Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-21 / 12. szám

német császárt és általában a németeket és ezért nem szolgáltattak teljes elégtételt. Segélyezik továbbra is a belga missziói egyházat. A magyar ev. egyházat Haendel esperes képviselte. —p. IRODALOM. Akarsz-e diadalmaskodni? írta; C. Skovgaard Petersen. Dánból fordította báró Podmaniczky Pál. Kiadta a Magy. Prot. írod. Társaság „Házi kincstár" czímíí sorozatának XV. kötete gyanánt. 316 oldal. Ára 3 K. Koppenhágának híres papja 17 évvel ezelőtt írta ezt az immár világhírűvé vált munkáját. E mű 10-ik fordítása a magyar. Készül a többi is. Nagy érdeklődéssel és figyelemmel vettük mi is kezünkbe. A Jézus Krisztusban való hit segítség-e az ember számára, vagy akadály ? Erre a kérdésre óhajt gyakorlati, minden kételyt kizáró, világos feleletet adni, mert hallja a világ fiainak véleményét, mely azt tartja, hogy a hit az embert olyan szegénnyé teszi, mint a templom egere, olyan ügyefogyottá, mint a hosszúkörmű mandarin, olyan világmegvetővé, mint valami aszkéta, olyan tehetetlenné, mint a szárnyaszegett daru. Elismeri, hogy a Krisztusban való hit folyton fékezi — de közben tisztítja — az ember szivében az előbbrejutni akarás törtető vágyát. Vallja, hogy a hit sohasem kezeskedik arról, hogy az ember boldogulni fog a világban. Tudja, látja, hogy a hit olykor akadály is a világban forgolódó ember számára. Ezeknek előrebocsátása után a biblia bizonyságtételét szólaltatja meg, ennek igazságát a mindennapi élet tapasztalatának tüzében mutatja be. A hugenották, a haugianizmus, a quákkerek, a herrnhutiak, Francziaország, Anglia történetével, ezekben változatos, megragadó példákkal illusztrálja, hogy „kifizeti magát" a keresztyén élet földi javak tekintetében is. Igen, mert a hívő keresztyén emberben hite kifejleszti azokat a tulajdonságokat, a melyek egyéniségét, testét, lelkét, egész életét megoltalmazzák s így alkalmatossá teszik arra is, hogy győzedelmesen harczolja meg a létért való küzdelmet itt lent a földön. Melyek azok a tulajdonságok? Hogy válnak be a földi élet harczában ? 1. A becsületességet Krisztus adhatja a szívbe. Beválik a becsületesség a mindennapi élet harczában? Sokan tagadják. A látszat is mintha mellettük szólna. Ezután bemutatja, hogy a Mediciek, a Fuggerek, a Rotschildok világtörténeti jelentőségű vagyonának alapját a becsületesség liire és ereje vetette meg. Ugyanezt a tényt igazolja egy manchesteri csomagoló-vállalatnak, a világhírű Wanamaker-czégnek, Mason aczélirótollgyárosnak, Brown vasgyárosnak, a „Times" világlapnak, Gladstonnak, az államférfiúnak, a politikusnak története, hogy t. i. „a becsületesség legjobban kamatozik". 2. Az irgalmasság is összeegyeztethető a józan üzleti szempontokkal, sőt dús jutalmat hoz cselekvőinek. Ezt bizonyítják Crosley János és fia szőnyeggyáros czóg története, Francke Á. élete, Miíller Gy. bristoli árvaházai, a legkülönbözőbb gyárak, hol a munkaidőt irgalmasságból leszállították, Salt T. „Saltaire" nevű mintagyárának felépítése, az esseni Krupp-féle gyár, Paterson gyáros „paradicsoma". 3. Az önmegtartóztatás a legjobb fegyver az élet harczában. Önmegtartóztató férfiak voltak: Gould J., Wanderbilt, Newton, Locke, Linné, Edison, Helmholtz, XII. Károly, Webb kapitány. A koldusok 50%-^ az öngyilkosok 12°/<ra

s a férfiak megtébolyodásának 25 %~a

' az erőszakos bűntények 50%_

a

> sőt az összes bűntények 80 7 0

-a az ital számlájára írható. Wood E., a katona, Nansen, az utazó, legnagyobb ellenségüknek tartották az alkoholt. A „keresztyén" népek legkevesebbet költenek a közoktatásra, sokkal többet a hadseregre, még ennél is többet a paráznaságra, legtöbbet azonban az iszákosságra. Megdöbbentő statisztikai adatokat sorakoztat ezeknek illusztrálására. Egyet ide írunk. Dr. Ogle kimutatta, hogy a korcsmai szolgaszemélyzet halálozási arányszáma négyszer akkora, a korcsmárosoké háromszor akkora, mint a lelkészeké. (Vájjon milyen lelkészekről van szó ?) 4. Bebizonyítja, hogy a szó nemes értelmében vett lankadatlan szorgalom csak a hit gyümölcse lehet. Newton, Lister, Wanderbilt, Archimedes, Caesar életének ez az egyik titka. A szorgalomnak feltételei is vannak: egészség, akaraterő, az idő kellő értékelése, a képességek szabad érvényesülésének lehetősége, életöröm, munkakedv. A Krisztusban való hit ép ezeket erősíti folytonosan. A földi munka a hívő számára alkalom arra, hogy keresztyénségét gyakorolja, edze. Minden munka belekapcsolódik Isten munkásságába. A hitetlen embernek erről sejtelme sincs, a hívő tudja s ez fokozza munkáját, lelkesedését, kitartását s az örökkévalóság fényével ez ragyogja be. így változik meg a munkajellege, az Úr iránt való kötelességgé lesz, melyre a hit kötelez. 5. A hit vet határt a földi szorgalomnak is. Isten akarata, hogy a hétnek egy napját, a vasárnapot munkaszünetté tegyük. Ennek is volna jelentősége ? A vasárnap végzett munka: veszteség. Ezt bizonyítja a zsidó nép életéből vett példával. Ezt vallja saját tapasztalata árán egy brüsszeli czukorfmomító-, lyoni selyem-, elszászi papir-, több belga üveggyáros is. A vasárnapi munkaszünet kérdésében nem a technikai nehézségek döntenek, hanem — a szív. Kipróbálták vasúttársaságok, a „Sutton és fiai" gabonakereskedő czég — holott 1300 levelet kap, 2000-t ad föl naponként, de vasárnap egyhez se nyúlnak —, különböző tartományok postaintézményei, a kanadai hívő indiánusok, építőmesterek, földművesek, tejesgazdák, bérkocsisok, tengeri halászok s mindenütt bevált, sőt többet produkáltak, mint a vasárnapmegrontók. Fokozza a munkaképességet, csökkenti a szerencsétlenségek számát, meghosszabbítja az ember életét, meg-