Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-02 / 14. szám

hány évig bírja az egész vonalon ? Ide munkatársak kellenének. De az meg legjobban téved mégis, a ki e legelső feladat alól kivonja magát. Ki nem téved tehát? Krisztus, a ki megkönyörült a népen: hiszen olyanok, mint a pásztor nélkül való juhok. Az ő nyomdokaira! Kiki ereje szerint könyörülni, aztán tenni, venni, gyógyítani, segíteni, tanácsolni, tanítani, írni, beszélni, evangélizálni, lángolni, lelkesülni, míg e lángolásban el nem ég az élet. És a segedelem? — vagy a jutalom ? „Elég <iiéked az én kegyelmem!" Szerető elődöd. BELFÖLD. A Bethánia-Egylet évi ünnepélye. Külső méreteiben impozánsan, belső lelki tartalomban gazdagon folyt le a Bethánia-egylet évi ünnepélye márczius 23—26. napjain Budapesten. Mindenkit meggyőzhetett ez az egy pár nap arról, hogy a Bethánia munkája minden elétornyosuló nehézségek daczára is fejlődő munka. A ki az előző évi ünnepélyeken is részt vett, megfigyelhette, hogy a régiek mellett mennyi új arcz tünt föl s hogy liány olyan hely is képviselve volt, honnan eddig még senkit se láttunk bethániai ünnepélyen. Úgy a skót misszió nagytermében tartott szeretetvendégségen, mint a theologia dísztermében lefolyt konferencziákon, sőt a Kálvin-téri templomban tartott istentiszteleten és vallásos estélyen is nagy volt a zsúfoltság, mely mindenesetre sokakra nézve kényelmetlen volt, de mint annak a jele, hogy az emberekben a lelki dolgok iránt való érdeklődés hatalmasan ébredezni kezd, hálára indíthat bennünket. Lassankint legnagyobb termeinkből kiszorul a Bethánia s mind égetőbbé válik a háború által, sajnos, megakasztott házépítésügy kérdése. Bajos erről az évi ünnepélyről egységes képet adni, mert a kedves, bizalmas együttlétet szolgáló összejöveteltől kezdve a legsúlyosabb bibliai kérdéseket tárgyaló gyűlésig mindenben volt részük a jelenvoltaknak. Néhény szóval külön-külön kell tehát az egyes részletekről megemlékeznünk. A csütörtök esti szeretetvendégség gazdag programmja (a Bethánia karának több éneke, két zongoraszám, dr. Molnár Gyula beszéde, dr. Kováts Lajos bibliamagyarázata I. Kor. 16:8, 9-ről) úgy művészi élvezetben, mint lelki épülésben sokat nyújtott s a fehér asztalnál való bizalmas együttlét az egymással való ismerkedésre is jó alkalom volt. Pénteken délelőtt két specziális értekezlet volt. A lelkészek értekezlete, körülbelül 25 lelkész részvételével az iratterjesztés és a konfirmácziói oktatás ügyét tárgyalta, nem előadások, hanem bizalmas megbeszélés formájában. A rohamosan fejlődő iratterjesztósnek czéltudatosabb irányítására nézve (különösen a dolog szellemi oldalát illetőleg) hangzottak el okos hozzászólások és indítványok, melyeknek remélhetőleg hamarosan konkrét eredményei is lesznek. A konfirmácziói oktatásra nézve tapasztalataikról és terveikről számoltak be a lelkészek s az a határozott fölfogás alakult ki, hogy a kátétanítás mellett a bibliának minél nagyobb helyet kell juttatni benne. A másik specziális értekezlet a nők konferencziája volt. Ezen Csűrös István egyháztörténeti előadása után több asszony, még pedig nemcsak az úri rendből, beszámolt az evangéliumi munkában végzett tapasztalatairól, nagyon érdekesen, Vargha Gyuláné pedig bibliát magyarázott. Délután azy

évi közgyűlés tartatott meg. A volt titkár, Vargha Tamás, jelentést terjesztett elő a Bethánia 1915. évi munkásságáról. Beszámolt az egylet legfontosabb munkásságáról, a szövetségmunkáról, mely az elmúlt háborús esztendőben, sajnos, csak a nők közt fejlődött tovább; a számban és jelentőségben folyton növekvő vasárnapi iskolákról; az énnekkar gyönyörű munkájáról; az egy esztendeig fennállott Bethánia-hadikórházról; az újonnan megnyitott női otthonról; az iratterjesztés impozánsan fejlődő munkájáról; az egylet lapjáról, a Mustármagról; a jótékonysági mustárról stb., külön emlékezett meg a Bethánia három — pécsi, makói és zilahi — fiókegyletének működéséről; beterjesztette az egylet fejlődéséről tett bizonyságot. Az elnökség mandátuma lejárván, a közgyűlés fontos tárgya volt a tisztújítás. Tiszteletbeli elnök lett dr. Kecskeméthy István, elnökök dr. Kováts Lajos és dr. Molnár Gyula. így az elnökségben az egylet jellegének megfelelőleg a lelkészi és a világi, a református és az evangélikus elem egyaránt képviselve van. Dr. Szabó Aladárnak, az eddigi elnöknek, ki ezen állásától nagy elfoglaltsága miatt vált meg, Csűrös István tolmácsolta az egylet mélységes háláját, dr. Szabó Aladár pedig könnyekig meghatva búcsúzott lelki gyermekeitől, vagy, mint magát kifejezte, nem is búcsúzott, csak szárnyaikra bocsátotta őket. Pénteken este a Magyar Missziói Szövetség rendezésében missziói gyűlés volt, melyen báró Podmaniczky Pál vetített képes előadásban számolt be a német gyarmatokon folyó munkáról. Az évi ünnepély gerincze, a konferenczia, szombaton délelőtt és délután folyt le, több mint 400 ember részvétével, a ref. theologia dísztermében. Dr. Szabó Aladár súlyos, tömör bibliai tanulmányt tartott a Szent Lélekről. E fontos tárgy még vázlatos előadásban is oly nagynak bizonyult, hogy az előadó tervezett másik tanulmányát (a Krisztus egyházáról) el is hagyta s a délután rendelkezésére álló időben az elsőt folytatta s fejezte be. Ez az előadás a sok idevonatkozó bibliai hely fényénél sokak előtt új vagy az eddiginél teljesebb világításban tárta föl, hogy mit tanít a Szentírás a Szentlélek lényegéről és munkájáról. Nyáry Pál pécsi lelkész a megtérésről tartott szép, világos előadást, mely sok minden félreértést eloszlathatott e fontos tárgy felől melyhez sokan még hozzányúlni is félnek. (Az előadás a Bethánia kiadásában nemsokára megjelenik.) Dem'e László a hit két jellemző tulajdonságáról beszélt. Rámutatott, hogy a hit Istennel szemben gyermeki, kifelé, a