Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-06-18 / 25. szám

segélyezhető lelkészeket többféle körülmény mérlegelésével (állás, anyagi és családi helyzet) két osztályba sorozata az egyikbe sorozottak (52) 400, a másikba beosztottak pedig (71) 200 K segélyt kapnak. 400 K-t kapnak; Széles Áron, Koppány Károly, Keck Zsigmond. Dömötör Lajos, Stadler Géza, Vitányi Bertalan, Borsos István, Horváth Antal, Józan Sándor, Nagy Imre, Nyáry Pál, Bús József. Szigethy József, Lutár Sándor, Kiss Mózes, Szabó Gyula. Bocsor László, Kiss Zsigmond, Barsy László, Benedek Antal, Csire István, Lampérth Gyula, Kájel József, Nagy Benő, Vasváry Sándor, Bocsor Lajos, Molnár Albert, Böhönyey István, Kovács Géza. Jánosy György, Paczolay Péter, Csötönyi János, Mocsy Mihály, Nagy Ferencz, Biczó Pál, Sebestyén Pál, Gerenday Endre id.. Kardos János, Kálmán Dezső, Bús Lajos, Széky Géza, Molnár Sándor (Ma­docsa), Molnár Sándor (Paks), Göde Sándor, Babay Béla, Sikó Ernő, Halász István, Papp Albert, Pátkay János, Nyi­kos Lajos, Pálfy Gábor, V. Balogh Lajos. 200 K-t kap­nak : Póth József, Kontra János, Szalay Antal, Mészáros János, Ruzsás Lajos, Halász Imre, Soós István, Kotzó János, Csánki János, Paál József, Varga Sándor (Garé), Bajó Károly, Széles Sándor. Szűcs Sándor, Barsi Miklós, Koncz Antal, Kozma József, Bóna Sándor, Máté Ákos, Kovács Sámuel, Fejér Ambrus, Kovács Ferencz, Szabó József, Szabó Károly, Csiithy László, Sógor Endre, Sipos Lajos, Veress István, Rigó József, Kővári László, Vásár­helyi Pál, Szűcs Kálmán, Vincze Elek, Rázsó János, Szi­gety Károly, Fábián Mihály, Szűcs Lajos, Murányi János, Szinok Zoltán, Tokay István, Borzsák Lajos, Kálmán János, Fábián Dénes, Forgács Gyula, Hörömpő Ferencz, Szántó Géza, Papp Ákos, Mátis Márton, Sipos Pál, Sá­fár Béla, Garaczi Imre, Kerecsényi Zoltán, Tóth Pál, Balla Árpád, Kovács Ferencz. Eötvös Ferencz. Szeles József, Molnár Gergely, Kuthy Géza, Szakács Imre, Se­bestyén Sándor. Kulifav László, Tóth László, Varga Sán­dor id., Tatay Lajos, Patay Emil, B. Szabó János, Gulyás Kornél. Fejér Gyula, Bódis Lajos, Báthory Dániel. Az illető összegekről szóló bélyegtelen nyugták az esperesi hivatalok útján küldendők a kerületi pénztári hivatalhoz. — Ugyanakkor tartotta ülését az a bizottság is, a melyet a ker. közgyűlés a reformáczió négyszázados évfordulója ünnepélyének előkészítése czéljából küldött ki. A fen­tieken kívül jelen voltak: dr. Szabó Aladár, dr. Pru­zsinszky Pál, Ravasz Árpád, Fábián Lajos. Nagy Fe­rencz előadó előterjesztése alapján akként határozott a bizottság, hogy a ker. közgyűlés rendelje el. hogy az az évforduló október 31-én minden egyházközségben a lehető legünnepélyesebb alakban egy időben tartandó délelőtti ünnepi istentisztelettel ünnepeltessék ; a hol csak lehetséges, legyen mindenütt külön a gyermekek számára is megfelelő ünnepély (gyermekistentisztelet) és lehetőleg vallásos-estélv. A begyűlő adományok a kecskeméti Ma­das-árvaház czéljaira szolgálnak. Történjék gondoskodás megfelelő traktatusok kiadására A mi pedig az egyete­mes emlékintézményt illeti, a kerület minden rendelke­zésre álló eszközzel tegye lehetővé a budapesti Kálvin­téri nagyszerű egyetemes czélokat is szolgáló építkezésnek megvalósítását. ISKOLA. A budapesti ref. theol. akadémián f. hó 13-án és 14-én voltak az évzáró vizsgák és a tanév ünnepélyes bezárása. Ez utóbbin az CV. zs. éneklése után dr. Prn­zsinszky Pál theol. igazgató mondott szép emlékbeszédet dr. Baksay Sándor b. e. püspökünkről abból az alka­lomból, hogy néhány nap múlva lesz halálának első év­fordulója (június 18). A beszédet, a mely