Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-09-12 / 37. szám

ven kifejtette eszméjét és az intézet megalapíthatásának módozatait. Az értekezlet helyeselte az eszmét és Feller öt év alatt — bizony nagy nehézségek mellett— 16,000 K-t gyűjtött össze. Ez a szerény összeg volt az alap; jó szerencse, hogy egy őket megértő pénzintézetre akadt, a mely hajlandó volt a költségekre szükséges pénzt kölcsönözni. így épült fel félmillió korona költséggel az Ev. Hospiz. a mely szerencsés vezetés mellett 15 év alatt adósságainak felét letörlesztette, ma azonban, mivel a háború miatt sok vendége elmaradt, deüczittel dolgozik. Árnyas erdők tövében, minden portól és füsttől távol, Karlsbad legszebb és legelőkelőbb negyedében, az úgynevezett Westendben fekszik a Hospiz; minden oldalán csinos park veszi körül. A gyógyforrásoktól 5—8 percznyi távolságra esik, ellenben közvetlen közelében vannak Karlsbad legszebb sétányai és kirándulóhelyei. Az épület kívülről kellemes benyomást, kelt, a melyet fokoz belsejének csinos és ügyes elrendezése. Három emeletén mintegy 48 vendégszóba van, a legtöbbje erkélyes, a melyekről gyönyörű kilátás nyílik. A szobák kényelmesek, szépek és a mi a fő: tiszták; áraik a szobák fekvéséhez és nagyságához képest változnak. Van a házban olvasószoba könyvtárral, harmónium és pianinóval, továbbá két fürdőszoba. Elég mérsékelt árak mellett nagyon jó ételeket és italokat lehet kapni a szép étteremben; a kiszolgáló személyzet udvarias és rendes. Mindez az intézet vezetőjének: Bohati kisaszszonynak az érdeme, a ki százféle elfoglaltsága mellett még arra is ráér, hogy a vendégek esetleges unalmát kellemes társalgásával elűzni segítsen. Vendégeinek nagy része a németországi középosztályból kerül ki, magyarok bizony kevés számmal látogatják. Azonban mindig lehet közöttük kellemes társaságot találni, a melyben gyorsan telik el a kúra unalmas ideje s a mellett szép haladást lehet tenni a német nyelvben. Az intézet orvosa Karlsbad egyik legjobb hírű s nevű orvosa: dr. Wiedemann Román. Határozottan állíthatom;

hogy a lakás és ellátás jóval olcsóbb a Hospizban, mint egyéb penziókban, vagy szállodákban, a melyek szobáinak tisztasága felől sohase lehet biztonságban lenni. Fentebb felsorolt előnyeihez ha hozzáveszem, hogy évenként több beteg prot. lelkészt nagy kedvezményben részesít, továbbá, hogy az évi esetleges tiszta hasznot jótékony czélokra fordítja, végül azt, hogy a Hospizot valami áldott vallásos és családias szellem hatja át, a mely szinte derűssé s boldogítóvá teszi a benne való tartózkodást, akkor igazán érthetőnek fog feltűnni prot. lelkésztársainkhoz intézett eme felhívásom : jöjjetek és vegyük e nagvjövőjű intézményt pártfogásunkba, segítsünk rajta! Gondoljuk csak el, ha már eddig — adósságai mellett is — sok jót tudott cselekedni, hát még akkor, ha súlyos terheitől végkép megszabadul : mennyi jót fog tenni elsősorban épen veletek — prot. lelkészekkel! Már most hogyan tudjuk mi ezen intézményt pártfogolni ? Úgy, ha Karlsbadba készülő ismerőseinket figyelmeztetjük a Hospiz óriási előnyeire, minél több a vendég, annál állandóbb és több a bevétele; de úgy is segíthetünk rajta, ha pénzt és természetbeli adományokat küldünk részére. Ez utóbbiak tekintetében a házias és jó gazdasszonyságukról híres papnékhoz fordulok kérő szavammal; a magyarországi papi háztartásokból a „jut is, marad is" elve alapján könnyen kerül ki olyan élelmiszer (tojás, vaj, gyümölcsíz, méz, bor, bármily nyers gyümölcs stb.), melyeket bizony az itteni nagy drágaság mellett nagyon nehezen tud a Hospiz beszerezni. Minden küldemény a „Verwaltung des Ev. Hospizes, Karlsbad, Böhmen" czímen intézendő, a honnét esetleges — német nyelven írott — kérdésekre mindenkor készséggel adnak feleletet. Örömmel írtam e pár ismertető sort azon gondolat folytán, hogy talán ez által is hasznára lehetek mind a kedves Hospiznak, mind beteg lelkésztársaimnak, de irtani azon reményben is, hogy kérő szavaim a mi áldozatkész prot. lelkészi karunknál szíves megértésre fognak találni. Vargha Sándor, komáromi ref. lelkész. KRÓNIKA. Prospektus egy „keresztyén" országból. Woodrow Wilson, az Egyesült Államok elnöke állandóan hangoztatja az emberi jogok, az emberi szabadság és az emberi érzés frázisait. Az emberi jogok védelmében tűri, hogy a világ népei amerikai municzióval gyilkol ják egymást és az emberi szeretet védelmében olvassa bizonyára a Cleveland Automatic Machine Co. 1915 május 6-án kiadott katalógusának következő néhány sorát is: „A két sav egyesülese olyan robbanást támaszt, a melyhez hasonlót egyetlen robbanószer exploziója sem képes felmutatni. Azok a szilánkok, a melyek robbanás közben ezekkel a savakkal érintkeznek, olyan sebeket ütnek, a melyek négy óra alatt, ha nincs közvetlen segítség a közelben, a legrettenetesebb halálkínok között ölik meg azt, a kit találtak". Az amerikai czég gránátját ajánlja ilyen bizalmat keltő módon. Majd hozzáteszi : „ A lövészárokban tett tapasztalatok szerint lehetetlen orvosi segítségben részesíteni azokat, a kiket ilyen szilánk ért. Ha a sebet rögtön nem égetik ki vagy a sebesült tagot rögtön nem amputálják, a sebesült nem menekülhet a haláltól, mert nincs ellenszer, a mely ezt a mérget ártalmatlanná tegye". Ennél embertelenebb és bestiálisabb hirdetés még aligha jelent meg. Örök szégyene Amerikának és elnökének, a ki folyton azt mondja, hogy Amerika fegyverszállítása a semlegesség bizonyítéka. A prospektust a német fémiparosok szövetkezete száz és százezer példányban lenyomatta, hogy ne akadjon a jövőben német gyár vagy magános, a ki a Cleveland Automatic Machine Co.-nál rendelést tegyen, bár ez a vállalat eddig élénk összeköttetésben volt Némotország-