Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-11-07 / 45. szám

javak szaporodásában, a kapzsiság és nagyravágyás kielégítésében keresik. Ha majd eljön a béke és hálaadó istentiszteletre kondul meg a harangszó, vajha hálát adhatnánk a háborús esztendők egyik nagy eredményének, az új, a keresztyén Magyarország megvalósulásáért. K—y. BELFÖLD. A dunamelléki ref, egyházkerület közgyűlése. (Folytatás és vége.) Az október 23-iki, harmadiknapi közgyűlés a konventi tagokra való szavazással kezdődött. Lelkészi részről rendes tagok lettek: Kálmán Gyula, Szilády Áron, Mészáros János ; póttagok : Nagy Imre, Takács József, Lévay József. Világi részről rendes tagok: Benedek Sándor, Bernáth Géza, Szilassy Aladár, póttagok: Benkő Gyula, Bernát István, Kozma László. A missziói bizottság érdekes jelentését Keleesényi Zádor terjesztette elő ez alkalommal is. Rámutatott arra, hogy a szórványokban lakók rendes vallásoktatása kb. 30,000 K-ba kerülne. Ebből azonban nagyon csekély összeg áll csak rendelkezésünkre, ezért 28,271 K-t a konventtől kellene kérnünk erre a rendkívül fontos czélra! A hitéletet a háború a szórványokban is föllendítette. A konvent 10,000 K évi segélyt ad kerületünknek miszsziói czélokra, a kerület 3670 K-t. Ez a 13,670 K azonban távolról sem elég a sokfelől mutatkozó szükségletek kielégítésére. A kívánságok során kiemeli, hogy Gaboson, a hol 100 tanköteles magyar gyermekünk szerb iskolába kénytelen járni, föltétlenül kell iskolát állítanunk ! Vukovárott viszont múlhatatlanul szükséges kisdedóvó fölállítása. A missziói bizottság, többek közt, az alábbi javaslatokat terjesztette a közgyiílés elé: a) Az alsó-baranyabács-szlavóniai egyházmegye missziói előadója készítsen az egyházkerületi misszióra vonatkozó részletes szabályrendeletjavaslatot, mely a missziói munka mai bizonytalanságát megszüntetné s annak egyöntetűségét biztosítaná. b) Az úti naplók vezetése szükséges, c) A szlavóniai egyházak és iskolák segélyezésére rendelkezésére álló forrásokból födözze a konvent azokat a kiadásokat, a melyek missziói pénztárunkat terhelik most más egyházmegyék rovására. A mennyiben a missziói pénztár részéről egyes rendes lelkészeknek adott segély is megvonatnék, az adócsökkentési segély keretében kerestessék megoldás az egyes egyházközségeknek a teher alól való fölmentése érdekében, d) Az építő iratok terjesztésére adakozzanak az egyházmegyék. Kerületi közgyűlés a missziói bizottság javaslatait elfogadja. Ezenkívül 3000 K-t szavazott meg a kerületi államsegély-alapból, a melyből Alsó-Baranya 186, Felső-Baranya 976, Külső-Somogy 500, Tolna 486, Vértesalja 476 K-t kap. A közigazgatási bizottság folytatólagos ügyeit referálta ezután Simon Ferencz. A kerület elfogadja a kecskeméti egyházmegyének azt a javaslatát, hogy a menynyiben a háború ínég a jövő évben is tartana, az egyházi adójukkal hátralékos hadbavonultak ne töröltessenek a választók névjegyzékéből. Fótot az állandó káplántartó gyülekezetek sorába való fölvételre ajánlja a konventnek a kerület. Nagy megütközéssel fogadta a közgyűlés, hogy tengersok teendővel kapcsolatos és missziói szempontból oly fontos szabadkai egyházunkat az állandó káplántartó helyek közé való fölvételre hiába ajánlja évről évre a konventnek. A konvent csak ígérget, de nem tesz semmit. Bizony, bizony, egy kissé jobban vigyázhatna a mi százer koronás büdzsével dolgozó konventünk, hogy egyházunk ütőerén tartsa a kezét s meghallhatná végre valahára az olyan sok nehézséggel küzdő fontos missziói őrhelynek évek óta reménytelenül hangzó segélykiáltását! Varga Nagy István is fölszólalt ennek a nehéz sorsban lévő egyháznak az érdekében. Elmondta, hogy a várostól már kapott templomhelyet visszavették, mert egy zárda mellé került volna a ref. templom s ezt a gondolatot a „kedves testvérek" nem bírták elviselni! Ki menjen hát az ilyen nehéz sorban lévő egyházunk segítségére, ha nem egyetemes egyházunk ?! Az egyházkerületi közgyűlés megerősítette a pesti egyházmegyének ama szabályrendelet-módosítását, a mely pénzbüntetéssel sújtja a beadványaikat, számadásaikat késedelmesen benyújtó lelkészeket. Ugyancsak hozzájárult ahhoz is, hogy a vértesaljai egyházmegye lelkészi és világi tanácsbíráinak számát hatról nyolczra emelje föl. Hosszabb vitát provokált Kájel István lelkész felebbezése a külsősomogyi egyházmegyének ama határozata ellen, a mellyel megsemmisítette a felsőiregi presbitériumnak azt a határozatát, a mely megtiltja az ottani ipartársulatnak, hogy r. katholikus jellegű keresztes lámpásával jelenjék meg a ref. hívek temetésén és följogosítja a lelkészt, hogy ilyen eset ismétlődése esetén tagadja meg közreműködését. Mészáros János a presbiteri határozat első részének védelmére kelt. Kálmán Gyula esperes fölvilágosító szavai és Bernáth Géza fölszólalása után, a közigazgatási bizottság javaslata felé hajlott a többség és megerősítést nyert a kiilsősomogyi egyházmegye megsemmisítő határozata. Nem ártana azonban ezt a fontos kérdést egyházi lapjainkban is meghányni-vetni még kissé. Dezső Ernő újságírónak a ref. központi sajtóiroda szervezése tárgyában beadott, alaposan kidolgozott memoranduma kérdésében a közgyűlés bizottság kiküldését látja szükségesnek, hogy az a többi kerületek megbízottaival együtt mihamarább és megbízható alapokra rendezze ezt a rendkívül fontos kérdést. A pénz- és jogügyi bizottság jelentéseit dr. Szabó József vagyonkezelő és ügyészhelyettes terjesztette elő, a melyeket a közgyűlés magáévá tett. A számszék jelentését Sógor Endre adta elő. Ennek során a kerület 50,000 K-t szavazott meg a harmadik hadikölcsönre. A világi tanácsbírák napidíjai tárgyában nem döntenek