Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-06-11 / 24. szám

PROTESTÁNS AZtalSKOlAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÖVETSÉG Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő : Kováts István dr. Belső munkatársak : Böszörményi Jenő, Marjay Károly, Patay Pál dr., Sebestyén Jenő és Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. Vezérczikk: Píinköst szent ünnepén. Petri Elek. — Táreza: A magyar katona. Lnmpérth Géza. — Belföld: A Budapesti Evangéliumi Ker. Diákegyesület jelentése az 1914—16-iki esztendőkről. II. Deme László. — Külföldi liirek. (pl) — A mi ügyünk. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Szer­kesztői üzenetek. — Pályázat. — Hirdetések. PÜNKÖST SZENT ÜNNEPEN. Kettős ünnepet ül a budapesti református egyház píinköst szent ünnepén. Egyfelől és mindenekfelett a Szentlélek kitöltetésének, az első keresztyén egyház meg­alakulásának csudás történetét eleveníti fel emlékezeté­ben ; másfelől pedig itt az ország fővárosában épült első református templom alapkőletételének százéves évforduló­ját ünnepli. Felséges és magasztos emlékű az a nap, a melyen Istennek szent lelke alászállott a földre és a régi, elavult világ romjain egy újnak örökkévaló fundamentumát al­kotta meg. Ez az a nap, melyen az ószövetség ihletett lelkű prófétáinak jóstekintete megpihent, midőn a vallás­talanság és erkölcsi romlottság sötétségében tévelygő Izrael szomorú sorsának látása kifárasztotta. Ez az a nap, melyet mint egy szebb és jobb kor hajnalát jelző fényes csillagot vártak és az erős hit meggyőző hang­ján hirdettek. Ézsaiás az üdvösség fejedelmének el­jövetelét hirdeti, a kin az Istennek lelke fog nyu­godni és a ki betölti a földet Istennek ismeretével. Jerémiás ama napról jövendöl, melyen többé senki sem mondja felebarátjának: „ismerd meg az Urat!" — mert ismerni fogják őt mindnyájan. Ezékiel azt az arany­kort énekli meg, melyen beteljesedik Istennek amaz ígé­rete : „adok nektek új szívet és új lelket". Joel pedig e fenséges dolgokat ígéri Istennek nevében : „és lészen majd, hogy az én lelkemet kiöntöm minden testre és prófétálni fognak a ti fiaitok és leányaitok!" Magasztos profécziája a jövendő aranykorszaká­nak, az idők teljességének! Fényes, édes álom, mely egész teljességében megvalósult. Századok merültek ugyan alá az enyészet tengerébe a nélkül, hogy Izrael az üd­vösség ama megjósolt napját a láthatáron felemelkedni látta volna, de végre mégis felderült az a ragyogó pün­köst reggelén. Ugyanaz a Lélek, mely a Megváltó keblét hevítette, mely ébren tartotta benne az egykor bizonyosan bekövetkező diadalnak reménységét; ugyanaz a lélek csa­pott fel erős lángként a bátortalan, csüggedő tanítványok­ban, s felrázva őket eddigi tétlenségükből, megismertette velük hivatásuknak világraszóló nagyságát, megmutatta nekik az aratnivaló gabona sokaságát, megértette velük, hogy ők az aratók és hogy munkához kell fogniok. Es ők hozzáfogtak a munkához azzal az erőhatalommal és lelkesedéssel, melyet az igazság bajnokainak, mely láng­nyelven beszél és fényes • napvilágot tud gyújtani a leg­sötétebb elmékben is. A Szentlélek, az Istennek lelke kiült a tanítványok ajkaira és részükre hódítá a szíveket. Ennek a pünkösti Szentléleknek csudákat művelő ereje nyilatkozott meg a budapesti református egyház történetében is. Épen most 120 esztendeje, hogy elődeink újra anyaegyházzá alakultak ós egy ideiglenesen beren­dezett imateremben megtartották az első istentiszteletet, buzgó énekben és imában adván hálát a kegyelem Iste­nének, ki nem hagyta el az ő kicsiny, alig pár száz lélekből álló gyülekezetét, hanem a sok zaklatás és ül­döztetés után révpartra segítette. Hosszú és fáradságos küzdelmek után jutott odáig a poraiból újra megelevendett pesti egyház, hogy állandó templomban imádhassa a seregek Urát. Alig, hogy fel­tűnt a XVI. század elején a reformáczió fényes hajnal­csillaga, lelkek világossága hazánkban is derengeni kez­dett. Budán már 1550 körül nagy gyülekezete volt a reformátusoknak. Innen jött át Pestre is az evangéliumi tudomány. Biztos adataink vannak, hogy itt is már 1560 körül volt református egyház. Azt is tudjuk, hogy elein­tén a reformátusok egy templomba jártak a római katho­likusokkal, a közös templom kétfelé lévén választva. Majd később külön templomot építettek maguknak, mely a hagyomány szerint a mostani központi városházának dél­felé eső végén állott, egy nádastó szomszédságában. Nem sokáig tartott azonban elődeinknek békés lakozása. A mi-

Next

/
Thumbnails
Contents