Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-02 / 18. szám
a nem csatlakozottak húzzák a fizetésüket, jórészt azok az amerikai milliárdosok, milliomosok tartják fenn, a kik most a mi ellenségeinknek szállítják a gyilkoló szerszámokat. — A newbrunswicki magyar reformátusok egyébként talán épen ebből az indokból kifolyólag elhatározták, hogy nem veszik igénybe az elperelt templomot, abba nem járnak, gondoskodnak más istentiszteleti helyről és lehető rövid idő alatt új templomot építenek. Arról most ne essék szó, hogy milyen vészes hatással volt ottani magyarjaink békességére a mult nyári politikai kirándulás. — Ezekben vázoltuk röviden az ügyet és végül még két dolgot jegyzünk meg. A mi napilapjainkban is közölve volt, hogy a háború elmultával egyik püspökünk szándékozik kimenni béke- és rendcsinálás czéljából a konvent megbízásából. Bizony, ez nem ártana! És azután nyilvános tiszta képét szeretnénk már egyszer valahára látni az ottani állapotoknak, mert alapos a feltevés, hogy az áldatlan helyzetnek sok tekintetben egyénekben rejlő oka is van. Es aztán ennek a viaskodásnak a mi ottani népünk issza meg a levét. Mert azokat a magyarokat, a kik a mi egyházunk köréből vándoroltak ki, legyenek csatlakozottak vagy nemcsatlakozottak, nevezzék őket reformátusoknak vagy a jog szerint presbiteriánusoknak, mégis úgy kell tekintenünk, mint a kik legalább az első generáczióban még a mieink és olyan hatásoknak kell a mi részünkről mindnyájukra irányulniok, a melyek senkit sem „vadítanak" el tőlünk, sőt inkább kívánatossá teszik előttük az óhazába való visszatérést. A mi amerikai egyházpolitikánknak ez a vezérelve. Az a mi jó lelkészünk ott, a ki „maga alatt vágja a fát" és gyülekevetében a hű lelkigondozás munkája mellett ébren tartja vagy felébreszti az „old country" utáni vágyakozást! Az „Ébresztő" legközelebbi (májusi) száma főleg a hadbavonult ifjúság részére jelenik meg a szokottnál jóval nagyobb példányban. A kik családtagjaik, ismerőseik számára el szeretnék küldeni, forduljanak a szerkesztőséghez (Budapest, IX., Ferencz-körút 12. szám), megjelölve a kívánt példányszámot is. 100 példány 4 K, 1000 példány 40 K. Kivételesen ingyen példány is kapható. Hisszük, hogy felkarolják egyházunk tagjai e lapot is. ISKOLA. Kérelem. A theol. igazgatóság felkéri a legátust fogadó egyházak lelkészeit, hogy a mennyiben a pünkösdi ünnepre nem óhajtanának legátust, ezen elhatározásukat május 9-ig bejelenteni szíveskedjenek. Hősi halált halt tanáraink és tanítóink. A most folyó nagy háborúban ref. tanintézeteink nagyon kiveszik a maguk részét. Tanáraik és tanítóik közül igen sokan cserélték föl a katedrát a csatatérrel s már eddig is többen haltak hősi halált. A ref. középiskolák tanárai közül a következők estek el: dr. Bodola Gyula pápai, Czira Dienes kúnszentmiklósi, Czira Lajos mezőtúri, U. Szabó Gyula debreczeni, Marchalkó Gusztáv hajdúböszörményi, Szabó Árpád nagyenyedi, Szabó Imre kolozsvári főgimn. tanárok; Kovács István debreczeni tanitóképzőintézeti tanár. — A ref. tanítók közül a következők haltak hősi halált: Soós Andor Rózsafa, Tardy Sándor Hajdúböszörmény. Laczkovics László Szatmárgörbe, Kónya Péter Magyargyerőmonostor, Szabó Károly Uszod, Szendrey Szabó Ferencz Hajdúhadház, Fehértóy József Hajdúszovát, Jancsó Andor Udvarfalu, Falussy Gyula Alsóvadász, Veress János Kisölved, Balogi Lajos Barczika, Könyves Kálmán Esztár, Szentesy Károly Hegyközmonostor, Kis Mihály Ant, Puskás