Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-12-12 / 50. szám

gazdálkodás elnézése, tűrése, vagy épen megengedése miatt magának a kerületnek kell majd a maga anyagi erejével helyt állnia. Az egyházkerületek évi dotácziöjának megállapítása, mint egyetlen igazságos bázis alapján, a lejáró cziklus utolsó évében esedékes évi segélyek arányában történhetnék, úgy hogy az öt egyházkerület dotácziója az egyetemes adóalapnak tőkesegélyekre le nem kötött egész évi jövedelmét kimerítse. Ez a megosztás mindenik kerületnek juttatna a már megszavazott segélyeken felül egy bizonyos összeget, melynek terhére az új egyházközségeket segélyezhetné, új rendkívüli szükségleteket honorálhatna, szóval az akczió fejlesztésének ott is megvolnának, legalább egyelőre, az eszközei. Az új rend — véleményem szerint — nem koczkáztatná az akczió eddigi egységét. Az egyes konkrét esetek elbírálásánál erősen éreztetné hatását a konventnek ugyanazon ügyekben az előző cziklusban elfoglalt álláspontja. Az elmúlt nyolcz év alatt minden egyházkerületben működött legalább egy olyan kikiildöttségi elnök, ki az adócsökkentési kérdéssel, annak minden részletével tisztában van s kire az egyházkerületen megnyugvással lehetne reá bízni az előadói teendőket. De meg az egyetemes konvent e mellett is megtartaná magának az egyetemes adóalap kezelésén kívül az adócsökkentési akczió legfelsőbb fokon való elvi irányítását, vezetését és ellenőrzését, a minek jó eszköze volna, ha az egyetemes konvent a segélymegállapításnak eljárási szabályait és annak a saját nyolczéves gyakorlata alatt kijegeczesedett elveit, melyek ma konventi és bizottsági határozatokban felkutathatatlanul vannak elszórva, egy konventi szabályrendeletben összefoglalná. A kerületek évenként jelentéseket tennének a konventhez az adócsökkentési akczió terén kifejtett tevékenységükről s e jelentések tárgyalása alkalmat és módot adna, hogy az egyházkerületi referensek bevonásával megalkotott egyetemes adóalap-végreliajtó-bizottság és a konvent az akczió egységét irányító szavával továbbra is megőrizze. Az adócsökkentési akczió javasolt deczentralizálásának meg van az az előnye is, hogy minden törvényváltoztatás nélkül egyszerű konventi határozattal megvalósítható. Módot nyújt erre a III. t.-cz. 15. §-a, mely kimondja, hogy a segély megállapításának módját az egyetemes konvent állapítja meg. Az előttünk álló új tízéves cziklus kipáróbálná az új rendszert s ha azt találná a konvent, hogy várakozását az új rend nem elégítette ki, módjában volna a régi rendszerre rövidesen ugyancsak egyszerű konventi határozattal visszatérni. Czikkem nagy méltánylását látnám benne, ha a felvetett kérdéshez talán más szempontokból mások is hozzászólnának s így a határozathozatal idejéig megérlelnők ezt a kérdést. A hozzászólásokhoz persze a szerkesztőség előzékenységére is szükségünk volna, hogy e közérdekű kérdés számára helyet adjon e lap hasábjain. (Szívesen! Szerk.) Dr. Benedek Zsolt, konventi titkár. KÜLFÖLD. Amerika. Magyar egyházi gyűlések Amerikában. Szeptember és október hónapok Amerikában is a gyűlések hónapjai. Ekkor jönnek össze az egyházmegyéknek a tagjai, hogy egy esztendőnek az elvégezett munkájáról számot adjanak és tanácskozzanak azokról a dolgokról, a melyek jövőnek a feladatait képezik. Az egyházmegyei gyűlések mindenkor és mindenhelyen nagyfontosságú gyűlések, mert Isten országának a dolgaival foglalkoznak; de mégis valami különösebb, nagyobb jelentőségű itt a nyugati egyházmegye kebelében van ennek a gyűlésnek. Ennek oka pedig abban keresendő, hogy ez a legnagyobb területen fekvő magyar egyházmegye s lelkészei, épen a távolság miatt, évenkint csak egyszer, az egyházmegyei gyűlések alkalmával találkozhatnak s ekkor erősíthetik' meg szíveiket a következő évnek újabb küzdelmeire. Mert küzdelmes ez a mi életünk s csak az ad biztatást és bátorítást, hogy a küzdelemnek megvan az eredménye is. Nagyon sokan el sem tudják képzelni, hogy mit jelent az amerikai lelkészkedés. Nem a kényelemnek a puha párnáján való nyugvás ez, hanem folytonos munka sokszor csaknem a teljes összeroskadásig. Képzelje el csak bárki, hogy nem áll mellette a törvény s annak hatalma s azonnal be fogja látni, hogy mit jelent az amerikai magyar reformátusok munkája. Azt jelenti, hogy minden egyházközséget csak a tiszta szívből származó buzgó adakozásból kell fenntartani s ha nem lennének is tanúbizonyságaink szép templomaink és virágzó életet élő gyülekezeteink: akkor is lenne annyi hasznunk, hogy hazavándorló híveinknek szívébe belecsepegtettük, hogy az egyház anyagi ügyeire ne azért viseljenek gondot, mert muszáj, hanem azért, mert ez illik Jézusnak a tanítványaihoz. Ilyen szempontbői tekintve az amerikai magyar reformátusság munkáját : ki kell jelentenünk, hogy ez a munka minden elismerésre méltó. E mellett tanúbizonyság a nyugati egyházmegyének az 1914-ik évi működése is, a melyről most a szeptember 28-án tartott gyűlésen adtunk számot. Az egyházmegye gyülekezeteinek pénzforgalma 1914-ben 50,469 dollár és 87 cent volt. Ha ehhez hozzáadjuk az elmúlt évi tiszta maradványt 6930 dollár és 60 centet, úgy nyilvánvaló, hogy az egyházak bevétele 57,400 és 47 cent. Ezzel szemben a kiadás 53,023 dollár és 55 cent. így a maradvány a folyó 1915-ik évre 4376 dollár és 92 cent. Egyházmegyénkben a lélekszám új gyülekezetek