Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1915-09-19 / 38. szám
azokat a szálakat, melyek összefűzik az embert igazi hazájával, az Éggel. Csak az ilyen élet méltó arra, hogy életnek neveztessék. Ismétlem : néhány gondolat ez Bernát István könyvéből. Az egészet csak kivonatosan is közölni szinte lehetetlen. Majdnem minden mondata egy-egy súlyos, önálló, egész, talpraesett gondolatot vet elénk s mindegyik kihívja figyelmünket. Jellegzetes vonása az egész könyvnek, hogy írója gondosan kerüli benne a hatásvadászó frázisokat s a komoly, mély meggyőződésű ember lelkiismeretességével közli mondanivalóját. Egynémely theologiai hibával találkozunk nála, de kész mentségül szolgálhat az a körülmény, hogy a szerző világi ember s e részben munkája — legalább a hazai viszonyokat tekintve — a maga nemében páratlan. Meg kell bocsátanunk az írónak még azt a tévedését is, hogy a szegény, családos református lelkésznek más ambicziója sem lenne, mint „eldobni magától az evangéliumi szegénység rongyait". Megbocsátjuk, mert tudjuk, hogy Bernát István egyházának hű, munkás, áldozatkész fia, kinek lelke sok szeretettel csügg a kálvinista magyarság jövőjén. A ki szeret, annak sok megbocsáttatik. (Luk. 7.4 7 .) Az a Bernát István, ki a magyar földmívesosztály anyagi jólétének emelésén annyi buzgalommal fáradozik, bizonyosan be fogja majd látni, hogy legalább a létminimumhoz a lelkészi karnak is joga van. Legyen szabad ennyit a teljes igazságért, melynek szolgálatában melegen ajánljuk e most ismertetett könyvet a lelkipásztorok és általában mindazok figyelmébe, kik a modern élet nagy problémái iránt jóindulatú érdeklődéssel vannak. Custodius. A debreczeni ref. kollégium története adattári rendszerben, azaz a kollégium adattára a ref. konvent és egyetemes tanügyi bizottság által előírt pontozatok keretében, írta: Balogh Ferencz hittanár és levéltáros. Debreczen, Hoff'mann és Iíronovitz könyvnyomdája 1904. Ezen munkának első 16 íve mint különlenyomat jelent meg a Debreczeni Protestáns Lapból. Majd a boldogult szerző az egyházkerület segélyével tovább nyomatta könyvét 29 ívig. Művének többi részét kéziratban hagyta hátra, a melyet a megboldogult családja a kollégiumnak ajánlott fel. Ekkor a kollégiumi tanárok közös gyűlésének indítványára az egyházkerület 1914 júniusban kimondotta, hogy a történet kézirati részét, miként az előző íveket is, 200 példányban kinyomatja. A mű sajtó alá való rendezésével S. Szabó József főgimnáziumi tanárt bízta meg s kimondotta, hogy a mű esetleges tiszta jövedelme a dr. Balogh Ferencz nevét viselő kollégiumi alapítvány gyarapítására forditaado. S. Szabó József feladatának eleget tett s a munkát a főiskolai tanárok és a nagynevű szerző részletes életrajzával egészítette ki. Ára kötve 12 K. Most csak annyit erről a nagy terjedelmű, érdekes, ósdi nyelvezettel megírt könyvről, hogy a krónikaszerűen felsorolt adatok olvasása közben lépten-nyomon találkozunk azzal a lángoló szeretettel, a mely a nagynevű professzor szívében az ősi kollégium, a magyar ref. egyház „szemefénye" iránt élte végéig kiolthatíanul égett. Akkor van elemében, mikor azoknak életéről és munkájáról számol be, a kik szolgálatukkal, csodás áldozatkészségükkel a kollégiumot fejlesztették, tovább építgették s a veszélyek között is a sorvadástól, enyészettől megóvták. Érdekes, a mit Révész Bálint püspökről ír: „A mi magyar prot. egyetemünk eszméje bármeddig maradjon az idők méhében, erős hitem van, hogy egy kedvezőbb kor életre fogja azt költeni, nem ábránd ez, hanem simeoni jós érzet, melynek teljesedni kell". 