Lajos Magyarizsép, Kálmán Mihály Karczag, Takács Nagy Imre Nyirmártonfalva, Gerle István Biharugra, Telkv László Gáborján, Telegdy Károly Kisszántó, Tarezi Gyula Neszmély, Kántor István Bihardiószeg, Zólnay Gergely Imre, Bedő Sámuel Nagyrév, Kónya István ('?). Bárcsak már ezzel lezárhatnánk a fájdalmat ébresztő névsort! Gondnokválasztás. A pápai ref. főiskola lelkészi gondnokává a dunántúli egyházkerület egyházközségének presbitériumai Kiss Józset pápai lelkészt választották meg. Angol tanítók a háborúban. A „The Schoolmaster" czímű angol tanügyi lap igen érdekesen emlékezik meg a tanítóknak a háborúban való részvételéről. A lap szerint a háború igen zavarólag hatott az iskolai életre. A legtöbb szemináriumban a felső osztályok teljesen megszülitek, mert, a tanulók legnagyobb része a harcztéren van. A fiatal tanítók egyrésze is bevonult. A háború kezdetén az volt a vélemény, hogy a tanítók nagyobb szolgálatot tesznek a hazának, ha a kultúrát terjesztik. De a németeknek Belgiumba és Francziaországba való gyors előnyomulása igen hamar megváltoztatta ezt a véleményt. Már szeptemberben követelte a sajtó a tanítóknak a háborúban való részvételét. A sajtó állandó tüzelésére a 2000 londoni tanító közül 1200 és az egész országból 10,000 jelentkezett önként katonának. Egyes ezredek tanítókból álló századokat alakítottak. A tanítóság igen nagy számban vesz részt a háborúban. Ha elgondoljuk, hogy Angliában a legtöbb népiskolában nők tanítanak, a jelentkezett, tanítók száma nagynak bizonyul. Ausztria-Magyarországon eddig 20,000 tanító vonult be s ezek közül eddig már 900 esett el. Németországban 40,000 tanító vonult hadba, közülük 5000 megsebesült, ugyanannyi esett el és nyerte el a vaskeresztet. Tanévzárás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete értelmében az állami és községi oleini iskolákban a tanév április hóban bezárul. Tudvalévő, hogv a felsőbb osztályokban a tanítás már április elején ért véget és az elemi iskolai VI. osztály zárvizsgái megvoltak. EGYESÜLET. A Nagypénteki Ref. Társaság április 23 án tartotta a budai templomban, Haypál Benő ref. lelkész elnöklése mellett évi rendes közgyűlését. Az elnöki bejelentések során hálával vette tudomásul a közgyűlés özv. malomszegi Elek Pálnénak férje emlékére tett 10,000 K-ás nagyszerű adományozását. De kegyelettel emlékezett meg arról a szegény elhunyt özvegy papnérói is (özv. Győrfy Ferenczné, Hamary Krisztina), a ki nélkülözései között is féltékenyen megőrzött kis pénzecskéjéből 50 K-t juttatott az árváknak halála után. Talcách László gondnok terjesztette elő a mult évi zárószámádásokat, az évi költségvetést, valamint a f. év első negyedéről szóló pénzügyi helyT zetre vonatkozó tájékoztatást. A közgyűlés az előadottakból újból meggyőződött a felől, hogy a budaörsi szeretetház gondozása minden tekintetben a legjobb kezekben van. Molnár Imre igazgató és neje odaadó gondossággal és szeretettel veszik fel a reájuk bízott árva- és elhagyott gyermekek gondját és azok, a kik erre az intézményre adakoznak, abban a tekintetben is „jókedvűek" lehetnek, hogy a szeretetház vézetésében a gondos körültekintés, lelkiismeretes takarékosság, egyszerűség érvényesül. Hisszük, hogy a mostani nehéz időkben is áldással és sikeresen, a jószívű emberek érdeklődését felkeltve és kiérdemelve, fennakadás nélkül teljesítheti nemes hivatását. A Nagypénteki Ref. Társaság hivatalos helyisége most, II., Szilágyi Dezső-tér 3. (A ref. egyház háza.)