Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-10-11 / 41. szám

Béke olajágával a kezünkben Néztünk a hálátlan agyarkodóra, Méltóságos türelemmel szivünkben Vártunk, mig — szörnyűség! — ütött az óra : A gyilkosságra im, elérkezett, Nagy Isten, a te büntető kezed! Uram, kezedből kezünkben az ostor, Mely végig sujt az ádáz ellenségen ; Királyunk int, e szelíd agg apostol, Haragja méltó, már nem engedékeny. Békét akar, ezért kardot ragad S hű népe egy szív és egy akarat. Király a néppel, a nép a Királlyal Tettre kész a honszeretet tüzében; Közös imánk a magas égre szárnyal, Bizunk Benned, irgalom Istenében ; Karod erős s Veled a mi harczunk, Ügyünk igaz : diadalt aratunk. Isten, segíts a diadalra minket, Add áldásod a koronás Királyra! Óvd nemzetünk virágját, véreinket, Hozz nagy jövőt e szép magyar hazára 1 Viruljon jólétben e drága hon, Örök időkig fényben, szabadon! Sántha Károly. BELFÖLD. A solti ref. egyházmegye közgyűlése. A solti egyházmegye szeptember hó 30-án tartotta Kunszentmiklóson őszi közgyűlését Balla Árpád esperes és Hajós József gondnok elnöklete alatt. A tagok — kettő kivételével — mindnyájan megjelentek. A gyűlés megkezdése előtt értekezletre gyűlt össze a lelkészi kar, melyen egy akarattal megalakította az egyházi értekez­letet, ezzel egy régóta érzett hiányt pótolt. Az elfogadott alapszabály szerint kötelezett tagja lesz minden lelkész, tanár és tanító az egyházmegye kebelében. Mindenik testület lelkesedéssel vállalta a kötelezettséget. Az érte­kezlet elnöke lett Kerecsényi Zoltán dabi, alelnöke Lu­kácsig Imre dunavecsei, pénztárnoka Baky Ferencz szalk­szentmártoni és jegyzője Somogyi József fülöpszállási lelkész. Az értekezlet bevégződése után kezdődött a köz­gyűlés, melynek legelső s legfontosabb tárgya volt az újonnan választott esperes, Balla Árpád beiktatása, a kit az egyházmegye összes szavazatával egyhangúlag választott meg. Az új esperest — eskütétel után — a gondnok üdvözölte a komoly időkhöz méltó komoly, fen­költ szavakkal; utána az esperes mondotta el székfog­laló beszédét. „Én programmot jövő működésemről nem adok, az én programmom egy pontból áll s ez a szere­tetEzt, ha nem mondja is, bizonyságot teszünk róla, hiszen több év óta vezette már, mint helyettes, az egy­házmegye ügyeit igazán meleg, szerető lélekkel. Adja Isten, hogy még sok, sok esztendeig vezethesse jó erő­ben és egészségben! Az esperesi jelentés elbúcsúzott elhunyt nagyjaink­tól, üdvözölte a nyomukba lépőket, bátorított a nehéz időkben s hü képét adta az egyházmegye valláserkölcsi és anyagi állapotának; nem hallgatva el, sőt inkább kidomborítva azt a szomorú tényt, hogy immáron a nagy magyar alföldön, a haza szívében is baj van, kezd fogyni a születések száma. Mi lesz velünk, ha nemcsak az ellenség, hanem magunk is írtjuk fajunkat! Talán a világot rengető nagy rázkódtatás ezt a bajt is meggyó­gyítja. Reménykedjünk, bízzunk! Következett az új tanítók és tanítónők eskütétele, köztük Balla Erzsikéé, az esperes kedves leányáé is; így apa és leánya egy napon esküdtek hűséget az anya­szentegyháznak. Nem kötelességből, hanem szívbeli von­zalomból, mert Balla Erzsikét az állam is kinevezte ugyanakkor, a midőn az apostagi ref. egyház megválasz­totta és ő az utóbbit fogadta el. Sok ilyen hű leányt adjon Isten egyházunknak! A tanügyi bizottság jelentése kapcsán egészséges és elvi fontosságú vita fejlődött ki a fölött a kérdés fölött, hogy vájjon az állami iskolákban elég-e a heti két óra a kerületi tanterv szerinti vallástanításra; okot adott erre az a körülmény, hogy némely állami iskolában a vallástanítók csak Lévay kishitoktatóját használták, az­zal az indokolással, hogy két óra kevés a rendes tan­anyag elvégzésére, továbbá, hogy elő is van írva „a nem református felekezeti iskolák" számára. Igen, de az állami iskola nem felekezeti s abban a vallástanításnak ép oly teljesnek kell lennie, mint saját felekezeti isko­láinkban. A közgyűlés is erre az álláspontra helyezke­dett s kimondotta, hogy állami iskoláinkban megkívánja a teljes tananyag elvégzését s ha a heti két óra nem volna elég az összevont osztályokban, ott osztályonkint kérendő a két óra. A másik elvi fontosságú s általános érdekű intéz­kedése az egyházmegyei közgyűlésnek az állandósított vallástanító lelkészek és a paróchusok jogviszonyának megállapítása. Addig is, mig új zsinati törvény intézke­dik az ügyben, az I. t.-cz. 143. § C. b) pontjára tekin­tettel kimondotta, hogy 1. a vallástanító lelkész a paró­chustól kérjen szolgálati bizonyítványt, melyet az esperes láttamoz. 2. Távozását köteles a lelkésznek bejelenteni. 3- Külön bélyegzőt nem használhat. 4. Egyházi funkcziót csak a paróchus beleegyezésével végezheti. Egyebekben a rendes lelkész jogai illetik. Ilyen értelmű határozatra kéri az egyházkerületet, sőt az összeülő törvényhozó testületet is. Ezeket a megkötéseket az egységes gyüle­kezeti kormányzat teszi szükségessé. Ezek után több kölcsönkérési ós építkezési ügy került tárgyalás alá, melyek mind kedvező elintézést nyertek.

Next

/
Thumbnails
Contents