Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1915-06-27 / 26. szám
PROTESTÁNS IcsISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó : A KÁLVIN-SZÖVETSÉG Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztők : pálóczi Horváth Zoltán dr. és Kováts István dr. Belső munkatársak : Böszörményi Jenő, Marjay Károly, Sebestyén Jenő, Tari Imre dr. és Veress Jenő. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak : Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. Ima dr. Baksay Sándor temetésén. Petri Elek. — Vezérczikk: Dr. Kenessey Béla püspök gyászbeszéde. — Belföld: Baksay Sándor temetése. K. Utolsó látogatás Baksay Sándor püspökünknél. Darányi Ignáez. Falusi levél. —ni —n. A budapesti ref. theol. akadémia hallgatói a sebesült katonák ápolásában. — Irodalom : Bohár László : „Jeltelen sír felé." Sántha Károly. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Szerkesztői üzenetek. — Pályázat. — Hirdetések. IMA DR. BAKSAY SÁNDOR TEMETÉSÉN. Örökkévaló Isten, intézkedéseidben megfoghatatlan, akaratodban változhatatlan Felség! Könnyes szemekkel, mély fájdalomtól megvérzett szívvel, gyászba öltözött érzések közt keresünk Téged, hogy kiontsuk keservünket és enyhítő balzsamot kérjünk sajgó sebeinkre. Uram ! Te benned bíztunk eleitől fogva; benned bízunk most is, midőn a keserűség árja vesz körül minket, mert Te vagy a mi hitünknek erős kősziklája és reménységünknek egyedüli horgonya ! — Töredelmes lélekkel, bánatos szívvel, de hivő bizodalommal borulunk le azért Te előtted, jó Atyánk! Szent házadban e gyászos koporsó mellett, mely a te alázatos, az élet munkáiban elfáradt szolgádnak, a mi szeretett főpásztorunknak, vezérünknek porrészeit foglalja magában. — Hálát adunk neked, mennyei édes Atyánk! azért a sok jóért, a mit általa közöttünk véghez vittél. Köszönjük mindazon áldásokat, a miket földi életében vele éreztettél; köszönjük Neked, hogy késő vénségéig atyailag hordoztad őt vándorutain; hogy gondviselésed szárnyaival vetted őt körül még akkor is, midőn ereje immár megfogyatkozott, sőt még a megpróbáltatások között is szent akaratodon megnyugodni segítetted. Kérünk, jó Atyánk ! fedezd be pihentető kegyelmeddel a mi szeretett főpásztorunknak meghidegült tagjait, adj neki csendes nyugodalmat, az ő imádságos lelkének pedig örök üdvösséget ott fenn az üdvözült lelkek boldog seregében, hol egy szerető lélek örvendezve várja őt s a hol hitünk szerint nincs fájdalom és könnyhullatás. Végtelen jóságú Isten! Könyörülj azoknak keservén, kik bánatos szívvel állanak a gyászkoporsó mellett. Küldd el hozzájuk a Te vigasztalásodnak angyalát; mutasd meg rajtuk irgalmasságodat és győzd meg őket, hogy Te mind kedves, mind kedvetlen napjainkban, mind életünkben, mind halálunkban jó Istenünk vagy és édes Atyánk. — Emelj fel és vigasztalj meg minket is jó Atyánk, a kik most a Te házad iránti buzgó szeretetétől áthatott főpásztorunk koporsója felett kesergiink; és vigasztalj meg akkor is, midőn azok miatt kesergiink, a kiket e földön elvesztettünk. Vezess el minket a Te irgalmasságod zsámolyához, hogy a Benned vetett élő hit legyen a mi kimulásunk nehéz órájában is erősítő angyalunk, egyetlenegy fővigasztalásunk, békességünk, üdvösségünk szent Fiad, a Jézus Krisztus által, Ámen. Petri Elek. DR. KENESSEY BÉLA PÜSPÖK GYÁSZBESZÉDE.* „Grádicsok éneke. Nosza, áldjátok az Urat mind, ti szolgái az Űrnak, a kik az Úr házában álltok éjjelente! Emeljétek fel kezeiteket a szent helyen és áldjátok az Urat! Áldjon meg tégedet az Űr a Sionról, a ki teremtette az eget és a földet!" 134. Zsoltár. „Mert kérésüket a híveknek meghallod kegyesen, azért Tehozzád az emberek jönnek mindenünnen." Ez a szent tapasztalat volt az, mely felvitte Izraelt minden nagy ünnep alkalmával Jeruzsálembe. Onnét, Jeruzsálemből, a Sionról áldotta meg őket az Úr: meghallgatta az ő kérésüket. Jöttek mindenünnen. Öntötte a zarándokok egész seregét a Jordán völgye, Genezáret vidéke, Mamré tölgyese; jöttek Libanon czédrustermő hegyeiről és Hermonnak harmatot aláhullató hegyeiről. A zarándokok ajkán megcsendült az ének. A 120-ik zsoltártól kezdve halljuk a Grádicsok énekét. A mint mind közelebb jönnek Jeruzsálemhez, mind mélyebbé válik a hang. Felszárnyal az ének : „Felemelem szemeim a hegyekre, a honnan jön az én segítségem". A másik csoport hangja belezengte az énekekbe az emlékezést az elmúlt időkről, a mikor Izrael erős és hatalmas Istene megtartotta az atyákat minden zivatar* Dr. K. I. gyorsírói följegyzése alapján.