Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-23 / 21. szám

Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÖVETSÉG Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztők : pálóczi Horváth Zoltán dr. és Kováts István dr. Belső munkatársak : Böszörményi Jenő, Marjay Károly, Sebestyén Jenő, Tari Imre dr. és Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Pünköst. Izsák Aladár. — Vezérczikk : Pünküsti remények. Bernát István. — Krónika Új ellenség. — Tárcza : „Ez az én testem ... ez az én vérem." Marjay Károly. — Belföld: A Lorántffy Zsuzsanna-Egyesület évkönyve. — Külföld: Stein a világháború lélektanáról. I. Dr. Szlávik Mátyás. — A mi ügyünk. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Szerkesztői üzenetek. — Pályázatok. — Hirdetések. Az Élet Körevéből. Pünköst. Ján. ev. 14. i6„ 18 és 28. „Nem hagylak árvákul . . . Vigasztalót küldök . . . Eljövök hozzátok". — Az Urnák eme szerető, gondoskodó búcsúszavai sohasem fogták meg annyira a szívünket, mint ezekben a vérzivataros időkben, mert sohasem élt égetőbb sóvárgás, szomjasabb vágyakozás, mert sohasem volt nagyobb szükség a Szent Lélek vigasztaló erejére, megvilágosító és gyámolító kegyelmére, mint napjainkban. A tanítványok, kiknek az ígéret szólt; a tanítványok, kikhez alázendült az isteni Lélek szelének zúgása s kiknek megadatott ama Szent Léleknek minden ajándéka, nagyon rá voltak utalva a szerető kegyelem megemlékezésére. Pünköstöt megelőzőleg csak szomorkodni, csüggedezni, remegni, aggódni tudnak. Hitük még homályos és erőtlen. Bánatos lelkük csak a csalódásokkal teljes múlton mereng, a jövőtől fél, mert jelenükből hiányzik az örök igazság felől való szent megbizonyosodás, a hitbeli meggyőződés diadalmas ereje. Szegény szomorú, kétségeskedő és reménytelen lelkű tanítványok! . . . Oh, de a Lélek által milyen mássá lettetek ti boldog és boldogítani tudó, megvigasztalt, megvilágosított és megerősített apostolai az evangéliumnak! A piinkösti történet minden titokzatossága mellett is ma halló fülekre, látó szemekre, lágy szívekre, fogékony lelkekre talál, mert nagyon szenvedünk, sokat kétségeskedünk és tele vagyunk reménytelenséggel mi is. A békés múlton merengve, egyre csak a veszteségeket siratjuk; jelenünkből hiányzik a minden vihart ma is lecsendesítő és a minden fáradtságban ma is megnyugtató hit igazsága, mélysége és világossága, szóval az Úr maga; végül az Úr nélkül nézve a jövőbe, csak homályt, csak zavart, csak csapást, csak nyomort, csak szenvedést, csak halált tud látni reménytelen lelkünk. Milliók szenvedik a háború borzalmait a határokon s milliók siratják övéiket és önmagukat idehaza. Hányan vannak, kik már elaludtak örökre! S hányan vannak, kik már halottat siratnak ! A kiért aggódunk, imádkozunk is még, csak az Isten tudja, láthatjuk-e viszont s mikor és miként láthatjuk őt? Uram ! árvák vagyunk, küldd Vigasztalódat . . . A szomorú jelen egészen lever. Kétség az altatónk, aggodalom az ébresztőnk. Szemünket a könny, szivünket a bánat nem tudja elhagyni. Gyötrelem így élni örökös rettegésben, örökös szenvedésben, örökös bizonytalanságban. Uram! kishitűek vagyunk, jöjjön igazságod, jöjj el Te magad s láttasd meg velünk a szenvedést örömre, a veszteséget nyereségre, a megalázást fehnagasztaltatásra, a romlandót romolhatatlanra, a halált életre, a földi hazát örökkévalóságra fordulni s e boldogabb, szentebb és magasabb világok felől győzzön, óh, győzzön meg Lelked amaz igazságról, hogy e világok a mi leikeink valódi otthonai. És jöjj Uram Lelkeddel, hogy a jövendő felől se legyünk többé reménytelenek. Vezérelj minket, hogy tisztán láthassuk életutunkat. És gyámolíts minket, hogy készek és képesek legyünk engedelmeskedni az isteni akaratnak s foglalatoskodni szüntelen és bátor buzgósággal a mi Atyánknak dolgaiban. Jövel Szent Lélek Úr Isten! Izsák Aladár. PÜNKÖSTI REMÉNYEK. Vájjon a véres megpróbáltatások meg fogják-e hozni nekünk azt az eredményt, melyről a jobbak álmodoznak? El fogunk-e jutni odáig, hogy az értéktelen, csillogó és hitvány üveggyöngyök helyett, a melyekért annyian versengenek ma is, a szenvedések és csapások súlya alatt megkomolyodott protestáns lélek nemesebb és méltóbb czélok szolgáivá avat majd bennünket? A nemesiilő érzelmek, a hazugságokon átlátó értelem fel fog-e emelni bennünket oda, hogy belátjuk eddigi tévedéseinket