Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-04 / 14. szám
és fák napját ünneplik. Ezen intézmény életrevalósága épen e nehéz körülmények között fog kitűnni. Igaz, hogy a háború miatt sok iskola zárva van, de a működő iskolákban csak emeli a háború a természetvédelmi nevelőoktatás jelentőségét. Csakis ezen az úton heggeszthetjük be nemzetünk tátongó sebeit, terelhetjük vissza népünk felzaklatott lelkét az emberies, békés élet medrébe és állíthatjuk tapra vérevesztett közgazdaságunkat. Az Orsz. Állatvédő-Egyesület ez úton is kéri az iskolák vezetőit, hogy tartsák meg a madarak és fák napját és küldjenek be jelentést a kir. tanfelügyelőséghez a Néptanítók Lapjában április 15-én megjelenő kérdőíven. E jelentésekből összeállítandó évkönyvet minden jelentéstevő megkapja. Az idei V. évkönyv sajtó alatt van. üdvözlet Genfből. A genfi egyetemen most végződött a téli félév. A theol. fakultás záró konferencziájából Choisy Jenő dékán, a ki valamikor a szép, derült napokban Claparéddel együtt volt nálunk, meleghangú üdvözletet küldött a lap szerkesztőjéhez. Az üdvözlőlapot a többi theol. tanárok is mindnyájan aláírták. — Ők is várják a jobb, békésebb nyári félévet. A protestáns testvériessóg. Ilyen czímen jelent meg a Sárospataki Ref. Lapok legutóbbi két számában Réz László rozsnyói ref. lelkésznek czikke, a mely arról a sajnálatos esetről ad tudósítást, hogy a rozsnyói ev. főgimnáziumban egy ref. vallású tanárt, a ki ott h. tanári minőségben szolgált, csak azon írásbeli elkötelezés után választották meg rendes tanárrá, ha kötendő házasságát ev. templomban áldatja meg. ha gyermekeit az ev. egyház részére biztosítja és évenkint legalább egyszer az ev. tanulókkal együtt él az úrvacsorával. A mi törvénykönyvünkben a tanárokra vonatkozólag ilyen rendelkezés nincs. A VI. t.-cz. 75. §-a szerint a nálunk gimn. tanárokul protestáns vallásúak alkalmazhatók és a tanárok protestáns nőket vehetnek feleségül. Egyéb kikötés nincs. Az evangélikus szabályrendelet (szolgálati pragmatika) szerint, ha nincs alkalmas ev. pályázó, ref. vallású tanár csak új pályázat útján választható és vegyesházasság esetén köteles gyermekeit az ev. vallásban neveltetni. Mindenesetre szükséges, hogy a majd egybeiilő zsinatok teljesen egybehangzó és minden ízetlenséget kizáró igazi testvéries megállapodást létesítsenek. Úgy hisszük, bölcs dolog lesz kerülni azokat, a melyek egymástól elidegenítenek bennünket. Ne történjék sérelem sem a falakon belül, sem azokon kívül! EGYESÜLET. A Bethánia-Egylet évi ünnepélye. A Bethánia-Egylet márczius 24. és 25. napjain tartotta évi ünnepélyét Budapesten. Vidékről, a háborús állapotok miatt, jóval kevesebben gyűlhettek össze erre az alkalomra, mint más években, de a budapesti közönség annál inkább megmutatta érdeklődését : az évi ünnepély minden része nagy hallgatóság előtt folyt le. — Márczius 24-én d. u. 4 órakor évi közgyűlését tartotta meg az egylet. Vargha Tamás titkár a Bethánia mult évi működéséről jelentést olvasott föl, melyben számot adott az egylet kiterjedt munkásságáról. A keresztyén szövetség-munka ebben az évben is új alakulatokkal erősödött, a vasárnapi iskolák is meg nem lankadva dolgoztak tovább, az evangéliumi iratterjesztés^a^nehéz háborús állapotok daczára is izmosodott, úgy, hogy az évi pénztári forgalom meghaladta a 36,000 K-t, nem számítva a „Mustármag' cz. lap bevételét és kiadását, a Bethánia-Ház alap több, mint 20,000 K-val gyarapodott az elmúlt évben. A háború ütötte sebek gyógyításából is kivette az egylet a maga • részét