a jelenlévőkre mély hatást tett, lapunkban egész terjedelmében közöl­jük. Az emlékbeszéd után Petri Elek püspök szólt né­hány meleg buzdító szót az ifjúsághoz. A 90-ik zs. 1. versének éneklésével ért- véget a megható ünnepély, a melyen a püspökön kívül ott voltak: Darányi Ignácz főgondnok, Szilassy Aladár gondnok. Takács József ker. főjegyző, Kálmán Gyula, Lévay Lajos, Nagy Imre, Kátai Endre, Nagy Ferencz esperesek és az egész tanárkar. Hallgatóink közül azok. a kik a kórházakban vannak (15), nem jöhettek el, mert sajnos, nagyon sok dolguk van. — A záróünnepélyt megelőzőleg volt a szónoklati verseny, a melyen a Nagy István-féle jutalomdíjat öt pályázó közül a theol. választmány Józan Ignácz III. é. theologusnak ítélte szavazattöbbséggel. — A theol. vá­lasztmány, a mely a püspök és Szilassy Aladár elnöklete mellett tartott rövid ülést, tudomásul vette az igazgató évi jelentesót. E szerint a mult évben 14 theol. volt a kór­házban, exmisszióban is voltak, így hát sok volt az elmaradt kollokvium. Ezen oknál fogva a választmány a tanárikar előterjesztésére, a stipendiumokat ép úgy, mint a mult tanévben, szept. hó elején a pótkollokviumok után fogja kiosztani. Felvételre eddig mindössze két theologus jelent­kezett. Ezek közül is egyet már behívtak, mert úgy lát­szik, hogy csak azokat mentesíthetik a katonai szolgálat alól, a kik szept. 1-je, a tanév kezdete után nyernek behívót, Ebben az ügyben egyébként a tiszántúli egy­házkerület közgyűlése is, mint olvassuk, felirattal fordul a honvédelmi minisztériumhoz. De a dolog kedvező el­intézéséhez természetesen a közös hadügyminiszter ren­delkezése is szükséges. Adja Isten, hogy a jövő tanév békességes és eredményesebb legyen! Iskolai reformok. Jankovich Béla dr. kultusz­. miniszter két igen fontos törvényjavaslatot terjesztett elő a képviselőház ülésén. Az egyik a középiskolákra, a má-­sik a polgári ós felső népiskolákra vonatkozik. A közép­iskolákra vonatkozó törvényjavaslat még egy élő nyelvet és irodalmat vesz fel a gimnáziumi oktatás rendes tan­tárgyai közé, azonkívül kimondja, hogy a tanulók szaba­don választhatnak ez élő nyelv és a görög nyelv és irodalom tanulása között. E szerint a görög-pótló iroda­lom tanulása között. E szerint a görög-pótló irodalom és rajz megszűnik. Azok a tanulók, a kik nem akar­ják a görög nyelvet tanulni, élő nyelvet választhatnak helyette. Ilyen élő nyelvek az európai kultúrnyelvek (franczia. angol olasz), másrészt a hazai élő nyelvek (román, szerb, tót). Az élő nyelv nem tárgya az érettségi vizsgálatnak. A törvényjavaslat másik fontos rendelkezése, hogy érettségi vizsgálatot tett gimnáziumi tanulók — akár a görög nyelvet és irodalmat, akár a helyette meg­állapított élő nyelvet tanulták — ezentúl a tudomány­egyetemek és egyéb főiskolák valamennyi karára fel­vehetők. Ugyanígy felvehetők azok az érettségi vizsgá­latot tett reáliskolai tanulók is, a kik csupán a latin nyelvből és irodalomból tettek kiegészítő érettségi vizs­gálatot. Valamennyi gimnáziumi tanulónak egyenlő jogo­sítása lesz. A középiskolákban az eddig szokásos és a pedagógia kívánalmainak meg nem felelő osztályvizsgá­latok helyett befejező összefoglalások tartását hozza ja­vaslatba. A törvény fokozatosan lép életbe és az életbe­léptetést legkésőbb az 1918—19. tanévben kell meg­kezdeni. A másik törvényjavaslat a polgári iskolákra és a felsőbb népiskolákra vonatkozik. Kimondja, hogy a polgári iskola ezentúl négy osztályú lesz. A négy osz­tályúvá alakuló polgári iskolának a tanterve lényegesen megváltozik. A hátrányok kiküszöbölésére a kultusz-

Next

/
Thumbnails
Contents