Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-12-26 / 52. szám

tozunk, a kik szeretetteljes segítéstikkel a költözködésnél, a Katona-Otthonban az ozsonnák felszolgálásával nagy hálára köteleztek bennünket és cselekedeteik mutatták, hogy Jézusért minden szolgálatra készek. A budapesti közönség érdeklődésének ébrentartására rendeztünk 10 családi estélyt és szeretetvendégséget. Hirdettük ezeken is az evangéliumot és nemes szórakozást nyujtottunk a megjelenteknek. Nyilvános estélyeink általában nagyszámú látogatót vonzottak. Egyesületünknek két szocziális alkotása van: a Munkás-Otthon és a Katona-Otthon. Munkás-Otthonunkban heti 8'50, 3'80, 4 és 5 K-ért kaphat 17 iparos- és kereskedő-pályán élő fiatalember csinos, tiszta és tisztességes lakást. Sikerült ujabb helyiségeinket, a hol kisebb szobák állottak rendelkezésünkre, otthoniasabban berendezni. Az egyesület összejövetelein mindig láttuk néhány lakónkat és ezeken kívül is össze-összegyűjtöttiik őket és szólottunk hozzájuk Jézus Krisztus megkapó és lebilincselő alakjáról, mint minden kétely megoldójáról és minden bűnös szabadítójáról, mint a szocziális nyomor ismerőjéről és arról a részvétről, mellyel minden egyes ember iránt viseltetik. Az a tény, hogy a háború ideje alatt is legfeljebb csak egy, két üres hely volt, sőt volt idő, mikor többnek ki kellett jelentenünk, hogy nincs hely, bizonyítja az alkotásunk életrevalóságát és szükségességét. De kiáltva követeli ezt a materiálista alapon álló szervezetek munkája is, mely nemcsak egyházellenes, hanem -istenellenes propagandát űz és kürülhálózza a fiatalemberek ezreit. Másik szocziális munkánk a Budapesti Katona-Otthon. Az Ifj. Ker. Égyesületek Magyar Nemzeti Bizottsága volt az, a mely külföldi példa után és külföldi segítséggel megnyitotta egyesületünk Ferencz-körúti helyiségében az első magyar Katona-Otthont. Most éreztük igazán, hogy mily óriási jelentősége van annak, hogy nem elszigetelve állunk a világban, hogy csak egy önálló lánczszemét képezi egyesületünk annak az óriási világszervezetnek, mely földünket körülfogja. Az amerikai ifj. egyesületek voltak azok, a melyek e munkánkban segítségünkre jöttek a Világbizottság és a mi Magyar Nemzeti Bizottságunk útján. Phildius Keresztély volt az, a ki többször megfordult nálunk és tárgyalt Szilassy Aladár úrral, hogy így nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is több helyütt létrejöhessenek a magyar katonaotthonok. Egyesületünk három szobájából kettőt átalakítottunk az Otthon czéljaira és a hat nyelven nyomott meghívó szétosztogatására feleletül megérkezett 1914 decz. 19-én az első katona Az nap csak egy volt. Ezt az egyet nem egészen egy év leforgása alatt több mint 28,000 követte. A látogatók száma rohamosan növekedett. Míg január havában 1860-an fordultak meg, a mult hónapban, novemberben, már 6125 látogatónk volt és míg akkor átlag 50—60 esett egy napra ma 280—300. A megkezdett munkát átvette egyesületünk a Szövetségtől és mint egyik munkaágát, folytatja. De a Nemzeti Bizottságnak és főként elnökének, Nm. Szilassy Aladár úrnak lényeges része van a Katona-Otthon további életében is. Anyagi szükségletünk fedezéséhez ebben az évben az ő fáradhatatlan munkássága folytán körülbelül 5000 K-val járulhatott hozzá. A Katona-Otthon ma már egészen nemzetivé lett, mert a magyar társadalom szívére vette és lelke melegével ápolta. De hát csoda-e, ha a hálával telt szív kicsordul és háláját megmutatja azok iránt, a kik családi fészkét megvédték és saját testüket állították bástyaként hazánk hatámira? Katona-Otthonunk szigorúan keresztyén jellege kidomborodott a munkások keresztyén voltában. A Katona-Otthon összes eddigi munkásánál súlyt helyeztünk arra, hogy olyan emberek legyenek, a kiket Isten lelke érintett és vezérel. Ok fogadják a katonákat és ültetik le a Hölgybizottság jóvoltából mindig virágos asztalok mellé; ellátják jó és hasznos olvasni valóval, újsággal, képeskönyvekkel, játékokkal stb. Katona-Otthonunk keresztyén jellege kidomborodik azáltal is, hogy ott semmiféle szerencsejáték sem folyik és semmiféle szeszes ital sem csökkenti a látogató katonák ítélőképességét és munkabírását. De kidomborodik azáltal is, hogy minden elsőízben jövő katona kap egy bioliai részletet a saját anyanyelvén. Sokszor nem kellett kínálnunk, hanem ők maguk kérték azt. Ez évben kiosztottunk közöttük körülbelül 13 000 bibliai részt és több száz egyéb keresztyén füzetet. E miatt támadásban is volt részünk a „Világ" részéről, de ez csak megerősített munkánk helyes irányáról. A katonák egészen otthon érzik magukat nálunk. Sakkoznak, újságot olvasnak, leveleket írnak stb. Az egész év leforgása alatt megírtak 20,577 levelet. Természetesen mindez nem csekély kiadást jelentett, mert 8149'13 K-át mutat a zárszámadás végösszege. E kiadások összegyűjtésében társadalmunk legkülönbözőbb rétege sietett segítségünkre és ma már 80-an vannak azok, a kik mint a Hölgybizottság, Úri Bizottság, Nagy bizottság és Védnöki kar tagjai csoportosultak körülöttünk és biztosították munkánkat erkölcsi és anyagi támogatásukkal. És ezt néhány agilis hölgynek köszönhetjük és pedig mindenek előtt dr. Kósa Zsigmondné. úrnőnek, a ki sohasem csüggedve és semmiféle fáradságos munkától vissza nem riadva, dolgozott állandóan hű segítőtársaival. De különösen örömmel töltött el bennünket az, hogy erre a czélra maguk a katonák is rendeztek maguk között gyűjtést és azt Balázs István főhadnagy útján beküldöttók. Munkánk nemes czélját és törekvéseink értékes voltát méltáuyolták a napi-, heti- és havilapok is segítségünkre jöttek ezáltal, hogy lapjaik egy-egy vagy némelyik két, három, sőt tíz példányát teljesen díjmentesen küldte Katona-Otthonunknak. Ma már épen 51 különböző politikai, szépirodalmi, egyházi és képes lapunk van 126 példányban. És nemcsak a magyar, hanem a