Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-06-25 / 26. szám

cson a szokásos egyházi értekezletet. Az alkalmi istentiszteleten Mészáros János laskói lelkész prédikált az 1. Kor. 15. 37—38. alapján. A templomi ünnepélyen jelen volt a mohácsi ref. gyülekezet színe-java. A begyűlt perselypénz felét az értekezlet Szövetségünk iratterjesztése javára ajánlotta fel. Az értekezlet az Olvasókör helyiségében folyt le. Kontra János csúzai lelkész magvas elnöki megnyitója után Ágoston Sándor tartott előadást a misszió-ügyről. Ezután a Kálvin-Szövetség munkáját ismertette Fiers Elek utazótitkár s a jelenlevők érdeklődő támogatását kérte. Az értekezlet, mint testület, ezenkívül annak 12 tagja külön-külön személyesen is belépett Szövetségünk tagjai sorába. Varga, Zsigmondnak a lelkészözvegyek nyugdíjügyéről tartott előadása nyomán keserű panaszok hangzottak el a lelkészek özvegyeinek nagy nyomorúságáról. A szomorú megállapításokat tett is követte: az értekezlet tagjai tekintélyes összeget adtak össze a segélyre szoruló özvegy papnék támogatására. Fábián Zoltán előadása keretében szép terveket hozott javaslatba e kérdésről: hogyan örökíttessék meg a háborúban elesett egyháztagok emlékezete ? Kegyeletes, vonzó és mégis puritán módot ajánlott a kérdés tárgyalása során Ágoston Sándor : ő a gyülekezete harcztéren levő tagjait kérte meg, hogy küldjenek, vagy hozzanak egyegy göröngyöt abból a földből, a melyben elesett bajtársaik pihennek. A katonák kegyeletes szívvel teljesítik ezt a kérését s a harczterekről hozott földből ő a gyülekezete temetőjében emlékdombot rak . . . Arany Dénes a harcztéri élményeiről tartott nagy figyelemmel hallgatott, poétikus megemlékezést. Szövetségünknek az egyházi hivatalnokok beteg segélyezése érdekében indított mozgalmát Szalay Antal ismertette. Az értekezlet örömmel fogadta a mozgalom hírét s megkérte Kontra János elnököt, hogy az üdvös eszme testbe öltöztetése körül kifejtett fáradozásaiért fejezze ki az értekezlet háláját a Kálvin-Szövetség elnöke előtt. Adomány. A katonák vallásos irataira a kői egyház 31*20 K-t' küldött. ISKOLA. Mészáros János és a kecskeméti főiskola. Mészáros János egyesületi tanácsbíró, kecskeméti lelkész elhunytával egyházi közéletünket több vonatkozásban érte jelentős veszteség. De legpótolhatatlanabb, a mint ez természetes is, a kecskeméti reformátusoké. Ennek a nagy eklézsiának minden ügye-baja, sok bonyolult financziális kérdése állandóan nyitott könyvként feküdt Mészáros János előtt, a kinek közmondásossá lett, valóban páratlan emlékezőtehetsége valósággal szuverénül uralkodott a legbonyolultabb detail fölött is. Ennek az avatott vezetőkéznek hiányát bizony még soká meg fogja érezni a kecskeméti presbitérium, a melynek most nincsen egy tagja sem, a kit le ne nyűgözne a megilletődés és a fájdalom. A veszteség igazi nagyarányai azonban még csak ezután fognak kibontakozni. Akkor, ha majd a mostani szomorú gyász után ismét megkezdődnek a mindennapok, ha majd újra összeülünk egyházunk ügyeiben tanácskozni, főiskolánkat kormányozni, majd ekkor tűnik ki, hogy hol is van ő, hol is van az a páratlan ügyszeretet, helyes előrelátás, biztos áttekintés és nemes felvilágosodottság, a mely mind együttvéve tette Mészáros Jánost, a pedig túlnyomóan kath. Kecskemétnek felekezeti különbség nélkül igen nagyrabecsült, „nagytiszteletű urű

-át. Ám ha nagy, nagyon nagy a kecskeméti ref. egyház siralma és vesztesége, talán még ennél is fokozottabb a gyász, a mely Mészáros János elhunytával a kecskeméti főiskola két testvérintézetére, a jogakadémiára és főgimnáziumra ráfeketedett. Sebesen repülnek az évek —- Mészáros János is közel 30 éve működött már Kecskeméten. Ez magyarázza meg, hogy mindkét intézet tanári karában mind többen-többen lettek az olyanok, a kiket ő a kisdiák-kortól kezdve látott felnőtt emberekké sudárulni s a kiknek ő mindig megmaradt vágyaik hajlamos megértőjéül, ambiczióik támogatójául. Ez a fiatalabb nemzedék a szó legnemesebb értelmében vett atyai jóbarát ravatalánál a sírásra sok-sok okkal áll meg most; az, a ki átkalauzolta a zsoltárok és az imádságok tanulásának ifjonti idein, a ki későbben is, a hozzá bizalommal fordulóban mindig meg tudta látni a tétova kisdiák-elemet, tehát tudta, hogy ezt miben kell megigazítani — az, örökre elnémultan fekszik már a büszke új kollégium fehér dísztermében, elindulandó a budai temető akáczai alá . . . Ilyen körülmények közt érthető a főiskola mindkét tanári karának gyásza és fájdalma. E mellett a főgimnázium valósággal szellemi vezérét is siratja benne; hiszen alig volt nap, hogy meg ne fordult volna a tanári szobában, jóakarattal, a legnagyobb megértéssel szemlélve a tanárok munkáját s mindenekben lendítve az intézet ügyeit. A jogakadémia azonban még tán a főgimnáziumnál is inkább meg fogja sinyleni Mészáros János időelőtti elköltözését. Ennek az iskolának sajátos szervezeténél fogva, a mely szerint a nyolcz tanszék közül ötöt Kecskemét város tart fent s így a fenntartótestületekből alakított igazgatótanácsban is képviselve van, persze több kath. taggal is: nagv és okos előretekintésre. mesteri diplomácziára van szükség ahhoz, hogy ez iskola abszolút ref. jellegéhez szó se férjen. Hiszen elvileg nem volna kizárva, hogy mincl az öt városi tanszékre katholikust válasszon Kecskemét nagytöbbségben kath. theol. bizottsága. Nos, Mészáros János mindig el tudta érni a maga megfontolt, széjjelnéző, diplomata taktikájával, hogy a jogakadémia tanári karában —- rövid átmeneti időtől eltekintve, a mikor ketten voltak — csak mindössze egy kath. legyen, a mi jelenleg is így van. Nem szorul hát magyarázatra, hogy különösen mi jogtanárok egész részt kérünk a gyászból, a mely a mélyen sújtott családra nehezül. Minden okunk megvan arra, hogy Mészáros Jánosban intézetünk egy hatalmas oszlopának kid öltét könnyezzük' meg. Dr. Kováts Andor. kecskeméti jogtanár. A Baár-Madas felső leányiskola és leánynevelőintézet igazgatótanácsa folyó hó 19-én d. u. az intézet Attila-utczai helyiségében nagyfontosságú ülést tartott Darányi Gyula dr. elnöklete mellett. Az igazgatótaná-