Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-11-14 / 46. szám

Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÖVETSÉG Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztők : pálóczi Horváth Zoltán dr. és Kováts István dr. Belső munkatársak : Böszörményi Jenő, Marjay Károly, Sebestyén Jenő, Tari Imre dr. és Veress Jenő. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak : Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Mivé leszünk? Marjay Károly. — Vezérczikk: Vallássérelem. Dr. K. I. — Tárcza: Az anya, Lauff József—Szabados Ede. A gyülekezet. Kájel Endre. — Belföld: Hogyan is áll a dolog? Arator. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. Mivé leszünk ? „Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk 0 hozzá, mert meg fogjuk öt látni, mint van." (János I. lev. 3.2

.) Mivé leszünk ? Közös kérdése ez mindnyájunknak. Most, a mikor sűrű rendben dőlnek ki fiaink, szeretteink a halál kaszája előtt: nagyon sok léleknek kínzó kérdése ez. A testünkre nézve áll az 0-testamentum felelete: „porrá leszünk". Csakhogy én nem csupán test vagyok. Én a lelkemre nézve szeretném tudni, hogy „mivé leszünk"? Az édes anyák, hitvestársak, gyermekek ezt kérdik most. Tudunk-e felelni nékik? így, a hogy föl van vetve a kérdés, nem tudunk. Felelet csak azok számára lehetséges, a kik Jánossal elmondhatják: „most Isten gyermekei vagyunk" a másodszori születés által. Az Atyától vettünk életet, a mely élet, mert az Atyából való: vele közös a legmélyebb sajátságokban, már a földi arczán isteni vonásokat visel. Ez a bizonyosság, ez az élet, zálog az ezután következő élet számára. A mint Krisztusban, a tökéletes egyszülött Fiúban az Istenség pleromája jelent meg: elmosódottan, mintegy ködön és homályon át, valamennyi a földi fiakban is él. Ez az emberi szóval meg nem határozható kvalitás, ez adja a nyitját a feleletnek. A tölgy-makk magában hordja a tölgyfának összes tulajdonságait. A csúszó-mászó hernyó potentialiter már szálldosó színpompás pillangó. Egyik se maga szerezte meg e lehetőségeket, születésük predesztinálta őket. Az embert is az Atyától mondhatatlan módon való születés teszi „/m"-vá. Az isteni rejtett erők. szépség, lélek benne vannak a születés pillanatától fogva a lélekazonosság folytán, mint a földi atya tulajdonságainak jórésze a fiakban, a vérrokonság alapján. Az Isten gyermeke tehát potentialiter a legteljesebb életnek birtokában van, csak még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé lesz. Nem minőségbeli különbségről van itt szó, csak időbeli eltolódásról' és fokozatos kifejlődésről. Még nem lett nyilvánvalóvá. Ott benn, az élet, mélységeiben, az élő lélek legbenső világában meg van minden arravalóság és lehetőség, csak az éghajlat, időjárás, napsugár, környezet stb. még nem megfelelők, hogy kibontakozzék, nyilvánvalóvá legyen itt, ebben a világban, e neki nem megfelelő létalapon. Hogy a makkocska mivé lesz: a tölgyfa, mely termette, mondja meg. Hogy az a csúnya féreg milyen színekben pompázó pillangóvá magasztosodik: ez életét adó őse a biztosíték. Hát az Isten fiának (gyermekének) nevezett új embertípus mivé lesz, ha a benne levő elrejtett élet nyilvánvalóvá lesz ? Az életét adó Atya mondja meg. Nem üres, hiú ábránd, hanem az életéből magunkban hordott részecske biztosít bennünket a természeti törvény bizonyosságával, hogy egykor „hasonlókká leszünk 0 hozzá". Mivé leszünk? íme a felelet: hasonlókká Hozzá. És nékem ez a felelet elégséges. Nem kívánok több, más lenni, csak hozzá hasonlítani, úgy, a mint a gyermek ráüt az apjára s a mint az élete mindjobban kibontakozik : a hozzá hasonlóság is nyilvánvalóbb. Az életnek más lesz az alapja, a környezete ott fönt, nála, tehát az életem is hasonlóbb lesz, mint itt. Az isteni környezetben osztozom az Atyával az isteni élet szépségeiben. És akkor valóra válik a másik vágyam is, „meg fogom őt látni, a mint van". Az 0 velünk megosztott élete emel. Az 0 hozzá hasonló élet mellé visz. A teljes isten-gyermeki élet nem is képzelhető másutt, mint Nála, az 0 dicsőségének folytonos, színről-színre való szemlélésében. A kik most távoznak el, vagy már eltávoztak körünkből, a megsiratott kedveseink: ennek az életnek lettek osztályosai: ha „Isten gyermekei" voltak itt e földi világban. Ebben van a mi igehirdetésünknek mara-