Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-24 / 4. szám

környezetéből, ügy tettünk, mint a mikor a pompázó illatos rózsát levelenként széttépjük s úgy adogatjuk valakinek. Vége a szépségnek is, az illatának is, az összhatásnak is. Egymást éri e könyvben a sok szép kép, hasonlat, építő alkalmazás. Élvezetessé teszi a szép és hibátlan magyar nyelv. Nagy lelkihaszonnal olvas­hatja bárki. Olyan elmélkedések ezek, a melyeknek ol­vasása közben nem unatkozik még a legjobban csiszolt, intelligens elme sem. A szentírás ismerőknek külön cse­mege, mert azok új, meg új szépségeket találnak benne. Két utolsó részét annak idején magunk is hallottuk élő­szóban. Leírva is semmit sem vesztettek szépségükből. Oly mohó élvezettel szívtuk magunkba a levegőjét, mint mikor nyíló rózsák közé temetjük az arczunkat. Hálásan köszönjük ezt a „nem mindennapi" örömet, lelki táplá­lékot, épülést. Ha ez a munka angol nyelven jelent volna meg: egy csapásra ismertté tette volna írójának nevét a szűkebb hazán kívül is. Bárcsak megtalálná az útat a mi magyar közönségünkhöz-is. Külalakjára nézve: szép, tiszta nyomás, kedves fejrajzök az elmélkedések előtt. Megérte volna az értékes tartalom, ha még ékesebb ruhában jelenik meg, mégha drágább lett volna is! Vé­gül még ezt: boldog lehet az az édes atya, a kit ilyen ajándékkal lep meg a fia. Nagy örömmel ajánljuk ol­vasóink figyelmébe az idei magyar karácsonyi könyv­piacz e legértékesebb újdonságát, melynek tiszta jöve­delme a Lorántffy Zsuzsanna-Egyesület kórháza javára fordít tátik. m. k Korszerű bibliamagyarázatok, írta Torró Miklós pókafálvi ref. lelkipásztor. A szerző nem ismeretlen e lap olvasói előtt. Több ízben méltattuk az őjó munkáját ebben a kicsiny gyülekezetben. Most egy csinosan kiállított kötetben 8 bibliamagyarázatát küldte el „szeretete jeléül". Ezzel fogadtuk és olvastuk el őket. Megtaláltuk benne a szerzőt gyermekies hitével, az Ige iránti nagy szere­tetével, praktikus észjárásával és keresztyénségével. A szerző a kötetet gróf Festetics Gyulánénak, a pókafalvi egyház nemeslelkű pártfogójának ajánlta hálája jeléül. Ara fűzve 2, kötve 3 K. Ajánljuk e jó bizonyságtételt olvasóink figyelmébe. A Jó Pajtás cz. gyermeklapot melegen ajánljuk olvasóink íigzelmébe. A Jó Pajtást a Franklin-Társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámo­kat küld a „Jó Pajtás" kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. A Vasárnapi Újság legutóbbi száma is gazdag és változatos tartalommal meg szép képekkel jelent meg. Előfizetési ára negyedévre öt korona, a „Világkrónikáival együtt hat korona, Megrendelhető a „Vasárnapi Újság" kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. szám). Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap", a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fill. EGYHÁZ, Lelkészválasztás. A jablonczai ref. egyházközség egyhangú meghívással Szeöke István s.-lelkészt válasz­totta lelkészéül. Segédlelkészelhelyezés. Dr. Baksay Sándor duiia­melléki püspök Kálmán Farkast Vecsésre, Gombos La­jost Pécsre, Ruzsás Dezsőt Sepsére helyezte s.