Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-30 / 18. szám

£ a Szász Bibliatársulat 134,377, a hallei Canstein-féle Bibliatársulat 15 897 és a Brit és Külföldi Bibliatársu­latnak Berlinben székelő középeurópai ügynöksége, mely­hez a budapesti fiók is tartqzik, 1,402,033 Bibliát ter­jesztett. Ezek a társulatok 1914-ben 2.774,814 példányt terjesztettek el, 1915-ben pedig 3-257,653-at. Ezenkívül vannak még kisebb bibliatársulatok, úgy hogy az 1915-ben a német birodalomban levő prot. bibliatársulatok 4.510,099 példányt terjesztettek el. A hadirokkantak telepítése. Czettler Jenő dr. erről az egyházainkat is oly közelről érdeklő, nagyfon­tosságú kérdésről előadást tartott a Nemzeti Múzeumban. Előadása abban csúcsosodott ki, hogy nemcsak földet kell adni a háborúban megrokkant véreinknek, hanem gondoskodni kell arról is, hogy a nékik juttatott föld ne lehessen másoké, mint a rokkantaké és családjaiké. Rámutatott arra is, hogy Németországban a telepítésre a legutóbbi években több mint egy milliárdot fordítottak s 60,000 családot telepítettek a végvidékekre. Az ál­lamnak ós a társadalomnak együtt kell ebben a nagy kérdésben kellő jóindulattal s hozzáértéssel dolgozni, mert máskülönben a munka sikertelen marad. Kimutatta, hogy van erre a czélra elég föld. Ne vegyünk mást, mint például a Duna-Tisza közének még meg nem mű­velt és föl nem javított homoksivatagjait, melyeket elő­készítve, szépen föl lehetne ennek az akcziónak a czél­jaira használni. Legnehezebb a rokkanttelepítés hitel­kérdése, melyet azonban szintén megoldhatónak tart. A sok tanulmányra, tudásra ós tapasztalásra valló elő­adást Giesswein Sándor dr., György Endre, Apponyi Albert gróf és Bernát István hozzászólásai követték, kik mind hangoztatták a rokkantak telepítésének elsőrendű fontosságát. Kuyper Ábrahámot, Hollandia volt miniszterelnökét egyházkerületünk főgondnoka, Darányi Ignácz, a Kál­vin-Szövetség elnöke, Bernát István kíséretében szintén fölkereste. Ez alkalommal is szorosabbra fűződtek azok a szálak, melyek Kuypert a magyar ref. egyház múlt­jához és jelenéhez kötik. Utalt arra a jellemző tényre, hogy az európai szárazföldön Hollandia mellett a magyar ref. egyház a legerősebb és hogy az összeköttetés, mely a múltban a két egyház közt megvolt, ma sem szakadt meg teljesen. Sajnálatát fejezte ki azért, hogy Debre­czenbe, idejének kimértsége miatt, el nem mehetett. Ügyan ez okból nem fogadhatta el főgondnokunk meg­hívását őrsújfalusi Tuszkulumába. Tele van egyébként rokonszenvvel irántunk s hazánkat 40 év óta többször meglátogatta. Jövőre, tette hozzá teljes reménységgel, okvetlen hosszabb időt szándékozom Magyarországon tölteni. — A Kuyper Ábrahám tiszteletére rendezett lakoma főgondnokunk családját ért váratlan gyászeset miatt maradt el. Húsvéti üzenet. Dr. Kenessey Béla erdélyi ref. püspök meleghangú pásztori üzenetet küldött a pólai hadikikötői és várerődök parancsnoksága kérésére ottani katonáink számára, a kik legnagyobb részükben magya­rok és sok erdélyi is van közöttük. Katonák vallásos irataira újabban a következő adományok érkeztek: Czegléd 83 K, Baja 4 K. ISKOLA. A nyíregyházi ref. leányinternátus, két évi szü­netelés