Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-21 / 21. szám

Eötvös megkorrigálásával, tehát hamis idézéssel vádoltam meg, annak oka az, hogy Eötvös műveinek Tomcsányi által idézett I. kiadását, sok keresés ellenére is, csak pár nappal ezelőtt tudtam megkapni; ugyanezen munkának rendelkezésemre állt minden többi kiadásában pedig ott van az a kérdéses három szó („az első pillanatban"), melyet maga Eötvös iktatott be, tévedését beismerve, az igazságnak megfelelőleg, műve második és minden többi kiadásába; én pedig, a ki — ismétlem — az első kiadást csak e napokban kaphattam meg, czikkem írásakor teljes jóhiszeműséggel tartottam azt feltétlenül bizonyosnak, hogy az Eötvös műve első kiadásában is ott van ez a három- szó, annyival is inkább, mert fejtegetésének csakis a három szóval együtt van logikus egybefüggése és helyes értelme. Ez alapon írtam, hogy Tomcsányi megkorrigálta Eötvöst; most azonban kötelességem egész őszintén kijelenteni, hogy nem Tomcsányi korrigálta meg (az I. kiadású) Eötvöst, hanem Eötvös korrigálta meg maga-magát. Tomcsányi idézete tehát csak annyiban nem korrekt, mert a több kiadást ért munkáknál mindig a legkésőbbi kiadás tárja elénk az író leszűrődött, igazi véleményét, különösen az esetben, ha a „sapientis est consilium mutare in melius" elvét követve, eredeti nézetét lényegesen megváltoztatta. Ilyen esetekben a későbbi, javított kiadás helyett az első kiadás szövegével érvelni vagy bizonyítani, egyenesen határos az idézet megkorrigálásával, mert sem egyik, sem másik czélzatos eljárás nem adja az író igazi véleményét. Kassa, 1916 május 15. Révész Kálmán. Pünkösti üzenet. Mint a háború kezdete óta minden nagy ünnepre, úgy most is küld a dunamelléki ref. egyházkerület alkalmi vallásos iratot katonáinknak. A mostanit, a melyet Sebestyén Jenő tábori lelkész írt, 30,000 példányban nyomatta a ker. pénztárnok és már a mult héten kezdte expediálni a konventi iroda, úgy hogy a kellő időre odaér rendeltetési helyére a tábori lelkészekhez. Isten áldása legyen olvasóin I Une nouvelle méthode en psychologie religieuse. Par E. Molnár. Egy új módszer a vallásos lélektanban, írta dr. Molnár Jenő, ref. lelkész. Ez a genfi Archives de Psychologie folyóiratban megjelent értekezés egy új valláslélektani módszert mutat be. Alapja az önmegfigyelés s abban áll, hogy az erre vállalkozó egyén saját lelki életének különböző állapotát megfigyeli s két óránkint grafikusan feljegyzi; hasonlóképen ábrázolja a lelki állapotoknak megfelelő cselekvésmódokat. A két ábrázolás két hullámzó vonalat ad, mely egyrészt a lelki állapotok, másrészt a cselekvési módok hullámzását, változását tünteti föl. Ezenkívül az illető belső életéről pontos naplót vezet. — A két görbe és a napló egybevetéséből von le valláslélektani eredményeket dr. Molnár Jenő. Ez a módszer mindenesetre megfelel a vallás természetének, mely maga is egyéni és alanyi. Ámde ha közelebb is jut az egyéDi vallásos élet mozgalmas világához, mégis kénytelen viselni mindazt a hibát, mit a lélektan az önmegfigyelésről már rég felállított. Az önmegfigyelésben ahhoz a lelki állapothoz, a mit objektíve szemlélni szeretnénk magunkban, mindig hozzájárul egy másik, tudniillik a megfigyelés szándéka, a mely lényegesen megváltoztatja az illető lelki folyamatot. Saját magát az ember legnehezebben ismerheti meg. Lehet, hogy dr. Molnár Jenő módszere újabb és meglepőbb eredményeket fog még feltárni, bár az eddigi három példa is tanulságos és érdekes, mégis, az csak az ön