Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-08 / 6. szám

ISKOLA. Az Országos Szabadoktatási Tanács február hó /1-én Berzeviczy Albert elnöklése alatt összülést tartott az 1914. évre szóló költségirányzat tárgyában. Örömmel láttuk ott sok más igazán értékes férfiú között a mieink | közül: dr. Szász Károlyt, dr. Hegedűs Istvánt, dr. Szőts Farkast, Arkay Kálmánt, pálóczi Horváth Zoltán dr.-t {Bernát István kimentette elmaradását, mivel a Gazda­szövetség ügyében Rákoscsabán volt elfoglalva). Érde­mes eszmecsere fejlődött ki a munkásgimnáziumok körül, miután Hegedűs István azt vitatta, hogy ezek nem szabad­oktatási intézmények, mert, bizonyos tanrendszer szerint oktatnak és képesítést is lehet ott nyerni; ezért azt kí­vánta, hogy a munkásgimnáziumok segélyezésére elő­irányzott 38,000 K helyett csak 10,000 K állíttassék be, a mi elég arra a munkára, a mit a munkásgimnáziumok a kiegészítő művelés terén végeznek. Dr. Szász Károly, Máté György és Jancsó Benedek védték a munkás­gimnáziumoknak, mint szabadoktatási intézményeknek, segélyezése ügyét, inert szerintük ezektől a szabadokta­tási jelleget megtagadni nem lehet és megbénítaná mű­ködésüket az eddigi segélyezés megvonása. A tanács összülése megszavazta a költségelőirányzatot, a mely \ szerint falusi népies előadásokra 50.504, munkásgimná­ziumokra 38,072, népszerű tudományos (szabad liczeális) előadássorozatokra 41,650 K szavaztatott meg. Ezenkívül kimondta a tanács, hogy folyóiratot fog megindítani, a melynek költségeire és egyeb vegyes kiadásokra 3000 korona vétetett fel. Minthogy ez a költségvetési keret már olyan terjedelmet vett, hogy a protestáns szabadoktatási intézmények is igénybe vehetik jövőre nagyobb mérték­ben, ezúttal csak regisztráljuk az ülés határozatait, de a legközelebb hosszabban fogunk ezzel foglalkozni. Szük­séges ugyanis, hogy épen a Kálvin-Szövetségi falusi szer­vezetek a szabadoktatásra az állam részéről nyújtott segélyből jövőre minden esetre kivegyék részüket s bi­zonyára lendületet is fog adni a falusi szövetségek meg­alakításának, ha az annak keretében megindítandó szabad­oktatás czéljaira bizonyos állandó összegre számíthatnak. A mezőtúri eset. Lapunk ez évi 4-ik számában \ foglalkoztunk a mezőtúri főgimnázium tanári kara és a presbitérium között dúló háborúval. Értesítésünket, a mint arra hivatkoztunk is, a Pesti Hirlapból vettük s kifejeztük azt a kívánságunkat, hogy a másik oldalról is jó volna megvilágítani a helyzetet. Ennek kapcsán vet­tük Borsos Károly ottani főgimnáziumi igazgató úr leve­lét, a melyben hivatkozással a Pesti Hirlapban meg­jelent rektifikáczióra is, kétségbe vonja az előző értesítés igazságát. Kijelenti, hogy- az a vád, mintha a mezőtúri református gimnázium igazgatója és tanári kara hit- és egyházromboló munkát végezne, a mely ellen a pres­bitérium kénytelen volna védekezni, továbbá a fenntartó hatósággal szembehelyezkedve, annak jogkörét ne akar­nák tiszteletben tartani, végül, hogy ez ügybe a felettes hatóságok politikát kevernének és a mezőtúri szabad­kőművesek a keresztyén vallás ellen harczot folytatná­nak, az igazsággal a leírinerevebb ellentétben áll. A fő­gimnázium az illetékes fórumok és a közvélemény nyi­latkozata szerint egyike a legjobb iskoláknak, a hol lelkes tanárok buzgón terjesztik az igaz tudományt és vallásosságot.. Ellenben a főgondnok a legkevésbbé van arra hivatva, hogy a tanári kart bármiféle szempontból támadja. Hivatkozik az egyházi