Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-08-13 / 33. szám

388 KRÓNIKA. Tarisutik-e as idén kongresszust ? Ezen a czímen akart egy lelkésztársunk válaszolni a „ Lelkészegyesület "-nek, a mely július 29-iki számának vezérczikkében megállapítja, hogy az országos lelkészegyesület ez évi kongresszusa az idén el is maradhat. Nem akarunk polémiát s így a kérdéses replikát teljes egészében nem közöljük. Azonban a dolog fontosságára való tekintettel és megfontolás czéljából mégis kiragadjuk belőle a következő részt: „Azt indítványozza a Lelkészegyesiilet, hogy az idén ne tartsunk konferencziát. És miért? Csak azért, mert a háborús viszonyok miatt egy kissé nehezebb az utazás, másrészről meg az ORLE már mindennel készen van. Új programmja nincs és új szükségeket az úrvacsorai vitában elfoglalandó állásponton kívül jelenleg nem ismer. Hát ez az, a mi ellen én, Nagytiszteletű Szerkesztő úr, tiltakozom. Hát szabad nekünk a mai vasúttal, sőt gyorsvonatokkal bíró háborús világban az apró nehézségekre hivatkoznunk? Hát nem épen azért is van az összes papság a katonai szolgálat alól felmentve, hogy ha valaha, úgy most tegye igazán a kezét az eke szarvára és szervezkedjék, dolgozzék, tanácskozzék, beszélje meg a jövőt s közös erővel figyelje az új korszak új jelenségeit ?! És azután lehet-e nekünk azt a kényelmes álláspontot elfogadnunk, hogy az ORLE mindennel készen van, számára problémák jelenleg nincsenek és quietista {nem pietista!) módon nyugodhatik babérain? Hát a mi számunkra nincsenek problémák, egyházunk, népünk, nemzetünk sorsát illetőleg nincs megbeszélni valónk ? Nincsenek aggodalmaink, vágyaink, reménységeink, terveink ? Én azt hiszem, hogy nagyon is vannak és nagyon szeretném, ha többi lelkésztársaim is visszhangoznák kiáltásomat..." Ezeket a komoly és egyáltalában nem polemikus sorokat mi ez alkalommal, úgy is, mint az ÖBLE tagjai. ajánljuk az elnökség figyelmébe, mert nekünk is a meggyőződésünk, hogy összetett kézzel ma ezekben a nehéz időkben nem lehet ülnünk. Abban a czikkben tényleg hibás az álláspont, A magyar református papság sokkal több munkára hivattatott, mint amennyit az a vezérczikk számára kitűzött. BELFÖLD. A Magyar Prot. Irodalmi Társaság megalakulásának előzményei. II. A tiszántúli egyházkerület, illetőleg Debreczen, tovább is híven ápolták Révész Imre hagyatékát. Az 1886. év május 3-án kezdődött tavaszi egyházkerületi közgyűlés már egyenesen felterjesztést küldött a konventre egy -prot. történelmi társulat alakításának érdekében. Ezt a hivatalos kezdeményezést azonnal propagálta az egyházi sajtó, a „Debreczeni Prot. Lapban" Csiky Lajos és Kálmán továbbá F. Varga Lajos lelkes czikkekben tartják felszínen a kérdést, a „Prot. E. és I. Lap" először az 1886:37. számban írja, hogy „Prot. Irodalmi Társulat szervezése ügyében már több ízben és több felől kaptunk részint egyenes felszólalásokat, részint laptársaink részéről jövő indítványokat, legújabban Czelder Márton úrtól ily tárgyú czikket. Jól tudjuk, mily országosan érzett régi szüksége ez a magyar protestantizmusnak, hogy eszméje többször felmerült, de mindannyiszor elaludt". Az előzmények rövid ismertetése után azzal végzi a szerkesztőség: „októberben összeül mind a református, mind az evangélikus konvent, együtt lesznek a két egyház jelesei: ez alkalom jó volna eszmecserére, értekezésre és megalakulásra". Az evangélikusok közül legelőször dr. Masznyik szól a kerdéshez, az „Evang. Egyház és Iskola" 39. és 40. számaiban, majd Mayer Endre a r

Prot. E. és I. Lap" 43. számában. Mindketten örömmel üdvözlik az eszmét s már javaslatokat is adnak a kivitelre nézve. A ref. egyetemes konvent 1886 október 18—24. napjain, Pápán tartotta meg üléseit, melyeken, mint ottani fiatal theol. tanár — a hallgatóság közt — magam is állandóan jelen voltam. A konv. jegyzőkönyv 66. pontja foglalkozik az Irodalmi Társaság kérdésével. Nagy fontosságánál és jelentőségénél fogva szükségesnek látom az egészet szószerint közölni. „Ugyanezen (az iskolaügyi) bizottság előterjeszti a tiszántúli egyházkerület felterjesztését egy prot. történelmi társulat terveinek a konvent által leendő előkészítése ügyében." „E javaslatra nézve az iskolaügyi bizottság kijelenti: a tiszántúli egyházkerület részéről egy prot, történelmi társaság alakítása iránt benyújtott indítvánnyal szemben. — annak minden programm és részletezés nélküli jelen alakjában a bizottság alig foglalhat határozott állást. De tudomása lévén más úton arról, hogy egy nem pusztán történelmi, hanem szélesb körű Prot. Tudományos Irodalmi Társaság megalapítására és pedig a két testvér evangélikus felekezet együttes működésével, társadalmi úton mozgalom indult s e részről rövid időn határozottabb programm várható: ennélfogva a bizottság ajánlja a főt. mélt. konventnek — méltóztassék most elvileg csak annyit mondani ki, hogy egy prot. tudományos irodalmi társaságnak. a két testvér evang. felekezet közreműködésével létrejöttét kívánatosnak tartja, arra nézve erkölcsi támogatását szívesen felajánlja; egyelőre pedig akár ezt, akár esetleg egy más, e czclra kiküldendő külön bizottságot, utasítani méltóztassék, hogy a társadalmi úton megindult mozgalmat figyelemmel kísérje, esetleg ahoz maga is, érintkezés útján járuljon hozzá és a következő konventre, úgy az ez irányban addig történtekről, mint a konvent által netalán tovább teendők iránt tegyen véleményes jelentést." (Határozat:) „Az iskolaügyi bizottság javaslata elfogadtatik és az egyet, konvent egy prot. irodalmi társaság létrejöttét óhajtja, arra nézve erkölcsi támogatását felajánlja s utasítja a konventi iskolaügyi bizottságot és