Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-01 / 5. szám

össze. — A 37-ik dicséret első versét énekeltük rektorunk harmónium-kísérete mellett. Majd a lelkész imádkozott s kérte az Örökkévaló segedelmét e téren való első lépéseinkhez, s a Szentlélek megszentelő erejét nemes munkáinkhoz és ismertette a Kálvin-Szövetség feladatait. — Ezután beszélt a lelkész a szeretet hatalmáról, mindent átható erejéről; a mai társadalmi élet romlottságáról ; az Istenkáromlás és hitetlenség elterjedéséről; a tömörülés szükségességéről; az erkölcsi élet tisztaságának megszilárdításáról; az egymás kölcsönös megbecsüléséről; a gyomok irtogatásáról; a nyomorúság enyhítéséről ; a könyek felszárításáról; a tévelygőknek helyes útra vezetéséről; mert ezek mind a megalakítandó Kálvin-Szövetség kitűzött czéljai közé tartoznak. Kálvin törhetetlen hitének, puritán jellemének erkölcsnemesítő hatásáról. — Majd felhívta a lelkész az összegyülekezetteket, hogy óhajtják-e egyházunkban a Kálvin-Szövetséget megalakítani ? Azoknak igenlő válasza után névszerint felhívta a jelenlevőket, hogy kik óhajtanak a Kálvin-Szövetség tagjai lenni? Hetvenöten léptek be ez első alkalommal, a kik a lelkészt elnökké választva, megválasztották a tisztikart és a nyolcztagú választmányt, a mely választmányba nők és férfiak feles számban választattak. Lelkész felolvassa a Koszorú füzetekben megjelent, Vargha Sándor „Két kis történeté "-bői a „Háládatos leány" cz. kis elbeszélést, s a XC. zsoltár eléneklése, s a lelkész hálaadó imádsága után lelki buzgósággal oszlottak szét, az őrszentmiklósi egyházunkban megalakult Kálvin-Szövetség tagjai. — E hó 21-én már a második összejövetelünk volt, a mikor is este 6 órakor, az iskola teljesen megtelt az érdeklődőkkel. A XXVIII-ik zsoltár eléneklése és a lelkész fohásza nyitotta meg öszszejövetelünket. Majd a váczi járási közművelődési egyesület tíz évéről szólott és a Váczon folyó hó 16-án megalakult, hazánkban az első járási tanácsülésen végzett dolgokat ismertette. Ennek kapcsán jelentette azt is a Szövetség tagjainak, hogy a közművelődési egyesület és a járási tanács útján, lelkész indítványt nyújtott be vármegyénkhez, hogy a megyei törvényhatósági gyűlés írjon fel a nagym. keresk. miniszter úrhoz, vármegyénkben a vasárnapi állat- és kirakodóvásároknak megszüntetése s azoknak köznapra tótele érdekében. Végül felolvasta lelkész a „Két kis történetből" a másodikat, „A harang szavát" ; s miután még újabban 41 tag jelentkezett a Szövetségbe való belépésre — s ezzel a tagok száma 116-ra emelkedett — a XLII. zsoltár eléneklése és lelkész imája után összejövetelünket befejeztük. — Megjegyzem még, hogy a január 13-iki alakuláskor 3 K 73 fill.-t; s a január 21-iki összejövetelkor 2 K 41 fill.-t adakoztak Kálvin-Szövetségünk tagjai. Isten áldása kísérje további lépéseinket! — Még ez évben az egyházm. Kálvin-Szövetség javára is rendezünk egy összejövetelt. — Másutt is folynak az előkészületek s hisszük, hogy e két vezérember példája nyomán mind az ötven egyházközségben létesülnek hamarosan falusi szövetségek. Káh in-Szövetségi előadások. A Dunántúli Prot. Lap vezetőhelyen hozza Németh István egyházkor, főjegyző, pápai Kálvin-Szövetségi elnöknek az egyházi és gazdasági élet minden részletére kiterjedő tartalmas és széles látkörű megnyitó-beszédét, a melyben ismerteti bajainkat és rámutat a regenerálás szükségességére, hogy — mint mondja — az értelmesség, megbízhatóság, tisztességtudás