hatóságok idevonatkozó határozataira, a tanári kar ellen irányuló elkeseredett és jogtalan harczára és arra, hogy ez "ügyeknek egész hal­maza jelenleg az egyházi és világi bíróságok előtt van s fel kell tételezni, hogy ezek majd az igazságos ügy mellett foglalnak állást és az igazgatóságot tisztázni fog­ják az ellene emelt vádaktól. — Ugyanebben az ügyben Lányi Lajos lelkész, tanár és presbiter úrtól is vettünk egy hosszabb levelet, melynek lényege az, hogy őt a közoktatási miniszter az állami felsőbb leányiskolánál viselt állásától nem mozdította el s az egyházmegye a presbiterek ellen elkövetett sértésekért meg nem bün­tette. Igaz ugyan, hogy egy ügyvédnek presbiterré vá­lasztása miatt beadott fellebbezés révén egy becsület­sértési per van folyamatban ellene, de ez még nem is dőlt el. Hivatkozik ezután több konkrét esetre s tagadja, hogy a Mezőtúron folyó harcz, a melyet a főgondnokkal szemben folytatnak, vallásellenes forrásból ered. Épen ellenkezőleg. Politikáról szó sincs s azt állítja, hogy a főgondnok a szabadkőművesek ellen azért harczol, mert őt maguk közé be nem vették. A tanári karnak a har­czot tovább folytatni nemcsak a saját, hanem az egyház érdekében is kötelessége. — Mindezeket rektifikáczió gyanánt közöljük és hisszük,-'hogy lesz alkalmunk már a közel jövőben közhírré tenni azt az örvendetes hírt is, hogy Mezőtúron mindenek ékesen és jó rendben vannak. Vallásos estély. A budapesti ág. h. ev. főgimnázium Evangélikus Ifjúsági Gyámintézeti Egyesülete jan. 24-én az intézet nagytermében a szepesváraljai zsinat három­századik évfordulója alkalmából vallásos estélyt rende­zett, a melyen „A Thurzók és az evangélikus egyház" czímén dr. Szigethy Lajos tanár tartott előadást. EGYESÜLET. Az Ey.ing. Leánydiákszövetség III. téli konferen­cziája január 30—31-én tartatott meg. Jan. 30 án dél­előtt 9—12-ig. Vezetők konferencziája: „A belső növe­kedés feltételeiről. Délután 3—6. Nyilvános gyűlés. (Lónyay-u. gimnázium díszterme.) 1. Elnöki megnyitó. 2. A modern élet és a legfőbb jó. Tartotta Takaró Géza. 3. A tanult nő hivatása a társadalomban Beck Irén elő­adásában. Végül Vidor János a jellemalakulás feltéte­leiről szólott. Jan. 31-én délelőtt 9 —12 a vezetők konferencziája a munka terjesztésének feltételeiről tár­gyalt. Délután 4— 6 ig választmányi gyűlés volt. este 6 órakor pedig elöadó-estély kezdődött, melyen Sebestgén Jenő vallástanár a feminizmusról beszélt keresztyén meg­világításban, báró Podmaniczky Pálné a keresztyén nő­mozgalomról, Benkö István az egyéni bibliatanulmány gyakorlati értékéről. Szólót énekelt Fröhlich Dóra. A Budapesti Ref. Ifj. Egyesület február 8-án, vasárnap este 7 órakor a IX., Lónyay-u. 4/c. alatti ref­főgimnáziumban családi estélyt rendez. Az estélyen sza­valat, zeneszám és bibliamagyarázaton kívül Dél Dalmá­cziáról vetített képekkel előadást tart: Fuxhoffer Dezső budapesti ref. főgimn. tanár. A Budapesti Evangéliumi Keresztyén Diákegye­sület február és márczius hónapokban a IX.,. Lónyar utcza 4/c alatti főgimnázium dísztermében következő nyilvános előadásokat, illetve összejöveteleket tartja: feb­ruár 7-én, Victor János: Az „Übermensch" pogánysága és a keresztyén ideál; február 14, Takaró Géza: Via-Veritas-Vita; február 21, Benkő István : Krisztus ténye; február 28, Szőnyi Sándor: A jellemképzés pedagógiai problémája; márczius 7, teaestély (külön programm); márczius 14, Takaró Géza: Környezet és jellem ; már-

Next

/
Thumbnails
Contents