után, az 1916/17. isk. évre ismét megnyílik, miután a sebesüt katonáknak nincs többé rá szükségük. Az igazgatóság fölhívja tehát a szülőket, a kik leányai­kat ott elhelyezni akarják, hogy ebbeli szándékukat a régebben is érvényben lévő kötelezvények kiállítása mellett már most jelentsék be a nyíregyházi ref. lel­készi hivatalnál, legkésőbb május hó 15-ig. Az ellátási díj a régebbi 500 K (illetve az egyházmegyei lelkészek és tanítók gyermekeinél 400 K) összegnél körülbelül 60%-al lesz magasabb és mosatást az intézet nem vállal. Ékszereket senki sem hozhat magával s az intézetben nem viselhet. Bővebb fölvilágosítással bárkinek szívesen szolgál a nyíregyházi ref. lelkészi hivatal. A Baár-Madas ref. felsőbb leányiskola május 1-én d. e. 10 ónikor „Kárpáti-nap" ünnepélyt tart. Műsor: 1. Szózat. Éneklik az intézet növendékei. 2. Kökény L. Kárpáti kis gyermek panasza. Szavalja Hornyánszky Lilla II. o. növ. 3. Gobbi Henrik: Magyar szerenád. Két zongorán előadják Markovich Edit VI. o. növ. és Lersch Mária, a továbbképző tanfolyam növendéke. 4. Erkel Ferencz: Tátrai jelenet a „Névtelen hősök" cz. operából. Éneklik az intézet növendékei. 5. Ünnepi beszéd. Tartja dr. Ványi Ferencz, az intézet történelemtanára. 6. Farkas Ödön: A hol te jársz. Milialovich: Liliomszál. Énekli Ritter Olga, a továbbképző tanfolyam növendéke. 7. Far­kas Imre : A Kárpátok őre. Szavalja Vita Matild V. o. növ. 8. Himnusz. EGYESÜLET. A Protestáns Országos Arvaegylet választmánya f. hó 17-én Kovácsy Sándor ny. min. tanácsos, elnök vezetésével ülést tartott, a melyen részt vettek : Csengey 'Gyula dr., Kaczián János ev. esperes, Mehnert Ernő, eperjesi Scholtz Gusztáv ev. püspök, Szilassy Aladár v. b. t. t., Szontagh Félix dr., SzŐts Farkas dr., tassi Végli József választmányi tagok és Brocskó Lajos kir. taná­csos, igazgató. Elnöknek hazafias lendülettel előadott indítványára a választmány egyhangúan elhatározta, hogy a negyedik hadikölcsönre ötvenezer koronát jegyez, mely összeggel együtt 450,000 koronával járul az eddigi hadi­kölcsönök sikeréhez az árvaegylet. Az összeg közvetetlen jegyzésére Kovácsy Sándor elnök hatalmaztatott föl. A választmány továbbá elhatározta, hogy az árvaegylet évi közgyűlését f. évi május 6-án délutáni 6 órakor tartja meg a szegényház-téri árvaházban, mely alkalom­mal a választmánynak öt évre terjedő mandátuma lejár­ván, választmánymegalakításra kerül a sor. GYÁSZROVAT. Kecskeméti Ferencz, a békési ref. egyház lelkész­elnöke, a békési ref. főgimnázium igazgatótanácsának elnöke, volt orsz. képviselő, életének 61-ik ós a békési ref. egyház szolgálatában töltött működésének 30-ik évében, április 21-én, hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése 23-án volt nagy részvét mellett. Bornemisza István ladamóczi ref. lelkész április 11-én, életének 32-ik, lelkészségének 6-ik évében el­hunyt.^ Özv. Szigethy Dániel né, szül. Halász Jozefa, ev. lelkész özvegye, f. hó 17-én, életének 82-ik évében hosszas betegség után Budapesten elhunyt. Dr. Szigethy Lajos, a fasori ev, főgimnázium tanára édesanyját gyá­szolja az elhunytban. Áldott legyen emlékük I Felelős szerkesztő : B. Pap István.

Next

/
Thumbnails
Contents