és bölcsesség példánvképe legyen a kálvinista magyarság. A. Református Szemle folytatólagos czikkekben közli dr. Imre Lajos előadását A falu kulturája czímmel, a melyet a küküllöi egyházmegyei Kálvin-Szövetség legutóbbi ülésén olvasott fel. Az életet jól ismerő és a falusi egyházi élet reorganizácziójára irányuló gyakorlati előadásnak minden egyházvezető jó hasznát veheti és ha módunkban fog állani, érdemes volna kiadványaink sorozatába is felvenni ez előadást. Lapunk átvételi és fejlesztési költségeire Takács Gyula dunaszentgyörgyi jegyző 3 K-t küldött, a mit e helyen is hálásan köszönünk s kérjük lapunk olvasóit és barátait további adakozásra. Ez alapunk végösszege 1941 korona. IRODALOM. Rousseau, mint moralista. Dr. Rácz Lajos barátom sehogy sem tud és akar megbarátkozni azzal, hogy derék művéről szóló ismertetésemben morális hőséről azt mondottam, hogy „Vallomásai" alapján 1. „szivettépő fájdalmát és lelkifurdalását nem ismerem", hogy 2. „farizeus lelkületű ember úgy családjával, mint a társadalommal szemben; nagyszámú ellenségei, sőt szeretői hibáit is könyörtelenül kifecsegi; gyermekeit lelenczházakban nevelteti, könnyelműen elhagyja vallását és minden benső indok nélkül tér ismét abba vissza" stb.; s hogy 3. „őszinteség . . . kevés volt benne". Nem akarom Rácz Lajos barátomat azon a személyeskedő téren követni, a melyen nagyon is erősen tudomásomra hozza, hogy Rousseaunak bizonyos művei „csak franczia nyelven olvashatók" és „súlyosan beszámítja", hogy magyar nyelven megjelent műveit nem ismerem és mégis elítélő nyilatkozatot teszek, sőt „olyan tóteleket állítok fel, a melyek a valóságtól messze állanak", mindazonáltal kijelentem, hogy állításaimat franczia forrásai daczára szórói-szóra fenntartom s azok nagyon is valók ós igazak. Legalább német forrásaimból azokat tudom és ismerem. De ha nekem nem hiszen, úgy kérdezze meg az előtte is tekintélyként szereplő Euckert és Windelbandot s ha még az sem elég, olvassa meg Rousseau Vallomásainak hirhedt előszavát: a farizeusi léleknek és nagyképűsködésének páratlanul álló mintaképét, abból aztán megismeri azt a frivolitást, a mellyel a bűnnel végez s a kálvinizmussal szemben való azt az ellenséges érzületét, a melynél fogva neki kiengesztelő és a bűntől megváltó evangéliumra — a Sokrates és Krisztus haláláról szóló részek párhuzama daczára — nincs szüksége. Rousseaunak nincs átmeneti hídja Kálvinhoz és általa a megváltó Krisztushoz. Annyi köze van hozzájuk, mint o. szofisztáknak Socrateshez és a farizeusoknak vagy a jezsuitáknak Krisztushoz. Rousseau Kálvinra, Genfre és általában a keresztyénségre nézve a kiegyenlíthetetlen ellentétnek a valódi megtestesülése. Azt megengedem, hogy ez a jellemkép Rousseau némely franczia életírójának nincs ínyére. Műveiből azonban mást ki nem olvashatunk. „Vallomásai" mindenben igazolják állításainkat. Be más a nagy Augustinus „Vallomásainak" élet- és jellemképe ! Dr. Szlávik Mátyás. Az Igehirdető februári füzetének tartalma: Csernák Béla furtai ref. lelkész: Én, az Úr, vagyok a te Istened (Vasárnapi). — Kund Sámuel répczelaki ev. esp.-lelkész: Közös nagy tartozásunk (Vasárnapi). — Pályafutásunk (Vasárnapi). — Uray Sándor debreczeni ref. lelkész: Vasárnap. — Nánay Béla kiskunhalasi ref. vallástanár: Templombajárás (Vasárnapi). — Smid István rozsnyói ev. lelkész: Áldozat és jutalom (Vasárnapi). — Csernák Béla furtai ref. lelkész: A képimádásról (Vasárnapi).