megfigyelésnek egy szellemes módja, melynek egy-egy új eredményét majd igen sok egyes esetnek kell igazolnia. (mgy.) EGYHÁZ. Lelkészválasztás. A somogytúri ref. egyházközség Nagy Gyula kazsoki h. lelkészt, — a sonkádi ref. egyházközség Kocsis Kálmán s. lelkészt, — a beskai (Szerém m.) ev. egyházközség Veres Ádám krcsedini lelkészt hívta meg lelkészéül. Nyugalomba vonult lelkészek. Kocsis József sonkádi, Sarkadi Nagy Imre tiszasasi lelkészek 40 évi hűséges szolgálatuk után nyugalomba vonultak. Templomszentelés. A Doberdón, mint erről már megemlékeztünk, Vass Antal tábori lelkész buzgólkodása folytán prot. templom épült. Felszentelésén József kir. herczeg, hadtestparancsnok is résztvett. A felszentelő istentiszteletet Vass Antal ref. ós Törtely Lajos ev. lelkészek végezték. Emlékünnepély. A budapesti ref. egyház Kálvintéri templomának alapkövét 1816 június hó 12-én helyezték el, mint erről lapunk 14. számában már megemlékeztünk. A nevezetes évforduló épen pünköst ünnepére esik. Az ünnepi istentiszteletek alkalmából az összes budapesti templomokban megemlékezés lesz erről a nagy alapvető eseményről, de ezenkívül a presbitérium június hó 18-án d. e. a Kálvin-téri templomban istentisztelettel kapcsolatos gyűlést tart. Az istentiszteleten B. Pap István theol. tanár prédikál, az ünnepi gyűlésen pedig dr. Ballagi Aladár, a Kálvin-téri parókhiális kör világi elnöke mond ünnepi beszédet. Gondnokbeiktatás. Dr. Némethy Károly v. b. t. t. államtitkárt, a budai parochiális kör elnökét f. hó 17-én iktatták be a hevesnagykunsági egyházmegyei közgyűlésen gondnoki székébe a túrkevei ref. templomban. A közgyűlésen résztvettek Debreczenből dr. Baltazár Dezső püspök, Kiss Ferencz egyetemi tanár, ker. főjegyző, Könyves Tóth Kálmán lelkész, Domahidy Elemér főispán, dr. Márk Endre polgármester és még többen. Jásznagykun-Szolnok megye részéről ott voltak : gr. Szapáry főispán és Küry Álbert alispán, a kecskeméti egyházmegye gondnoka. Budapestről lekísérték: Haypál Benő lelkész, Bárczy István polgármester, Jalsoviczky Sándor, Ruffy Pál min. tanácsosok, Takách László, Kádár Gusztáv presbiterek, Ebergényi Sándor közig, bíró. Az új gondnok a püspök imája után tette le a hivatalos esküt és nagyszabású székfoglaló beszédet mondott, a melyben kegyelettel emlékezett meg elődjéről, a hősi halált halt Horthy Szabolcs főispánról, kiemelte, hogy az igazság és szeretet az emberi haladás leghatalmasabb tényezői és reámutatott arra, hogy minden haladás csak az egészséges konzervatizmus és józan liberálizmus elvei szerint lehetséges. Megemlékezett iskoláink nagy kulturális értékéről és arról, hogy ezeket minden lehető áldozat árán fenn kell tartanunk és hogy ezeket csak az állami komoly létérdek esetén szabad feladnunk. Hangsúlyozta, hogy a régi jó idők legbecsesebb kálvinista erényei: a puritán erkölcsi felfogás, a kötelességtudás, az istenfélelem intenzívebb ápolásának czéljából iskoláinkat el kell'látni jól vezetett internátusokkal. Ékesszólóan mutatott reá azokra a nagy szocziális feladatokra, a melyek a lelkek gyógyítása körül az egyházra és annak munkásaira várnak. Egyházmegyei gyűlések. A középszabolcsi ref. e. m. Görömbey Péter esperes és Gencsy Albert gondnok elnöklete mellett tartott gyűlésében szőnyegre került az anya-és csecsemővédelem ügye is. A közgyűlés elhatározta, hogy ebben a nemes munkában minden egyháznak tervszerűen, a polgári hatóságokkal egyértően részt kell vennie. Szóba került a közgyűlésen a stólarendezés kérdése is és ezzel