1877-ben mondta ezeket a szavakat a nagynevű püspök. Nem jó „jós érzete" volt ... A kollégium története 1914-el bezárult. A magyar kálvinista egyház szemefénye kialudt. A jó öreg professzor, a ki történetét megírta, szeretett kollégiuma kimultával együtt aludt el. Jó neki, hogy csak a multat látta. Az Ébresztő szeptemberi száma élénk, változatos tartalommal jelent meg. Megható emlékezéseket olvasunk benne a Budapesti Ref. Ker. Ifjúsági Egyesület három harcztéren elesett buzgó tagjáról, Németh János, Köhler János és Marjay Józsefről. A „Szépség" czímen Muraközy Gyula, a lap munkatársa közöl egy szép elbeszélést; Lampérth Géza, Baja Mihály szép költeményei és egyéb czikkek teszik gazdaggá, élvezetessé a nagy gonddal és szeretettel szerkesztett ifjúsági lapot, a melyet melegen ajánlunk lapunk barátainak figyelmébe. Előfizetési ára egész évre mindössze 2 K. EGYHÁZ, A dunamelléki ref. egyházkerület okt. hó 20-án és a következő napokon tartja évi rendes közgyűlését. 20-án d. e. lesz az alakulás, d. u. 6 órakor a Kálvin-téri templomban lesz a b. e. püspökünk, dr. Baksay Sándor emlékének szóló gyászistentisztelet. 21-én d. e. 10 órakor lesz a Kálvin-téri templomban a püspökavatás, a melyre Németh István dunántúli püspököt kérte fel az egyházkerület. Istentisztelet után a Ráday-utczai díszteremben fogadja az új püspök a küldöttségek tisztelgését. 22-én d. e. lesz az új püspök helyfoglalása és üdvözlése a folytatólagos közgyűlésen; az üdvözlő beszédet, a régi szokás szerint, Benedek Sándor egyházkerületi világi főjegyző tartja. 24-én az új püspök az esperesekkel az új lelkészeket szenteli fel a Kálvin-téri templomban tartandó istentiszteleten. A dunamelléki ref. egyházkerületben az első és második lelkészképesüö vizsgák f. hó 14—16-án voltak. A vizsgáló bizottságok elnökei voltak Petri Elek püspök és Kálmán Gyula esperes. A theol. tanárokon kívül jelen voltak Adám Kálmán, Lévay Lajos, Tóth Sándor, Takács József bizottsági tagok. A második képesítő vizsgán jelesek lettek: Bogdán Gyula, Gombos Lajos, Jánossy György; jó eredménnyel vizsgáztak: Balogh József, Lendvay József, Szigethy Gyula ; Gyökössy Dániel, Orosz László, Mányoky Sándor, Somogyi Kálmán elégségesek. Az első képesítő vizsgát jelesen tette B. Pap Lajos; jól vizsgáztak : Dusza Béla, Herczegh József, Kónya Gyula, Papp Gusztáv, Tóth Lajos, Újhelyi Jenő; eredménnyel vizsgázott Szőnyeghy Sándor. Az utóbbiaknak az egyházkerület nevében Petri Elek püspök szívélyes áldást kívánó szavakban adott felhatalmazást az összes lelkészi funkcziók végzésére. Uj tábori lelkész. Veress Jenőt, lapunk munkatársát tábori lelkészi szolgálatra Bécsbe rendelték. A kecskeméti ref. egyházmegye ez évi rendes őszi köz- és bírósági gyűlését f. hó 28-án ós 29-én Czegléden, a város közgyűlési termében d. e. 10 órai kezdettel fogja tartani. A gyűlés egyik legfontosabb tárgya az új egyházmegyei gondnok, Küry Albert, beiktatása lesz.
