theologusokra nézve. A lelkész-, tanár-, tanítófiak évi 350 K-t, a többiek 400-at fizettek teljes ellátásért! Kolozsváron 340 K volt az internátusi egész évi díj, Pápán 440 K (előbb 229), Sárospatakon 300 K-t fizettek a növendékek a konviktusban. Természetes, hogy a fenntartó testületek mindenütt tetemesen ráfizettek a befolyó köztartási díjakra. Megemlítésre méltó, hogy a tiszáninneni egyházkerületben egy lelkes felhívásra több mint 5000 K gyűlt össze közadakozás útján a diákok köztartása számára. Bizony szép lenne, ha ezt a példát másutt is követnék, hiszen egyházunk hívei közül vannak sokan, a kiknek jövedelme a háborús viszonyok miatt jelentékenyen emelkedett. A sárospataki főiskola egyébként a háborús deficzitet a szőlők jövedelméből is pótolhatta, mert 100,000 K árú bort adott el. Bizonyára a nagy drágaság és az élelmezési zavarok voltak igazi okozói annak, hogy a tanévet két helyen korábban fejezték be. De az internátusi, konviktusi segélyezésen kívül sok ezer koronára ment e tanévben is az ösztön- és segélydíjakban kiadott jótétemények összege. Bizonyára nincs „olcsóbb" tanulmányi pálya, mint a theologiai és hogy még sem jönnek erre elegendő számmal, annak nem anyagi, hanem sokkal mélyebben fekvő okai vannak. Várunk ébredést egyházunkban és iskoláinkban, várunk reformot a lelkészválasztási törvényt illetőleg és majd ezzel jár az, hogy ifjaink legjobbjai szánják oda magukat az Úr háza körüli nagy szolgálatra. A debreczeni egyetem theol. fakultásáról majd külön emlékezünk meg. p. Református leánygimnázium. A miskolczi ref. felsőbb leányiskola felügyelő-bizottsága jul. 25-én dr. Tüdős István püspök ós Dókus Ernő egyházkerületi főgondnok elnöklete alatt tartott gyűlésében kimondta, hogy az egyházkerület miskolczi felsőbb leányiskolájával kapcsolatosan leánygimnáziumot szervez s a leánygimnáziumi V. (ötödik) osztályt folyó évi szeptember hó 1-én megnyitja, a többi osztályokat pedig fokozatosan évenként fogja felállítani. A felállítandó leánygimnázium nem az eddigi többfajta változatú leánygimnáziumok típusaihoz alkalmazkodik, hanem mindenben azt az új leánygimnáziumi tanítástervet alkalmazza, melyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter ez évben állapított meg és adott ki. A leánygimnáziumi V. osztályba a felsőbb leányiskola vagy polgári leányiskola negyedik osztályát jó eredménynyel végzett növendékek vétetnek fel és pedig a felsőbb leányiskolái növendékek az algebrából, a polgári leányiskolaiak a franczia nyelvből és az algebrából teendő felvételi vizsgálat alapján, melyre nézve felvilágosítás az igazgatóságtól nyerhető. A felsőbb leányiskola negyedik osztályát végző növendékek a jövőben csupán az új tanításterv életbeléptetésére szükséges 2 átmeneti évben tesznek felvételi vizsgálatot, ha .az Y. leánygimnáziumi osztályba akarnak lépni: az 1916—17. tanévben a felsőbb leányiskola I—II. osztályába járó növendékek már annak idején minden vizsgálat nélkül léphetnek az V. leánygimnáziumi osztályba, mivel az új tanítástervű felsőleányiskola négy alsó 'osztálya lesz az az alap, melyre a leánygimnáziumi négy felső osztály fel van építve. A polgári iskola negyedik osztályát végzett növendékek a jövőben is állandóan csak felvételi vizsga alapján lesznek felvehetők az V. leánygimnáziumi osztályba. Tandíj a leánygimnáziumban 200 korona, felvételi díj 30 korona. Adományok ós alapítványok a sárospataki főiskola javára: Farkasfalvi Farkas Gézánészül. Ragyolezi Csorna Mária úrasszony 5000 (ötezer) korona alapítványt tett hadikölcsönkötvényekben édes atyja: boldogemlékezetű Csorna István emlékére; egyidejűleg férje: farkasfalvi Farkas Géza cs. és kir. kamarás, t. huszárőrnagy fő-, iskolai igazgató-tanácsos, 1000 (egyezer) korona alapítványt tett szintén hadikölcsönkötvényekben. — Bálint Dezső sárospataki lelkész a maga, s négy fia: Dezső, Bertalan, József s Zoltán nevében s megbízásukból lefizetett 1000 (egyezer) koronát. — Emödy Béla kir. ítélőtáblai bíró 10 hónapon keresztül havi 10 koronát, öszszesen 100 koronát ajánl fel. — Nagy Pál vezérőrnagy, a 40. honv. hadosztály parancsnoka, Horkay Lajos tábori s.-lelkész útján 100 koronát küldött. Katonai előadások a középiskolákban. A hadseregfőparancsnokság felhívta a kormány figyelmét a középiskolákban tartandó katonai előadásokra. Átiratában hivatkozott arra, hogy a középiskolai ifjúság körében a hadsereg szervezetére, a háború eszközeire, a térképolvasásra és a hadviselés módjaira vonatkozó előadások rendkívül jó hatással lennének. A honvédelmi miniszter és a közoktatásügyi miniszter a hadsereg-főparancsnokság tervé-