többféleképen, de különösen egy kis hadikórház felállításával, melyben 15 beteg katona nyer állandóan ápolást és ellátást. Vidéken három szervezett fiókegylet működik (Makón, Pécsett és Zilahon), de még sok más helyen folyik bethániai munka. — Ugyanaznap este szsretetvendégség volt a budapesti ref. egyház skót iskolájának dísztermében. A szép terem egészen megtelt az érdeklődő közönséggel, mely élvezettel és lelki épüléssel hallgatta Csűrös István kedves üdvözlő szavait, a Bethánia karának szép énekeit, dr. Kováts Lajos, Kováts Tibor és Szabadi Sándor zeneszámát, Vargha Gyuláné költeményét. A bibliamagyarázatban dr. Kováts Lajos II. Kor. 1 3 ,4 . alapján erőteljesen mutatott rá az igaz vigasztalás forrására. — Csütörtökön, márczius 24-én d. e. és d. u. előadógyülések voltak a ref. theol. akad. dísztermében. Dr. Szabó Aladár Jézus Krisztusról, mint az igazi alapról szólt I. Kor. 3.n . alapján, reámutatva arra, hogy ezt az alapot semmi egyébbel helyettesíteni nem lehet egyfelől, másfelől a keresztyén élet magasabb fejlődési fokain sem lehet reá, mint valami túlhaladott dologra tekinteni, hanem újra meg újra vissza kell térni hozzá, mert a hívőnek az élete nemcsak mint egy épület épül rá a Krisztus megváltó munkájának fundamentumára, hanem mint a fa a gyökereiből, úgy táplálkozik belőlük. — Takaró Géza erről a tárgyról beszélt: Az isteni élet az emberben. (1. Ján. 2.2 9 , 3.1-3.) Egy pillantást vetett a keresztyén ember múltjára, mikor még Isten nélkül élt, szólt a nagy átalakulásról: az újjászületésről, mely az istenfiúság nélkülözhetetlen föltétele; a keresztyén élet fejlődéséről s e fejlődés végső czéljáról, mely nem más, mint a Krisztushoz való hasonlóság. — Ifj. Szabó Aladár arról beszélt, hogy a keresztyén életnek megvannak a maga gyarlóságai s azt fejtegette, hogy a magunk s a másik hibáival szemben milyen magatartást kell tanúsítanunk. — Vargha Gyuláné a keresztyén megbízatásáról szólt. Jézus mindenkit először magához hívogat s ha a vele való összeköttetés létrejött, akkor ad munkára megbízást. Szólt még az előadó e megbízás különböző formáiról. — Ünnepélyes istentisztelettel záródott a Bethánia évi ünnepélye. Erre az istentiszteletre egészen megtelt a nagy Kálvin-téri templom. A Bethánia kara két éneket adott elő. Az igét Vargha Tamás hirdette Róm. 12.1 2 . alapján szólva arról, hogy a mai nehéz időkben milyen különösen fontos, hogy a hivő keresztyének reménykedni, tűrni és könyörögni tudjanak. A Szent István-Társulat a mult hó végén tartotta évi közgyűlését. A Társulat fővédnöke, a herczegprimás aktuális megnyitóbeszédet mondott. Reámutatott arra a nagyarányú erőszakos munkára, a melyet az oroszok az uniáltaknak az orthodox egyházba való térítése érdekében végeznek Galicziában. Bensőbb közeledést sürgetett a latin és görög szertartású papok között és az utóbbiakat a néppel való behatóbb cs szeretetteljes foglalkozásra buzdította. Bizony az uniónak eleddig nem sok szellemi regeneráló, felemelő hatása volt arra a szegény népre. Valami másra lett volna annak szüksége a holt formákból való kiszabadításra. — A Társulat titkára különben elégülten mutathatott reá a mult évi munkára. 37 kiadványa jelent meg a Társulatnak. Ezek közt egész sereg tankönyv, a mi természetesen jól jövedelmező vállalkozás. Különös élénk tevékenységet fejtett ki a Társulat a katonáknak szóló vigasztaló iratok terjesztése körül. De azért összehasonlítva az eredményeket, nekünk sincs okunk a szégyenkezésre. Olvassuk, hogy 670.000 példány imakönyvet osztottak ki ingyen. Ezzel szemben