Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-02 / 1. szám

osztály már a harmadik s a III. osztály a második családot látja el minden lehető szükséges dologgal. Hasonló szándék buzdítja a többi osztályt is. Az elemi iskolában Yictor Ágoston igazgató jelentése szerint 150 növendék van; vallás szerint: 42 ref., 9 ev., 98 izr. és 1 bapt. A leányok tehetségükhöz képest itt is buzgólkodtak a jótékonykodásban: 84'39 K-t adtak össze a katonák karácsonyára. Megemlítjük még, hogy az intézménnyel kapcsolatos Nőszövetség ebben az évben is bazárral egybekötött jól sikerült estélyt rendezett, a melyen Nagy Ferencz esperes is megjelent és Hamar István theol. tanár hirdette az igét. Az estély íöbb száz koronát jövedelmezett a szegények javára. (ns.) A Petőfi-Társaság Csengey Gusztáv eperjesi theol. tanárt tiszteleti és az orosz fogságban lévő Gyóni Gézát rendes tagjává választotta. Érdekes alapítvány. Mint az erdélyi Ref. Szemléből olvassuk, érdekes alapítványt tett a nagyenyedi ref. kollégiumnál egy dr. Grasser Károly nevű szászsebesi ügyvéd. Az illető dr. Garda v

Kálmán ügyvédhez, a kollégium gondnokához írt levelében rámutat arra, hogy a nagyenyedi kollégiumban, ennek tanáraiban és tanulóiban szerette meg a magyarokat és ott emelkedett felül az egyoldalúságon és elzárkózottságon, a melyben szerinte az erdélyi szászok szenvednek. „Olyanok vagyunk mi szászok, mondá, mint a káposztafejek a kertben. Nem akarunk túllátni a kerítésen. — Nagyenyeden tanultam meg azt, hogy a magyar nem megölni, hanem szerető karjaival át akarja ölelni szász testvérét." Hálául 1200 K-t küldött a kollégium gondnokához, a melynek kamatait majd azok a német lutheránus gimnáziumi tanulók élvezik, a kik a Bethlen-kollégiumban a magyar nyelv elsajátításában a legjobb eredményt érik el és a kiknél kilátás van arra, hogy zászlóvivői lesznek a magyarnémet testvériségnek. — Hát bizony itt lenne már a legfőbb ideje, hogy az erdélyi szászok hajlamot nyernének túllátni kerítéseiken! Nagykörösön a főgimnázium tanáritestülete hősi halált halt tanártársa emléke megörökítésére emlékalapítványt létesít, melyre már igen szépen gyűlnek az adományok. Az egyház e czélra 100 K-t szavazott meg, a jótékony nŐegyesület pedig, a melynek az elesett hős honvédfőhadnagy, a kiváló tanár buzgó titkára volt, 500 K-t adományozott. Az egyháztanács méltányolva azokat a nagy érdemeket, melyeket méltán gyászolt tanára 13 évi működése alatt a tanítás-nevelés terén szerzett, özvegye részére, férje tanári fizetését a folyó tanév végéig kegyeletesen megszavazta. A liadbavonult tanárok közül, mint az Orsz. Tanáregyesületi Közlöny legújabb számából olvassuk. 1038 teljesít katonai szolgálatot. Hősi halált halt 85, kitüntetést kapott 89, megsebesült 104, fogságban van 81, eltűnt 5, beteg és beteg volt 75, meghalt 5. EGYESÜLET. A Protestáns Árvaház karácsonyestje. A Protestáns Országos Árvaház ez alkalommal is megható karácsonyfa-ünnepélyt rendezett 103 bennlakó árvája számára, a kik között 14-en hadiárvák. A gasdagon megrakott és több karácsonyfával díszített asztalok köré előkelő közönség sereglett, hogy részt vegyen az árvák örömében. Az ünnepség az árvák énekével kezdődött, majd- dr. Kováts István theol. tanár imádkozott és tartott a Máté 6 : 9 alapján alkalmi beszédet. Ebner Lujza II. é. tanítónőjelölt, az Árvaház növendéke mondott utána szép háborús imát, majd a Himnusz eléneklésével véget ért a maga egyszerűségében is oly megható ünnepség. Az árvák az asztalokra rakott ajándékaik megkeresésére indultak s a jelenvoltak sokáig elgyönyörködtek még örömtől sugárzó arczuk szemléletében, a mint kirakott ajándékaikra örvendezve rátaláltak és darabonkint sorra nézegették azokat. Nyolcz katonát is megajándékoztak. Néhány szó a Filadelfia diakonissza-egylet közgyűléséről. Egyének, mint egyesületek életében vannak mozzanatok, melyeknek külső keretei nagyon hétköznapiak, de a melyeket nagyon érdekessé, kimagaslóvá tesz a lélek mozdulata, a lélek melege, a lélek szárnyalása. Ilyen volt a Filadelfia-egylet 1915 deczember 5-én tartott közgyűlése is. Mi lehet egy közgyűlésen külsőleg érdekes, a hétköznapitól eltérő, különös? Semmi! A kórháznak egyik tágas helyisége telve székekkel, egy nagy asztallal, iratokkal, emberekkel, elnökkel, jegyzővel stb. Keresztyén gyűléshez méltóan: ima, bibliaolvasás, néhány szó a Római levél XII. rész 2. verse alapján, azután évi jelentések, a pénztári felmentvény és végül ének és ima ... ez a programm. Ez a gyűlés külső lefolyása. Mondom, semmi különös, de egyben roppant elütő, roppant különböző minden más világi közgyűléstől, a hol ilyen alkalmakkor bizony sokszor a nagy szólamok hangos, szellemes, megható vagy elragadó beszédek, felszólalások, viszontválaszok, szavazások, diadalok és megelégedettség teszik érdekessé, nagyszerűvé, páratlanná az ilyen gyűléseket : addig ott az egyszerű ház egyszerű termében, az egyszerű programm semmitmondó leple, szürke menete alatt egy izzó, forrongó, lángoló tavasz minden lelkesedése, tennivágyása, szeretete, mélysége és tündöklése lobogott és száguldott át a lelkeken. Csendesen elmondott csendes munkának hatalmas feszítő okai. Óvatosan hangoztatott reményeknek égből alászállott, erőtadó tüze munkálkodott minden egyes résztvevő lelke kohójában és bár az egyszerű, szerény csendes gyűlés véget ért: nem félek, az a benső erő, az a mennyei tűz tovább dolgozik, tovább lobog, tovább hat, mind messzebb, szerte