-lelké­szektil. A máramaros-ugocsai ref. egyházmegye világi fő jegyzője, dr. Kun Béla debreczeni egyetemi tanár volt. Elfoglaltsága miatt erről a tisztéről lemondott. Erre az állásra most dr. Gergely Györgyöt, a máramarosi ref. jogakadémia tanárát és h. igazgatóját választották meg. Az egyházmegye buzgó és a szó igaz értelmében egy­házias munkaerőt nyert a mi kedves barátunkban. Jótékony bazár Newyorkban. Mint az Amerikai Magyar Reformátusok Lapjából olvassuk, az amerikai magyarok, osztrákok és németek együttesen jótékony bazárt rendeznek az elesett harczosok özvegyeinek és árváinak felsegítésére. A lap lelkes felhívásban buzdítja a magyarokat az adakozásra. Diakonisszák hadikórháza Debreczenben. Makay Lajos diakonissza-lelkész előterjesztésére a diakonissza­otthonnal kapcsolatban egy 50 ágyas kórházat rendez­nek be. A kórház czéljaira dr. Baltazár püspök havi 100 K-t ajánlott fel. A bányai ág. hitv. ev. egyházkerület f. hó 14. és 15-én tartotta mult évről elmaradt közgyűlését Scholtz Gusztáv püspök és Zsigmondy Jenő ker. felügyelő el­nöklésével. Ev. testvéreink nem épen jól találták el a gyülekezési időt, mert épen most sok vonalon a hadi menetrend lépett életbe. Ennek daczára is elég szép számmal jelentek meg a képviselők. A közgyűlés templomi istentisztelettel vette kezdetét, a melyen Sárkány Béla pesti e. in. esperes imádkozott és olvasott bibliát. A köz­gyűlést a felügyelő szép beszéddel nyitotta meg, a mely­ben utalt arra, hogy a nehéz idők a belső egyházi élet­ben fokozott tevékenységet igényelnek. Említette azt is, hogy egyházunk (érthette a miénket is !) most érzi iga­zán fájdalmasan azt, hogy milyen szegény humanitárius intézményekben. A gyűlés azután megválasztotta az el­hunyt Veress József helyére Sárkány Béla pesti espe­rest, ker. aljegyzőt a főjegyzői tisztségre (ott is van „kuinuláczió" !), az ő helyére pedig Stehlo Gerőt. A köz­gyűlés jegyzőkönyvileg örökítette meg a szerb betörés áldozatainak, Palkovics András lelkésznek és Kutsera György levita tanítónak emlékét. Szőnyegre került Raffay Sándor előadásában a felmondott nagygeresdi egyesség ügye, majd új tárgyalás, egyezkedés lesz. Megalakí­tották, igen bölcsen, a belmissziói bizottságot úgy, hogy ebbe minden egyházmegyéből két tagot választottak. A közgyűlés egyébként a ker. belmissziói egyesületnek 1000 K segélyt adott. Szó volt a Husz János emlék­ünnepről is, a mely júniusban lesz ('?). A püspökök kon­ferencziája fog határozni a részvétel módozatai felett. — A horvát-szia von külön szuperintendenczia ügye, mint most épen nem aktuális, lekerült a napirendről. — Raffay Sándor lelkész amerikai útjáról tett jelentést: külön esperesscg alakítása van tervbe véve. A gyű­lés a püspök imájával ért véget. — A közgyűlést meg­előző napon Scholtz Gusztáv püspök elnöklésével ker. lelkészi értekezlet volt. A püspök megnyitóbeszédében ezt a kérdést vetette fel: Honnan van az, hogy az egy­ház világi tagjai — tisztelet a kivételeknek -— nem áll­nak ott az egyházi építő, szellemi munkában a pap mel­lett és hogy a milyen buzgóan, szeretettel vesznek részt a közigazgatásban, ép oly kevesen és ritkán tevékeny­kednek az egyházi élet terén? Csak kivételesen látjuk azt, hogy a világiak melegebben érdeklődnek az egyházi hitélet iránt. — Hát bizony ez igaz. De az is igaz, hogy sok régi, avult, de még mindig közkeletű felfogásnak

Next

/
Thumbnails
Contents