Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-30 / 18. szám

Árpád budapesti főgimnáziumi igazgató adott nagy gonddal szerkesztett jelentést. .28 gimnázumunkban a tanulók létszáma az előző évihez képest a viszonyoknál fogva ^természetesen csökkent. Vizsgát tett 9482 tanuló, a kik közül 252 leány volt, 61-el több, mint az előző évben! Legtöbb volt Kunszentmiklóson. A tanulók közül 5904 (62*3%) volt a református, 532 róm. kath., zsidó 1348! Legtöbb református tanuló volt Debreczenben (94%), Patakon (79%)' Kolozsváron (76'8%); legkevesebb volt Rimaszombaton (30%), Gyönkön (46%), Halason ugyanannyi. Az eredmény normális volt; legtöbb elégtelen volt Mezőtúron (38*29%), legkevesebb Kisújszálláson (10-6%). Érettségit tett 952; sikerrel 889 (93-4%);. a bukások perczentje mindössze (6'6%)- Hadi érettségit 335, osztályvizsgát 145, összesen 480 tanuló tett. A lelkészi pályát még kevesebb választotta, mint az előző években, mindössze 4-5%- Ösztöndíj és jutalomdíjakban 289,613 K-t osztottak ki, legtöbbet Debreczenben, Nagyenyeden. Mindössze 518 katona tanuló volt. A tanári testület állt 391 rendes és 56 h. tanárból. Ezek közül 119 teljesített katonai szolgálatot. Elestek: Czira Dénes, Somody Gergely Kunszentmiklós, Huszár György Nagy-Kőrös, Horváth Kálmán Csurgó, Bodola Gyula Pápa, U. Szabó Gyula Debreczen, Gál János, Kiss Ernő, Marsalkó Gusztáv Hajdúböszörmény, Czira Lajos Mezőtőr, Szabó Imre Kolozsvár, Báthory .József Marosvásárhely, Szabó Árpád Nagyenyed. Öt gimnázium kivételével mindenütt volt köztartás, ebben 3380 tanuló nyert ellátást, internátusi bennlakó 2082 volt. A gimnáziumok tiszta vagyona volt 35 637,422 K. Bevétel 3.682,025 K. Hiány volt 58,110 K. Az internátusi vagyon 5.669,990 K. A felsőbb leányiskolákról is Ravasz Árpád, referált. Négy van: Budapesten Debreczenben, Miskolczon, Szatmárnémetit A debreczeni gimnáziummal van kapcsolatban, ügy hogy a négy osztályon felül van két felsőbb leány- és négy gimnáziumi osztály. Jellemző, hogy ott a VI. felsőbb leányosztályban nem volt növendék. A tanulók száma 859. A legnépesebb volt a debreczeni (323), a legkevesebb tanuló volt a budapestiben (72). Volt 35 rendes és 5 h. tanár, a kik közül 4 volt katona. Mindegyik mellett volt internátus, összesen 204 bentlakó növendékkel. A díjak voltak: Budapesten 1420,Miskolczon 700, Debreczenben 700 K, Szatmáron ugyanannyi. Sok szó esett a gimnáziumi leánytanulókról. A konvent felhívta a mult évben a kerületeket, tegyenek jelentést azokról a feltételekről, a melyek mellett gimnáziumaikba a leányokat magán- és nyilvános tanulókul felveszik, fenntartva magának a jogot, hogy ezeket á feltételeket egységesen megállapítja. Az E. T. B.-ban a leányoknak nyilvános tanulókul való felvételére nézve az a véleményezés nyert szótöbbséget, hogy ilyenekíil csak jeles osztátyzatúak vétessenek fel és ezt a jogot alacsonyabb színvonalú osztályzatra esés után elveszítsék. Hisszük, hogy a konvent korrigálja majd ezt a íwiszigorú és teljesen indokolatlan előterjesztést és a jogot a jó osztályzatuakra is kiterjeszti, A nagy konkurencziában miért is vágnánk mi magunk alatt a fát ? ! Egyéb rendelkezések az osztályokban és óraközi szünetekben való kellő elkülönítésre és felügyeletre vonatkoznak. A férfi- és nötanítóképezdékröl Fejes Áron nagyenyedi igazgató adott jelentést. Négy tanítóképezdénkben (Debreczen, Nagyenyed, Nagykőrös) 332, négy tanítónőképzőnkben (Debreczen, Pápa, Nagyvárad, Szatmárnémeti) 532 nyilvános, 66 magántanuló volt. Ezekben összesen 43 rendes és 12 s.-tanár működött, a kik közül 13 volt katona, egy közülük, Kovács István debreczeni tanár meghalt. A tanulók közül 106 volt katona, legtöbb Nagyenyedről. Oklevelet 148-an nyertek, 48-al kevesebben,. mint az előző évben. Polgári iskolái is vannak az egyháznak, egy vegyes a mi kerületünkben Szentendrén és öt a leányok számára : Halason, Hajdúböszörményben, Marosvásárhelyen, Pápán és Budapesten (a skótoké). Ezekben a mult tanévben 84 fiú, 743 leány tanult, a kik közül 413 volt ref. A jelentésben Fejes Áron reámutatott arra, hogy milyen égető szükségünk volna még több polgári leányiskolára. Itt történik a legtöbb lélekhalászat. Hiszen Debreczenben is több száz tanuló jár a kath. Szvetics intézetbe. A népiskolákról szóló jelentést most is Simon Károly tanító terjesztette elő. A statisztikai adatok a háborús világ miatt, az előadó szerint, meglehetős ingatag alapon nyugosznak. Új iskola egy alakult és négy adatott át az államnak, egy a községnek. Szomorú adat, hogy 39,000 gyermek nem járt iskolába, 20,000-rel több, mint az előző évben, ez is a háború folyománya; a tankötelesek száma is sok ezerrel csappant. Összesen volt 6-15 évig 387,847 (406,475), a kik közül 203,083 járt ref. iskolába. Az iskolák kiadása volt: 3.686,526 K; ebből államsegély 2.854,011 K. A tanítók száma volt férfi 2466, nő 705. Hogy hány tanító vonult hadba, hány halt hősi halált, arról nem tudott az előadó biztos adatokat előterjeszteni. Ennek pontos megállapítása és az elesett hősökről való méltó megemlékezés a jövő feladata. Ez alkalommal utoljára került a sor a theologiai akadémiákra. Ezeknek mult évi állapotáról Nagy Károly referált. Ezúttal már csak négyről volt szó; az ötödik, a debreczeni megszűnt és épen a tiszántúli lelkészképzésnek és képesítésnek kérdése adott hosszú vitára alkalmat. A Tiszántúlról ugyanis semmiféle jelentés erről nem érkezett. Az E. T. B. arra a helyes álláspontra helyezkedett, hogy erről egyedül csak a lelkészképesítés jogát önmagának fenntartó kerület köteles az előző konventi utasítás szerint is kimerítő jelentést adni és arról gondoskodni, hogy a lelkészképesítés az összes kerületekre nézve érvényes egyházi törvénynek ós konventi rendszabálynak megfelelően történjék. A tiszántúli egyházkerület a \e\kés7,nevelést az egyetem mellé felállított lelkészképzőintézete útján eszközli. Ezen orgánuma útján kell gondoskodnia arról, hogy az egyetemen nyert tudományos képzés is a többi theol. akadémiákon eszközölttel egybehangzó legyen és hogy az egyetemi hallgatók megsze-