Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-12-12 / 50. szám

kiadása. Az itt előállott deficzitet részint az általános alapból, részint pedig a tartalékalapból fedezte a tisztikar. Hogy ilyen helyzet ne álljon elő újra, a gyűlés rendezte a tagsági és havi illetékeket. A tagsági dijat két dollára s havi dijakat pedig havi tíz centtel emelte fel. E szerint a legfiatalabb tag fizet egy évre tagsági díj fejében két dollárt, ez a kezelési ós tartalékalap és 75 cent havidíjat, a mely a biztosítási osztály alapját képezi. A legidősebb tag havi díja 195 cent. A biztosítási összeg 1000 dollár, de jogában van a tagnak féldíjra is beiratkozni s ebben az esetben a havi díjnak csupán a felét fizeti. Az egyesületnek ezidő szerint a következő vagyona van: alaptőke 16,693'18, forgótőke 878'64, árvaházi alap 2876*56, letétben árvapénz 11,615*21, összesen 32,064*21. Az egyesület a második hadikölcsönre 30,000, a harmadik hadikölcsönre pedig 20,000 K-át jegyzett. Az özvegyek és árvák javára pedig 300 dollárt gyűjtött. A mint ezekből az adatokból látszik, ez az egyesület minden tekintetben betöltötte hivatását s méltán megérdemli azt, hogy felsőbb hatóságaink is tudomást szerezzenek működéséről s megvédelmezzék esetleges támadások ellen. Egy ilyen egyesületi munkát mindig a közérdek szempontjából kell mérlegelni. Ha ebből a szempontból mérlegeljük azt, úgy méltán elismeréssel adózhatunk a vezetőségnek, a mely újra a következő tisztviselőkből áll: Köteles István elnök, Tóth Sándor east-clevelandi lelkész, alelnök, Molnár István titkár, Boros Jenő toledói lelkész, pénztárnok, Borsos István detroiti lelkész, ellenőr, Kovchy M. György, Papp István, Nagy Ádám számvizsgálók. Nevezetes mozzanata volt ennek a gyűlésnek, hogy a közös ebédeken és vacsorákon, a melyek az új iskola egyik termében tartattak, nem volt szeszes ital s bizonyára ez volt az oka annak, hogy ez volt az amerikai magyar egyesületek gyűlései között a legrendesebb és legrövidebb lefolyású. Bebizonyult itt, hogy szárazon, illetve víz mellett is lehet felköszöntőket tartani s az is, hogy népünk nem idegenkedik még az ilyen újítástól sem. Egyideig itt-ott felhangzott a gúny, a tréfa szava a víz miatt, de végre belátta mindenki, hogy úgy volt az jó, a hogy volt. Bárcsak így lenne mindenütt és mindenkoron. Kalassay Sándor, esperes. A MI ÜGYÜNK. Vallásos estélyiink, melyet deczember 5-én, este 6 órakor tartottunk a Kálvintéri templomban, a katonák közt terjesztendő vallásos iratok költségeire, mind erkölcsileg, mind anyagilag valóban fényesen sikerült. A nagy templomot egészen megtöltötte az érdeklődő közönség. A gazdag programm Szabó Árpád jogszigorló szép orgonajátékával kezdődött, ki saját szerzeményű előjátékát adta elő. A LXV. zsoltár első versének eléneklése után Petri Elek püspök, Szövetségünk lelkészi alelnöke mondott imát és olvasott föl a Bibliából egyrészt. Ezután Desseívffy Berta két szép éneket adott elő művésziesen: J. S. Bachnak Liebster Herr Jesu-ját és Denza Himmelsbotschaftját magyar fordításban Krausz Gusztáv orgonakíséretóvel. Nagy művészi élvezetet nyújtott Komáromi-Kacz Endre hegedűjátékával: Bach Adagio-ját és Matteson Air-jét adta elő Szabó Árpád orgonakíséretével. Utánuk dr. Kováts István theol. tanár, Szövetségünk titkára tartott a Gal. 6: 2. alapján az egymás terhének hordozásáról alkalomszerű bibliamagyarázatot. Dessewffy Berta újabb szép éneke (G. Bley: Hozsánna az Úrnak) és Krausz Gusztáv orgonajátéka után, ki Bossi szép Canzonziná-ját adta elő, lapunk főszerkesztője mondott a Kálvin-Szövetség eszményeit és czéljait ismertető rövid záróbeszédet és utóimát. A Himnusz eléneklésével ért véget a fölemelő ünnepség, melyet a legnagyobb áhítattal hallgatott mindvégig a közönség. A perselypénz, a melyet az említett nemes czélra fordítunk, valóban meglepő, mondhatnók, szinte páratlanul nagy: 227 K volt. Nem igen emlékezünk arra, hogy ekkora összeg gyűlt volna össze a perselyben bármely alkalommal is. Szövetségünk választmánya deczember 6-án este tartott ülést a theologián Bernát István elnökletével. Jelen volt többek közt György Endre v. b. t. t. és dr. Ilosvay .Lajos államtitkár is. A választmány a közgyűlés idejét 1916 január 18-ára tűzte ki. Elfogadta a közgyűléssel kapcsolatban tartandó négynapos lelkészi konferenczia részletes tervezetét is, melynek tárgyát a háború után a lelkészekre váró teendők megbeszélése fogja képezni. Elhatározta a választmány, hogy a főváros többi templomaiban is rendez a deczember 5-iki Kálvin téri vallásos estélyhez hasonló vallásosestélyeket. Ezek perselypénzéből azután megtérül annak a „Karácsonyi üzenet" -nek a költsége, a melyet Szövetségünk 20,000 példányban küld harczoló fiainkhoz. Szóba került az amerikai presbiteriánus egyházhoz küldendő átirat ügye is. A beszterczei Kálvin-Szövetségnek szép téli munkaprogrammját olvashatjuk a Ref. Szemle november 26-iki számában Vásárhelyi János lelkész tollából. A teendők sorában szerepei a legszegényebbek élelmezése, a szegény gyermekek felruházása, vallásos estélyek rendezése. A lelkész a bibliaolvasás módszerébe való bevezetés czéljából bibliatanulmányozó órákat is tart. IRODALOM. Dr. Szőts Farkas: A vallás élete. Dr. Szőts Farkas: „A vallás élete" cz. munkája mint a Házi Kincstár XVI. kötete kerül művelt közönségünk elé. A Házi Kincstár a Prot. írod. Társaság intencziója szerint valláserkölcsi építő könyvek sorozata. Ennek a kívánalomnak teljesen megfelel Szőts Farkas dr. könyve. Sokan abszolút tudományos értékű munkát vártak; a szakemberek számára írt vallástörténeti, vallásfilozófiai és valláspszichológiai műveket mi inkább óhajtanok a parókhiális könyvtár kötetei között látni, mint a Házi Kincstár sorrendjében. Ha Szőts Farkas dr. nem az érettségit, vagy legjobb esetben egyetemet végzett férfiakat, vagy ennél kevesebb ismerettel rendelkező nőket tartott volna szeme előtt, bizonyára többet vett volna fel az összehasonlító